Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. június 23., 10.34
Megnyílt Szakács Béla szobrászművész állandó kiállítása

A légies terrakotta-szobrok titka

Írta: Pataki Zoltán
2021. június 10., 18.23 Csütörtök / Temes

Az Új Ezredév Református Központ újonnan létrehozott kiállítótermében június 9-én megnyílt Szakács Béla temesvári szobrászművész egyéni kiállítása. A XXV. Bánsági Magyar Napok keretében, a művész és szépszámú érdeklődő jelenlétében megtartott megnyitón, Szakács Béla munkásságát Gazda István lelkipásztor és Robert Șerban író méltatta.

Kevés olyan temesvári művész van, akinek még életében nyilvánosan látogatható állandó kiállítása nyílt volna. Az 1962 óta Temesváron élő és maradandót alkotó szobrászművésznek, Szakács Bélának megadatott az a lehetőség, hogy részt vehessen saját állandó kiállítása megnyitóján, a Makovecz Imre tervei alapján emelt, még épülő-szépülő Új Ezredév Református Központban. A Mesterrel lefolytatott beszélgetés alapján Gazda István lelkipásztor mutatta be a székelyudvarhelyi születésű Szakács Béla szobrászművész életútját. „Korán kibontakozó tehetség volt. Egy rokon, amikor meglátta formás ujjait, megjegyezte: ebből a fiúból vagy művész lesz, vagy tolvaj. Béla az előbbi utat választotta” – mondta Gazda István, aki a marosvásárhelyi és kolozsvári művészeti tanulmányokról, majd a temesvári alkotói és művészpedagógusi munkásságáról beszélt. „Az 1950-es, 60-as években a Művészeti Líceum fiatal tanáraival olyan művészeti élet indult be Temesváron, amely az egész országra hatással volt.” „A festők után a szobrászok is új utakat kerestek, így alakult ki a kisplasztika, mint egy teljesen új műfaj a szobrászaton belül. Itt, Temesváron jelentek meg először az absztrakt és a geometriai formák, az új anyagok. Szakács Béla bronzba álmodta munkáit, de a színesfémek akkoriban az állami kontroll alatt tartott anyagok kategóriájába tartoztak, a művészek számára nem voltak elérhetőek. Így jött képbe a terrakotta, több évezredes szobrocskák ihletésére, ami megmutatta, hogy ez is maradandó lehet” – mondta Gazda István.

A hihetetlenül karcsú, légies, szinte áttetsző terrakotta kisplasztikák titkáról maga a művész vallott a megnyitón: „Amit általában senki sem tud az én terrakotta szobraimról, ez egy teljesen egyedülálló technika, amit én dolgoztam ki. Fém struktúrával erősítek, így ezzel a technikával egy olyan levegős és áttört szobrot tudok készíteni, amit e nélkül talán soha. Akik előttem terrakottával foglalkoztak, mindig monoblokkban gondolkoztak, minél tömörebb, egy darabból legyen az alkotás, hogy ne törjön el. Az én szobraimnál éppen az a lényeg, hogy a figura minél áttörtebb legyen”.

A Szakács Béla reprezentatív alkotásait bemutató kisplasztika kiállítás anyagát Gazda István mutatta be, kiemelve, hogy a tematikájukban és formaiságukban igen változatos szobrok középpontjában az ember, a lélek áll.

Robert Șerban író, a Mester nagy csodálója a második világháború utáni időszak egyik legjelentősebb temesvári művészének nevezte Szakács Bélát, aki egyszerre tudott nagyot alkotni a képzőművészet és a művészetpedagógia területén. „Szakács Béla szobrászművészetének középpontjában alapvetően az ember áll, ezért a munkái időtállóak, nem avulnak el. Egyik kedvelt figurája, a hal, valójában ő is ember, általa Zeusz történetét meséli el, aki elrabolja Európát” – mondta Robert Șerban.

A megnyitó végén Gazda István, az Új Ezredév Református Központ nevében megköszönte a Mesternek, hogy ennek a kivételes művészeti anyagnak a birtokosa és a megőrzője lehet. „Ez a két terem állandó kiállításként fog működni” – mondta befejezésül Gazda István. A rangos művészeti eseményt Vinczi Annamária  előadta népdalok színesítették, zongorán kísért Bordos Csilla.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu