Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. február 17., 18.30

A klímaváltozás komolyan érintheti a grönlandi fókákat

2012. január 05., 18.08 Csütörtök

A melegedő óceánok és az olvadó tengeri jég komoly hatással lehet a grönlandi fókákra, Kanada éves fókavadászatának fő célpontjaira.

Az amerikai Duke Egyetem kutatói kiderítették, hogy a tengeri jég a fókák szaporodó helyein az utóbbi több mint 30 évben, évtizedenként mintegy hat százalékkal zsugorodott. A közelmúlt néhány évében az összes borjú elpusztulhatott. A faj igen nagy egyedszámmal rendelkezik, így a Duke csapata szerint jövője attól függ, mennyire tud adaptálódni az új klímafeltételekhez.

„A sarkvidéki tengeri jeget és klímaváltozást tanulmányozó legtöbb kísérlet a jégtakaró éves minimumára fókuszált szeptemberben” – mondja David Johnston, a vizsgálat vezetője a PLoS One-ban megjelent tanulmányban. „Ezek az állatok azonban a februári és márciusi szezonális jeget használják, arról viszont nagyon kevés kutatás született, hogy mi is megy végbe ezeken a területeken” – tette hozzá.

A legfontosabb szaporodási régió a Kanada keleti partjainál elterülő Szent Lőrinc-öböl mentén található, és északi irányba, Új-Fundland egyik régiója felé nyúlik. 2007-ben a kanadai kormány jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a mortalitás „rendkívül magas” a déli öbölben a nagyon szegényes jégfeltételek miatt. Azt is megjegyezte, hogy kevés volt a jég mennyisége 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben. A grönlandi fókák a Fehér-tengeren is rendszeresen adnak életet, ami Oroszország északnyugati területének egyik beltengere.

A Duke kutatói ki tudták mutatni, hogy a fókaborjak mortalitása a műholdas mérések alapján a februári és márciusi tengeri jég kiterjedésével együtt ingadozott. Emellett az észak-atlanti oszcillációval (NAO) – természetes klímaciklus – együtt is ingadozott, ami arra utal, hogy a NAO is befolyásolhatja a tengeri jeget. A NAO különféle fázisai felváltva vagy a kanadai, vagy az orosz populációknak kedvezne.

A genetikai tanulmányok azt jelzik, hogy van némi keveredés a kettő között, ami arra utal, hogy a fókák némelyike a két szaporodó hely között ingázhat. Nemrégiben ugyanakkor egy kutatócsoport borjadzó csoportokat vett észre olyan grönlandi területeket övező part menti jégen, ahol hagyományos módon nem szoktak életet adni. Ez azt jelentheti, a fókák képesek arra, hogy a szub-arktiszi térség átlagos klímájának melegedésével észak felé költözzenek.

Az északi irányú elmozdulás viszont gyakoribb találkozásokat eredményezhet a jegesmedvékkel, a Sarkvidék csúcsragadozóival.

Dr. Johnston a kutatást egyfajta kiindulásnak tekinti a jövőbeli vizsgálatok felé, amelyek választ találhatnak a grönlandi fókák kilátásaira.

Az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont – amely felügyeli a sarkvidéki tengeri jég méréseit – azt mutatja, hogy a jéggel borított jelenlegi terület mértéke gyakorlatilag megegyezik a 2007-ben és 2008-ban észlelttel, melynek aránya az 1979-ben induló műholdas mérések óta a legkisebb volt.

(hirado.hu/BBC)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu