Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. február 23., 04.05
Kelemen Didák papi lelkisége

Előadás a minorita kultúrházban

Írta: Balta János
2013. augusztus 20., 21.03 Kedd / Arad

Hétfőn a minorita kultúrház nagytermében mintegy 120 érdeklődő jelenlétében, a Kölcsey Egyesület szervezésében, az Aradon is szolgált p. Bogdan Adamczyk megtartotta előadásátKelemen Didák papi lelkisége címmel. 

A szervezők nevében Fekete Károly, az Egyesület alelnöke köszöntötte az előadót, a megjelenteket, kiemelve ft. Sándor Balázs kórházlelkész, p. Blénesi Róbert plébános, nt. Gyurkócza Aranka börtönlelkész, valamint Matekovits Mihály megyei RMPSZ elnök neveit. Bemutatta p. Bogdan Adamczykot, aki 1965. július 13-án született a Krakkó melletti Limanowban. Teológiai tanulmányait 1987–91 között végzi Krakkóban, 1991. július 15-én a Szent Erzsébet Minorita Tartomány vezetősége magyarországi szolgálatra hívja. 1993. június 20-án, Miskolcon szentelik pappá, 2001. október 22-én kezdi meg aradi szolgálatát minorita házfőnökként, 2002-től plébános is. Jelenleg Rómában doktorandus hallgató, az előadás témája egyben doktori disszertációjának az anyaga is. Amint az alelnök kifejtette, az Egyesület az egykori Kölcsey Csütörtök mintájára havi rendszerességgel előadás-sorozatot tervez. Ezeknek az összegyűjtött anyagait szezon végén könyv alakban tervezik megjelentetni.

P. Bogdan Adamczyk előadásának bevezetőjében kiemelte: a XVIII. század legkiválóbb magyar minoritájának, Isten szolgája P. Kelemen Didáknak, a székely származású, a teológiában Eperjesen képzett, de Szatmárban, Biharban, a Szilágyságban, Hevesben. Borsodban, Csanádban, Csongrádban, Nándorfehérvárt és Pozsonyban, vagyis a szó legteljesebb értelmében, országrészek között vándorló, apostolkodó, alkotó, Miskolcon 1744. április 28-án szentség hírében elhunyt ferencrendi szerzetes papnak az életét, a tevékenységét, lelki nagyságát ismertetni megtisztelő, örömteli, egyszersmind hálás feladat.

A több mint egyórás előadás során Kelemen Didák életét végigvezette a háromszéki Baksafalva-Kézdialmáson 1683-ban történt megszületésétől, Sámuel néven történt megkeresztelésétől, a kézdivásárhályi továbbtanulásán át az 1702-ben Eperjesen, a szerzetesrendbe történt belépését, az 1708-as pappá szenteléséig, szerzetesi örökfogadalmáig, a Nagybányán elkezdett szolgálatát is érintve. Didák atya istenes buzgósággal tervszerű építőmunkát végez a pestisjárvány közepette egész Szatmárban. „A legválságosabb időben, a nép nyomorúsága közepette, a pestisnek kegyetlen aratásától, a folyamatosan megújuló vallási háborúskodásoknak kavarodásától megháborodott tiszai részeken Isten küldöttje gyanánt jelent meg egy erős elhatározású, jámbor szerzetes: Kelemen Didák. A magyar konventuális minorita rend tagja, akinek kitűzött életcélja templomok építése, iskolák alapítása, a nyomortól sújtottak istápolása, a lelkészek jóra vezetése volt.”

Erőslelkűségre volt szüksége a török hódoltság után éppen felszabadult Egerben is, ahová elöljáróinak az akaratát követve, 1713-ban ment át. Gyalogos zarándokútját nem a pihenés kényszerűsége szakította meg, hanem a Szamos és a Tisza mentén élő protestáns magyarok között a térítés munkája. A szentek lelkiségével térített, nem ellenséget látott a más meggyőződésűekben, hanem az örök üdvösségre rendelt lelkeket, mint ahogy őt megismerve azok sem láttak már benne ellenséget, hanem szerető, készséges felebarátot. Már nem kiabálták utána gúnyolódva, hogy „pápista kutya”, hanem „jó Didák atya”. Megdöbbentő, mekkora bizalommal fordultak hozzá országszerte, hogy istenes vigasztalásában részesülhessenek. Katolikus főurak gyóntatója, de az országgyűlésre menő főurak is előszeretettel kérték ki a véleményét. A Tisza vízgyűjtő medencéjének az északi peremétől le egészen Szegedig, megfoghatatlan erejű igehirdetője, hitéleti szervezője volt. Rendtársai értékelve felmérhetetlen értékű lelkipásztorkodását, példás papi életét, tapasztalatokban gazdag teológiai tudását, 1717-ben megválasztották a Minorita Ferencrend magyarországi tartományfőnökének. Szóval és tetteivel minden pillanatban rámutatott: a szeretet apostolainak törekvése és irányító elve nem az ádázul kíméletlen, késhegyig menő tusában való harcolás, hanem megértéssel kezet fogni, hogy a felizgatott lélek és a szenvedő test megtalálhassa nyugalmát és gyógyulását. A sok áldozattal megteremtett lelki központokban beszédeket tart az egyházatyáktól, latin íróktól vett idézetekkel, de gyönyörű, zamatos és szabatos magyar nyelven is. E beszédeket Kassán 1729-bnen nyomtatásban is megjelenteti. Leginkább földre borulva, sokat imádkozott, közben a homlokán, a könyökén és a térdén a bőr megvastagodott. Az országot háromszor végigpusztító pestis közepette, magával mit sem törődve, látogatja, vigasztalja a betegeket. Pozsonyban a diétán, az ország nagyjai előtt többször hangoztatta a népoktatás és lelkipásztorkodás fontosságát. Didák atya örök párbeszédben állt Istennel, a hívőkkel vagy nem hívőkkel, keresztyénekkel és katolikusokkal. A világban élt, ahol észrevette Isten megszerettetésének a lehetőségét, mellőzte az erőszakoskodó buzgóságot. A papi hivatást mélyen átérezte, elsőrendű kötelességének tartotta az irgalmasság lelki és testi cselekedeteinek a gyakorlását: használni, segíteni, bátorítani. Isten szolgája, P. Kelemen Didák a miskolci tartományi gyűlésen 1744. április 21-én még elnökölt, már súlyos betegen, rá egy hétre, április 28-án az Úr magához szólította.

Kelemen Didák már életében elismerést, csodálatot váltott ki, halála után az erényeinek kijáró tisztelet növekedett. Méltónak tartották az egyház által szentesíteni szokott tiszteletre. 1748. május 2-án gróf Haller Gáborné Károlyi Klára, Didák atya alázatos lelki gyermeke és áldozatos munkatársa írt P. Pál Imre tartományfőnöknek Didák atya országos apostolkodásának az életművéről, kérve a rendi elöljáróságot a szentéletű szerzetes boldoggá avatási perének a megindítására. A Rómából 1748-ban kiküldött bizottság megvizsgálta és lepecsételte Didák sírtját. 1772-ben a „recognitio canonica” alkalmával P. Musik Jácint hiteles, ma már mindenfelé ismert arcképet festett az épen talált holttestről. Az Egri Püspökség területén 1775-ben megtörtént a tanúk kihallgatása a boldoggá avatási eljárásban. A magyar közvélemény állandóan felszínen tartotta P. Kelemen Didák ügyét. A II. világháború után a kommunista rezsim egyházellenes politikája, a szerzetesrendek betiltása késleltette a szentté avatás ügyét. 1950–90 között a Szent Péter Bazilika gyóntatói, Monay Ferenc és Rákos Rajmund könyvek kiadásával segítették a boldoggá avatási eljárást. 1990. június 5-én elismerték az egyházmegyei per érvényességét, de a csodatételeket nem tudták bizonyítani, ezért a boldoggá avatás még nem történt meg – fejezte be előadását p. Bogdan Adamczyk.

A közönség részéről történt hozzászólásokban Matekovits Mihály, aki az aradi minorita rendház dokumentumaiból mintegy 2000 oldalt áttanulmányozva kijelentette: az elhangzottakkal ellentétben sehol nem olvasta, hogy Kelemen Didák Aradon is megfordult volna. Ugyanakkor a szülőfalujában, Kézdialmáson a róla elnevezett iskolában minden diák ismeri a nevét, a jelentőségét. Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület nevében megköszönte a jelenlétet, Bogdan atyának az előadást, majd a jelen Lévő Jankó András elnök nevében is szeretetvendégségre hívta a jelen lévőket. Sütemény, üdítő, ásványvíz és egy kis hegyaljai bor mellett még sokáig, igen jó hangulatban elbeszélgettek, a hívei körberajongták Bogdan atyát.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu