Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. szeptember 25., 18.51
Hunyad Megyei Magyar Napok

Vasárnapi zárórendezvények

Írta: Chirmiciu András
2014. május 13., 10.00 Kedd / Hunyad
Vasárnap a csángótelepi magyar házban székely–csángó bemutatóval és kóruselőadással zárultak a Hunyad megyei magyar napok dévai rendezvényei. Némi késés után a terem megtelt, a dévai Szivárvány nyugdíjasklub kórusának előadása után, dr. Kinda István a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fiatal néprajzkutatója az 1875-ben alapított, s jelenleg több mint 500 000 tárggyal büszkélkedő, több témájú állandó kiállítással rendelkező híres háromszéki múzeumot ismertette, beleértve annak kézdivásárhelyi, baróti és zabolai fiókjait. Utóbbi, például, a moldvai csángókról szól, gazdag néprajzi anyaga dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor adományából származik. A román nacionalista torzítások miatt sajnos a csángók szülőföldjén, Moldvában nem lehet megfelelő csángó-múzeumot felállítani, ezért a Székelyföldön kerülhetett csak sor erre 2003 óta, ismertette a helyzetet dr. Kinda István. Noha előadása a legmostohább sorsú, legegzotikusabb és az utóbbi időkben mégis legfelkapottabb magyar népcsoport néprajzát mutatta be, a moldvai csángók általános helyzetéről és történelméről is szó esett. Arról a népcsoportról, mely nem azonos a Dévára, Vajdahunyadra, Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre került bukovinai székelyekkel, noha köznyelven utóbbiakat is csángóknak nevezik. A két magyar népcsoport sorsa csupán vagy 10-20 évig találkozott, vagyis a Madéfalvi veszedelem és a Bukovinába való település közötti időkben, amikor a száműzetésbe került székelyek a moldvai csángó falvakban találtak menedéket, mielőtt Bukovina új hazát jelentett volna számukra, jegyezte meg dr. Kinda István. Jelenleg a kb. 250 000 moldvai római katolikus közül már csak olyan 50 000 beszéli a magyar nyelvet, kevesebb, mint a kilencvenes évek közepén, amikor még olyan 60 000-en voltak. Ami azért is fájdalmas jelenség, mert a moldvai csángók távolról a legszaporább magyar közösség, általános a 6-7 gyerekes család. A külföldi munkavállalás és mindenekelőtt a modernizmus beköszöntése felmorzsolja a faluközösségek hagyományos kultúráját és életritmusát: a székely néprajzkutató által elhozott kerámiák, népviseleti tárgyak is egyre inkább kiszorulnak a csángó hétköznapokból és a múzeumba kerülnek. A modernizmus, pedig felgyorsítja a korábban is erős beolvadási folyamatokat. Annak ellenére, hogy az utóbbi években 25 moldvai csángó faluban elindított fakultatív magyar nyelvoktatás révén egy másik jelenség is megfigyelhető: nemcsak a román nyelv, hanem az irodalmi magyar nyelv is egyre inkább átveszi az archaikus csángó dialektus helyét. A kolozsvári Guttman Mihály pedagógus kórus viszont nem népzenei darabokkal, hanem történelmi művészi alkotásokkal, megzenésített versekkel, roppant színvonalas előadásban, miután szombaton Petrozsényban lépett fel a római katolikus templomban. Vajdahunyadon szintén komolyzenével zárultak vasárnap délután a magyar napok, ahol a kolozsvári Melodeus ifjúsági kórus kamarazene-előadást tartott a várkastély országgyűlés-termében. Eközben Lozsádon, az egyik legkisebb Hunyad megyei magyar faluban a csernakeresztúri hagyományőrző néptáncegyüttes lépett fel.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu