Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. szeptember 29., 23.12
UNESCO-küldöttség Aradon

Világörökség-listára tennék a várat

2008. április 16., 12.30 Szerda / Arad

Ma Aradra látogatott és a városháza dísztermében három, építészeti-történelmi előadást is meghallgatott Hon. prof. dr. Bernd von Droste zu Hülshoff, az UNESCO Világörökség Központjának alapítója, korábbi igazgatója, jelenleg pedig tanácsadója.

Az eseményen jelen volt, többek között dr. Cristina Iamandi építész, az UNESCO világörökségi tanácsadója és Carmen Popescu, a Synton Európai Együttműködési Szövetség vezérigazgatója. A látogatás célja – amely kedden Nagyváradon kezdődött – hogy a két város egy-egy történelmi létesítménye felkerüljön az UNESCO Világörökség Listájára. A díszteremben először Dan Demşea történész beszélt Arad történelmi fejlődésének szakaszairól, majd Sándor István építész tartott előadást a megyeszékhely építészeti örökségéről, végül pedig Lucua Chişbora, az ADAR fejlesztési ügynökség igazgatója beszélt az aradi várról. Amelyet, s ezt a város vezetősége nem titkolja, szeretnék, ha része lenne az UNESCO Világörökségének. Persze, azzal mindenki tisztában van, hogy ez hosszadalmas, nagy türelmet és hozzáértést igénylő folyamat, amely a cím elnyerését követően is számtalan kötelezettséggel jár. A lényeg viszont, hogy az első lépést, a vár, illetve Arad bemutatásával már megtették, s a procedúra folytatható, függetlenül attól, kinek a tulajdonában van most a vár. A vendégek ma délután még egy rövid sétát tesznek a történelmi belvárosban.

Az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezmény kritériumai alapján egyébként az UNESCO eddig 137 állam 812 helyszínét vette fel Világörökségi Listájára. Ebből 628 kulturális, 160 pedig természeti kategóriában került felvételre. További 24 világörökségi helyszín besorolása egy ún. vegyes kategóriába történt, mivel ezek egyformán képviselnek kulturális és természeti értéket.

Érthető okokból, Románia csak 1990-ben csatlakozott, de kilenc év leforgása alatt így is hét tétellel szerepel – 1999 után már egyet sem sikerült – a védettségi listán: a Duna-delta (1991-től), Erdély erődtemplomos falvai (1993), a Horezu-kolostor (1993), Észak-Moldova templomai (1993), Dák erődítmények a Szászváros melletti hegyekben (kulturális), Segesvár történelmi központja (1999), Máramaros fatemplomai (1999). A procedúra, mint említettük, rendkívül hosszadalmas és költséges, ha a város önkormányzata határozatot fogad el a vár felvételéről, akkor ezt a kérelmet előbb a romániai bizottságnak kell benyújtani, ha az érdemesnek találja, akkor felkerül a nemzeti várólistára, majd ha a kormány úgy dönt, akkor előterjesztheti a Világörökség Bizottságának. Amennyiben az előterjesztés megfelel a követelményeknek, még el kell fogadja a Világörökségi Központ, aztán a tanácsadó szervezet jelentése alapján az évente egyszer ülésező Világörökségi Bizottság hozhatja meg a végső döntést.

Kapcsolódó hírek

Pro urbe Puskel Péterrel
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu