A NATO-államok három
új tagország – Horvátország, Albánia és Macedónia – felvételét szorgalmazzák,
de ehhez meg kell oldani a görög-macedón névvitát – közölte Göncz Kinga magyar
külügyminiszter újságírókkal az észak-atlanti szervezet külügyminisztereinek
brüsszeli tanácskozása után.
A miniszterek a megbeszélésen nagyra értékelték
Ukrajna és Grúzia azon törekvését, hogy bekapcsolódjanak a NATO-csatlakozási
folyamat „előszobájának” számító „tagsági tevékenységi tervbe” (MAP), és ebben
a kérdésben egyetértésre szeretnének jutni a NATO április elején tartandó
bukaresti csúcstalálkozójáig.
Athén – mivel Görögországnak is van egy Macedónia nevű tartománya – nem akarja elfogadni, hogy az új tagországot Macedónia néven vegyék fel a szervezetbe. A kérdésről ENSZ-közvetítéssel folyó görög-macedón tárgyalásokat most fel kívánják gyorsítani, hogy kölcsönösen elfogadható elnevezést találjanak. A csütörtöki brüsszeli külügyminiszteri értekezleten mindenesetre – Göncz Kinga megfogalmazása szerint – „erős volt az a hang”, amely a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából mindhárom pályázó ország NATO-tagságra való meghívását támogatta. Erre a bukaresti csúcson nyílhat lehetőség.
A magyar diplomácia élénk tevékenységet fejtett ki eddig is mindhárom ország meghívása érdekében. Magyar kezdeményezésre alakult meg a NATO-ban az a „bővítés barátai” nevű kör, amely nem hivatalos okmányban megfogalmazta a maga érveit. Ezek az érvek – főként a térségi stabilitás szempontjai – a csütörtöki tanácskozáson diplomaták elmondása szerint számos miniszter felszólalásából „köszöntek vissza”.
Az ukrán és a grúz
MAP-részvétel kérdése, az esetleges meghívás időzítése az észak-atlanti
szervezetben egyelőre mérlegelés tárgya, hiszen kényes problémáról, két újabb
volt szovjet tagköztársaság bevonásáról van szó.
(MTI)
