Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. február 26., 08.43

Mit fog enni tízmilliárd ember?

Írta: (onlinejelen)
2021. február 22., 08.37 Hétfõ

Majd’ 9,7 milliárd: ez az ENSZ legfrissebb becslése az emberiség létszámára a 2050-es évre. A probléma nemcsak a létszámmal lesz, hanem a népesség eloszlásával. A városok viharos növekedésnek indultak, a számítások szerint 20 év múlva az emberiség háromnegyede városokban fog élni.
De vajon tudunk-e majd mindenkinek enni adni? 
Ha mindenki a városokban él, ki fogja megművelni a földeket, ki gondozza majd az állatokat? 
A kistermelők mindig is nagy szerepet játszottak a városok ellátásában, de lehet, hogy ez az életforma hamarosan eltűnik. A jövő tényleg csak az iparilag előállított élelmiszeré? Lehet, hogy az ellátásunk kizárólag globális logisztikai vállalatokon fog múlni?
A világon már olyan új élelemgazdálkodási rendszereken dolgoznak, amelyek megváltoztatják az élelmiszerek termelését, feldolgozását és eljuttatását a fogyasztókhoz.  A módszerek kidolgozásában szorosan együttműködnek a vállalkozókkal, a termelőszövetkezetekkel, az állatvédőkkel és természetesen a kormányzati szervekkel. Akárcsak az iparban, a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap a tudomány.
Például Hollandiában megkérdezték az embereket, mi a véleményük az iparilag előállított élelmiszerről. Napjaink ökoforradalma és a természetes életmód népszerűsége ellenére meglepő eredmény született. A megkérdezettek nyolcvan százalékát nem érdekli, amíg jó a minőség és elég olcsó.
Az emberek döntő többségének nincs elég jövedelme az elvek követéséhez. Az élelmiszer eredete csak akkor érdekli őket, ha valami probléma adódik vagy balul sül el. De vannak, akik nem bíznak az ipari élelmiszertermelésben, akiknek nem az ár, hanem a minőség a lényeg. Ez a szemlélet hozta például életre a városi kertészeteket, ahol egy közösségben maguknak termelik a zöldségeket, gyümölcsöket. 
De a kisgazdaságok egyre kevésbé rúghatnak labdába a nagyüzemi termelés mellett. 
Mivel a tudomány és az emberek a városokban koncentrálódnak, a fejlődés egyik iránya, hogy a termelést is be kell hozni a településekre. Ez a mezőgazdaság iparosítása és racionalizálása. Valójában senki sem szereti a kemény munkát, bár hobbiból szívesen csinálja, de munkaként nem igazán van oda érte.
A városok ellátásának egyik kulcsa a melegházi termesztés lehet. Például a holland főváros, Amszterdam mellett már gigantikus, 10 hektáros melegházak állnak.  Ez az üvegház akár az űrben vagy a Marson is lehetne.
A rendszer teljesen zárt, a levegő összetételét a termelő szabályozza.  A növények gyökerei nem termőföldben, hanem kőzetgyapotban nőnek. Minden növényhez csepegtető öntözőrendszer tartozik, amelyen keresztül nem csak a vizet, de a műtrágyát és azokat az ásványokat is továbbítják, amelyre a növénynek szüksége van.  A rendszer összegyűjti a vizet és 5-6 alkalommal is újra tudják hasznosítani. A termelés így sokkal kevesebb vizet igényel. Például egy kilogramm paradicsom előállításához 5-6 liter vizet használnak fel, míg a szabadföldi termesztésben 60 literre lenne szükség. 
A szokásos termelési módszereknél a hő és a szén- -dioxid mellékterméknek számít. Itt azonban jól felhasználható a növények termelésére. A falakon apró dobozokban poszméhek élnek, amik elvégzik a növények beporzását. Tehát a teljes termelés zárt, minden paraméterét ellenőrzik és optimális szinten tartják.
***
Svájcban egy kutató másik módszert dolgozott ki, de itt a cél nem a tömegtermelés volt. Bázelben elkészítette a világ első akvapóniás tetőkertjét. Az elv már régóta ismert. Medencékben halakat tartanak, amelyek a vízbe ürítenek. Hagyományos tenyésztés esetén ezt a vízből el kellene távolítani. Az akvapóniás rendszerben azonban a vizet növények alá szivattyúzzák, amelyek kivonják a vízből a felhasználható anyagokat. A növények így táplálékhoz, a halak tiszta vízhez jutnak.
A kísérleti kert mindössze kétszázötven négyzetméteres, de igen termelékeny. Egy év alatt kb. öt tonna zöldség és nyolc mázsa hal volt a hozama.  Ezzel mintegy 500 embert lehet ellátni. Ha körülnézünk, hogy egy nagyvárosban hány lapos tető van, igen komoly potenciál van az akvapóniás rendszerekben.
A jövő városainak ellátásában egyre nagyobb szerepe lesz, hogy a szükséges élelmiszer minél nagyobb százalékát helyben termeljék meg. A fejlesztések arra utalnak, hogy ez nem lehetetlen cél.
(toochee.reblog.hu)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu