Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. április 12., 00.28
Aradi magyarság, alfától ómegáig

A remény útvesztőjében

Írta: Jámbor Gyula
2021. március 01., 17.25 Hétfõ / Arad

„...a magyar Aradot leíró előző kötet ajánlásának azt a címet adtam, hogy Kell egy könyv. Nos, ha az a könyv KELLETT, akkor erről a kötetről azt kell mondanom, hogy NAGYON KELLETT! Olvassák, szeressék, leljék kedvüket benne! És adják a fiataljaink kezébe, mert úgy hiszem, hogy érdemes” – olvasom A remény útvesztőjében c. kötet elején.

Az Ajánlás szerzője Bölöni György, az Aradi Szabaság-szobor Egyesület vezetőségi tagja, mellesleg megyei tanácsos, a jól sikerült, hangulatos könyvbemutató levezénylője. Pedig a Jelen Ház nagytermében – amely normális körülmények között bizonyára megtelt volna egy ilyen eseményen – most huszonöten, tán harmincan „szorongtunk”, egymástól megfelelő távolságra helyezett székeken, maszkosan. Király András egyesületi elnök, a könyv felelős szerkesztője nem is akarta az alkalmat az újságban meghirdetni – mert mi lesz, hova ülhetnek, ha túl sokan megjelennek?

Akinek még nem került a kezébe – a legtöbb olvasónknak (remélhetőleg még csak eddig nem) –, annak elmondom: a 2003-ban megalakult Szabadság-szobor Egyesület pár esztendős, nagy kitekintésű és eddig talán legambíciózusabb könyvkiadási tervének legújabb darabjáról van szó. 2016-ban jelent meg az első könyv Arad halad! címmel (Fejezetek a város történetéből a XIX. század közepétől a XX. század elejéig), most pedig íme,  a harmadik, amely az 1944–1989-es időszakot tárja fel. Az időközben megjelent második kötet értelemszerűen a kettő közötti időszakot tárgyalja. S mint hallottuk, előkészületben van a negyedik, sorozatzáró kötet is, amely az 1989-től napjainkig tartó korszakról kíván beszámolni, ami a tervek szerint még az év végéig megjelenik.

Fentebb jól sikerült, hangulatos bemutatóról írtam. Valóban az volt.

Szokásos eljárás, hogy a bevezető után egy könyvbemutatón megszólaltatják a szerzőt, szerzőket. Nos, esetünkben több szerző is van – ábécé sorrendben Király András, Lehoczky Attila, Matekovits Mihály, dr. Muntean Tibor, Puskel Péter, Ujj János –, akik egy vagy több fejezetet írtak a testes, mintegy 300 oldalas, nagy formátumú, kemény borítóval megjelent kötetben. Nehogy elfelejtsem Nagy István tanárnak a nyomdai előkészítésben, tördelésben – immár megszámolni sem tudom, hányadik aradi magyar kiadványban – játszott áldásos szerepét. Az általa készített, az első könyv borítója, az aradi származású Matúz András ötletéből kiindult – fedele egy A (Arad? Alfa?,) meg a vár körüli Maros-kanyar ómegára emlékeztető szimbólumát tartalmazza.

A megszólaltatott szerzők nem arról beszéltek, hogy mit írtak a kötetbe (ezt az olvasó, ha kezébe veszi a könyvet, úgyis megtudja), hanem a háttérről, a „kulissztitkokról”.

Lehoczky Attila például arról a dilemmáról, mennyire sikerült megragadni a lényeget egy olyan korról, amelynek értékeléséhez még hiányzik a történelmi perspektíva; Király András és Matekovits Mihály (ki tudta ez utóbbiról, hogy nemcsak kiváló matektanár, iskolaigazgató, politikus volt, hanem nemzetközi jogosítványú asztalitenisz-bíró is?) – a tanulmányaik megírásához felhasznált forrásanyagról, felkutatásukról beszéltek, sok egyéni élményről is, és így tovább.

A lényeg az, hogy a „nagy mű” harmadik kötete elkészült, és valóban érdemes forgatnia annak, akit érdekel városa, és abban a magyarság története és sorsa.

Puskel Péter azt vetette fel, hogy a helyi román történészkollégák értékelik a munkát, de a „párhuzamos történelem” eszméjét hiányolják, azaz az egységes, minden aradi nemzetiséget, vallást stb. átfogó munkát.

Az ötlet „nem minden nélkül való”, mondaná egykori filozófiatörténeti professzorom. A valóság az, hogy egy Aradon megjelent történelmi tanulmánykötet tekintélyes nagyságú fejezetében (mindegy, milyen korról van szó) egyetlen (csak egy) magyar név szerepel. Mivel, hogyan vagyunk, lehetünk párhuzamosak?

Ha eljön majd az idő (amiben magam nemigen hiszek) egy ilyen párhuzamos történet megírására, akkor itt lesz, s bizonyára örömmel üdvözli, aki megéri.

Ha az itteni és mostani magyar kutatók, legjobb tudásuk szerint, napjainkban megírják az aradi magyarság történetét – nyilván a történelmi (más nemzetiségűeket, nyelvűeket, vallásúakat is figyelmeb vevő) kontextusba beágyazva, alfától ómegáig –, azt csak értékelni lehet.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu