Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. szeptember 30., 22.47

Öt év múlva kigyulladhat naprendszerünk második Napja, itt a Földön

Írta: (onlinejelen)
2020. július 28., 17.25 Kedd

A fúziós generátorok a klasszikus „20 éven belül lehetséges” technológia, csakhogy ez a lehetőség 20 éve ugyanolyan távol van tőlünk, mintha csak fel lenne írva a mesebeli szemöldökfára, hogy „holnap”, amit minden reggel elolvashatunk. Pedig ezek a generátorok hatalmas mennyiségű tiszta és megújuló energiát tudnának előállítani. A több évtizedes munka ellenére a jelentős tervezési kihívások eddig megakadályozták a működőképes kereskedelmi méretű modellek fejlesztését. De talán majd most.

A fúziós energia végre készen áll a ragyogásra. Három évtized és 23,7 milliárd dollár elköltése után a 25 ezer tonnás Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor - ITER ) közel áll ahhoz, hogy valami olyanná váljon, mint a Nap.

1920-ig az emberek nem is tudtak róla, hogy a nap és a csillagok miként termelik meg hatalmas energiamennyiségüket. Aztán jött októberben Arthur Stanley Eddington, egy angol asztrofizikus, elegánsan „A csillagok belső alkotmánya” címre keresztelt esszéjével. „Egy csillag ismeretlen eszközökkel támaszkodik hatalmas energiatárolójára” – írta. „Ez az energiatároló aligha lehet olyan, mint a szubatomos energia, amely ismert, hogy bőségesen előfordul minden anyagban, néha azt álmodjuk, hogy az ember egy nap majd megtanulja, hogyan engedje szabadjára és használja fel saját szolgálatára.”

Ettől az évtől kezdve a tudósok megkezdték a korlátlan, szén-dioxid-mentes erő felhasználására irányuló kutatásaikat a Földön. Azóta több mint 200 reaktort építettek már, amelyek megpróbálták a hidrogénatomokat egyesíteni és felszabadítani a fúziós energiát. Az álom, melyet évek óta téveszmének, lehetetlennek és „mindig 20 éves távolságban lévőnek” hívnak. 1985-ben, felismerve, hogy egyetlen ország sem lesz képes egyedül megoldani a világ legbonyolultabb puzzle-jét, Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov nemzetközi erőfeszítéseket sürgettek az összefogás megteremtésére.

1988-ban a mérnökök megkezdték a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) tervezését. Mindeközben 35 nemzet osztozott a 23,7 milliárd dolláros áron, hogy összerakják a 10 millió darabból álló kirakóst.

Most, a franciaországi Saint-Paul-lès-Durance szőlőskertjei között megbúvó 25 ezer tonnás gép készen áll rá, hogy 2025-ben ON állásba fordítsák a power gombot.

Az egymással ütköző izotópok deutérium és trícium lesznek. Annak érdekében, hogy az atomok a Matrjoska baba-szerű gép belső kamrája körül áramoljanak, a mágnes 15 millió amperes áramot vezet majd rajtuk keresztül. Emellett 24 mikrohullámú generátor és három teherautó nagyságú részecskeágyú tüzel majd rájuk, amíg el nem érik a 270 millió Fahrenheit fokot (ez 18 fok híján 150 millió Celsius-fok), és ha minden rendben megy, összeütköznek egymással, jelentős energiát szabadítva fel.

(…)

Nincs garancia rá, hogy az ITER a tervezett módon 2035-ig eléri a fúziót. Edward Morse, a Berkeley Egyetem nukleáris mérnök-oktatója szerint „Ez az egyetlen életképes remény, hogy biztosítsuk azt az energiát, amire az elkövetkező évezredekben szükségünk lesz: Ez Rosemary gyermeke. Imádkoznunk kell Rosemary gyermekéért.”

És ha nem sikerül? Ahogy Eddington írta: „Ha az ember még nem is áll készen rá, hogy elérje a Napot, és örökre megoldja alkotmányának rejtvényét, mégis reméli, hogy útja során megtanul néhány dolgot egy jobb gép felépítéséhez.” (JUSTIN VIKTOR, raketa.hu)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu