Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. február 20., 13.14

Zerindről Gyulára – a visszajáró történelem útjain

2011. szeptember 05., 17.19 Hétfõ / Arad

Minden gondolkodó a saját egyénisége, ízlése, élménye szerint beszél, ír az utakról, de Márai Sándor (Ég és Föld – Az utak) gyönyörűséges sorai bizonyára odafigyelésre késztetnek, ami miatt (is) idézem: Az utaknak céljuk van. 

Minden út összefut egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk...

És most nem az építés előtt álló, tőlünk Gyulára vivő műútról szólnék – erről majd később –, hanem a XX. század elején épült és működtetett kisvasútról, hosszabb nevén „a Gyula–Simonyifalvai motoros üzemű keskeny-vágányú helyi érdekű vasút”-ról.

Nem öncélúan nosztalgiázunk, inkább az ebből adódó tanulságok miatt.

Úgy tartják – korabeli elmondás szerint –, hogy a kisvasutat Tisza István miniszterelnöknek köszönhettük, akinek birtokai voltak a Fekete-Körösön túl. A Keményfok (ma Avram Iancu telepes falu) irányából jövő termékeket keskenynyomtávú, ló vontatta lórékkal (csillékkel) vitték a zerindi piactérre, innen kellett azokat továbbítani.

Tudunk 1903 előtti, Gyula–Barakony (Berechiu) közötti vasútra szóló tervről, amelyben az út Simonyifalván túl mutat, lett volna egy Zerind–Kisjenő közötti csatlakozása is. De ez a terv elakadt.

Az alig valamivel később megírt tervhez született két okirat, ami az építkezés alapját képezte: az Engedélyokirat (1905. dec. 15.) és a Kiegészítő melléklet (1905. dec. 28.).

Az előbbi a császári és apostoli király elhatározása, ami által az építést Szekér Gyula gyulai lakosra bízza, megszabva bizonyos feltételeket: a megépítés árvízvédelmi szempontoknak kell megfeleljen, a terveket (újra) két hónap alatt fel kell terjeszteni, a pálya elkészítését egy év alatt be kell fejezni, három hónap alatt részvénytársaságot kell alapítani...

Az Országos Levéltár adataiból kitűnik, hogy az építkezésre 1 000 000 koronát szántak, ebbe be volt építve egy tartalék- és egy biztosíték-összeg. Meg volt szabva, hogy a forgalmi eszközöket, síneket, egyéb anyagokat belföldön kell beszerezni, és belföldi munkásokat kell alkalmazni.

Előírták a km-re járó szállítási díjakat, a külföldi cikkeket olcsóbban nem továbbíthatták, az élelmiszerek drágulása esetében a díjakat csökkenteni kellett, akár a felére. A társaság székhelye Gyula „rendezett tanácsú város” lett, és hogy 90 év leteltével a vasút a magyar állam tulajdonává válik.

A Kiegészítő melléklet, amit Vörös László „kereskedelemügyi m. kir. minister” láttamozott, előírta a pálya 0,76 m nyomtávú építését, azt, hogy a sínek acélból legyenek (1 m legalább 10,9 kg), a talpfák tölgy- vagy vörösfenyőből, esetleg bükkfából készüljenek, bizonyos helyeken a kő- és téglaburkolatot 0,25 m homokba ágyazzák, „az összes állomási és őrházi kutaknak kellő mennyiségű s élvezhető ivóvizet kell szolgáltatniuk”.

Természetesen elkészítették az állomások, kitérők, megállóhelyek tervét.

Az 1906 végére elkészült kisvasút napjában 3 pár vonattal működött.

12 év alatt (1906–1917) legtöbbször 100 000 személynél többet szállított évente, a maximum 1916-ban volt: 250 248 személy, az áruszállításban az 1911-es év remekelt évi 80 000 tonnával.

A kisvasút hossza Gyulától Simonyifalváig 41,103 km volt, a Gyula–Zerind 24,828 km-es távot a vonat egy óra 42 perc alatt tette meg, Gyarmat és Zerind között 7 percet ment, Dénesmajor és Gyarmat között még megállott Bedőszegen.

Ez a számunkra áldásos kisvasút-forgalom az első világháború végén megszűnt, később a síneket felszedték. A visszajáró történelem új útjaiban reménykedünk, és Henri Paul bukaresti francia nagykövetnek a schengeni csatlakozásra vonatkozó, a Mediafaxnak adott interjúja (2011. július 12.) első felében hiszünk, hogy Romániát „2012 végén felveszik, a legrosszabb változat az, hogy soha nem csatlakozhat”.

Fazekas József

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: hfsg / Kedd, 2011. szeptember 06., 12.50 Válaszoljál rá!

Nekem tetszik a cikk.
@húúúú!!!!!: a tukor rendben van, nem gorbe.

Hozzászólt: húúúú!!!!! / Kedd, 2011. szeptember 06., 12.31 Válaszoljál rá!

na most én vagyok hülye vagy a tükör a görbe

Hozzászólt: Kovács Gábor / Kedd, 2011. szeptember 06., 10.55 Válaszoljál rá!

Ki ez az úriember?, s hol rejtegették eddig? Nagyon jó a cikk, folytatás(ok) után kiált! :)

Hozzászólt: gezahofi / Kedd, 2011. szeptember 06., 10.05 Válaszoljál rá!

Bizony, néhány gúúúgli fordító segítségével dolgozó újságíró megirígyelhetné....

Hozzászólt: húúúú!!!!!!! / Kedd, 2011. szeptember 06., 07.59 Válaszoljál rá!

Ezt a fogalmazást!

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu