Vasárnaptól nyári időszámítás

Március 26-án, vasárnap hajnali 3 óráról tekerjük előre a mutatókat 4 órára. Ezzel együtt kezdetét veszi a nyári időszámítás.

Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz – bár ezt a határidőt is már többször kitolták. Mégis, ha nem szól közben semmi, ez lehet az egyik utolsó óraátállítás, amit átélünk. Valószínűleg sokan várják már az óraátállítás eltörlését, hiszen egy korábbi, Magyarországon végzett felmérés alapján 10-ből 9 magyar megszüntetné a kétféle időszámítást.

Az óraátállítás mellett egy igen nagy érv szól, ez pedig az energiatakarékosság. Ezenkívül azonban több érvet is fel lehetne sorakoztatni. Az egyik ilyen például, hogy azok is egy órával tovább élvezhetik a természetes napsütést, akik a napjaik nagy részét az iskolában vagy a munkahelyeiken töltik. Az óraátállításnak köszönhetően ők még szervezhetnek maguknak szabadtéri programot a munkaidő lejárta után is. Emellett a szabadban végzett munkák idejét is ki lehet nyújtani annak köszönhetően, hogy tovább van világos.

Az Egyesült Államokban pedig a világos órák számának meghosszabbodásával egyenes arányban csökkent a bűnözés.

Az óraátállítást ellenzők azonban gyakran hangoztatják, hogy semmiféle pozitív hatással nem bír az intézkedés, és nincs is semmilyen bizonyíték arra, hogy pozitív hatással lenne az emberi szervezetre. Például statisztikákkal alátámasztható, hogy több baleset történik az utakon az óraátállításokkor.

Az óraátállítás szervezetünket is nagyban befolyásolja. G. Németh György, A Magyar Alvás Szövetség főtitkára nyilatkozott egy magyarországi rádióban, ahol elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat. A cirkadián ritmus az alvás és az ébrenlét fázisa, több hormon kibocsátása vagy akár a testhőmérsékletünk is eszerint változik.

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más mind azt támasztja alá, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, mely a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.