Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. szeptember 20., 19.46
Népművészeti kiállítás Nagyzerénden

Nagyanyáink kincses tára...

Írta: · Kiss Károly
2009. október 11., 21.00 Vasárnap / Arad

Sem tisztem, sem módom eldönteni, netán megjósolni, milyen hatást gyakorol Nagyzerénd község művelődési életére a szombaton délután a Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermében Nagyanyáink kincses tára − Nagyzeréndi kincses bánya címmel megnyílt a népművészeti kiállítás.

Főként azért, mert pár évvel ezelőtt, az Erdőháti napok keretében, a református egyház imatermében már volt egy hasonló kezdeményezés – nem túl sok visszhanggal. Ami viszont biztató: szombat délután, a nem túl kedvező öt órai kezdés ellenére, sokan eljöttek a művelődési házba, őszinte érdeklődéssel nézték meg a két oldalt a falakon, az azok előtt elhelyezett főként használati tárgyakat, amelyeket szüleik, nagyszüleik készítettek, és amelyek ugyanúgy magukban hordozzák nemzeti hagyományainkat, mint népdalaink, néptáncaink.

A gyülekező közönséget – köztük nagyon sok fiatalt, sőt gyereket – citerazene fogadta Papp Sándor, ifj. Papp Sándor és Higyed Ferenc előadásában, akik később sem adták alább. Szénási Ferenc, a kiállítás ötletgazdája és egyedüli kivitelezője kertelés nélkül kimondta: Nagyzerénd, az egykor a környék nemcsak adminisztratív és gazdasági, hanem kulturális központja is napjainkra a névtelenségbe süllyedt. Az apátiába került színmagyar közösséget kívánta ezzel a tárlattal felrázni, rámutatva: gyönyörű hagyományaink vannak, ezek megőrzése, továbbvitele is feltétele megmaradásunknak. A jelenlévő Simándi Sándor polgármester – dicséretére legyen mondva! – nem vette zokon a bíráló szavakat, hanem bűnbakkeresés nélkül felemlítette gyerekkorának emlékeit, amikor az iskolában a kötelezőnél sokkal többet felvállaltak a pedagógusok, és nem kellett azzal szembesülni, például, hogy a falunapokon csak más településbeliek ropják a táncot a színpadon.

Arra, hogy van helybeli tartalék is, példa a Pro Zerind Kulturális Egyesület immár hagyományos tavaszi hagyományőrző népdal- és nótaestje, no meg azok a tehetséges gyerekek is megmelengették a szíveket, akik rövid műsorral járultak hozzá a tárlatnyitó sikeréhez: a hetedikes Semsei Ildikó és Nagy Hortenzia népdalokat énekelt, az ötödikes Pap Alma furulyán játszott, a szintén hetedikes Bíró Zsolt Petőfi Sándor A magyar nemzet című költeményét mondta el átéléssel.

A főszervező Szénási Ferencen kívül még tizenkét helybeli család járult hozzá a legkülönfélébb tárgyakkal – szőttes, hímzés, falvédő, kendő, abrosz, kötény, törölköző, rongypokróc, kenderzsák, tányér, korsó, köcsög, kulacs, lekváros fazék, szakajtó, kas, kosár, dagasztóteknő, váza, gereben, lóca, gyékényszék stb. (a legfiatalabb is legalább 50 éves!) –, a feketegyarmati Pálóczi család cserepes krizantémokkal díszítette fel a színpad előterét. Szénási szerint, ami itt látható, az csak töredéke mindannak, ami Nagyzerénd két településén e területen még létezik.

A rendezvény alaphangulata a népi hagyományok megőrzéséért, a nemzeti megmaradásunkért szükséges összefogás fontosságának a hangsúlyozása volt, amelynek Nagyzerénden is megvannak a lehetőségei. Talán nem ünneprontás, ha a sikeres kezdeményezés kapcsán arra biztatnánk Szénási Ferencet – aki különben anti születésű, de Nagyzeréndet második szülőfalvának tekinti –, hogy próbáljon meg minél több társat találni a községben nemes céljai megvalósítása érdekében. Főleg azért, mert további nagyszabású elképzelései is vannak: népdalelőadást tervez – minden bizonnyal számíthat az ebben már komoly tapasztalatokkal rendelkező Pro Zerind támogatására –, valamint egy olyan élő kiállítást, amelyen bemutatják a kenderfeldolgozás valamennyi fázisát, beleértve a talán leglátványosabbat, a szövést is.

A résztvevő gyerekeket Simándi Sándor a Transcom Kft. részéről ajándékcsomagban részesítette, a felnőtt citerázók Szénási Ferenctől egy-egy üveg bort kaptak.

A tárlatot péntek délutánig lehet megtekinteni, elsősorban iskolásokra számítanak helyből és a környékről, a művelődési ház kulcsa a községházán található.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: ?? / Szerda, 2009. október 14., 10.21 Válaszoljál rá!

Szép volt. Egyszerű, mégis nagyszerű. Csak így tovább, remélem még sok hasonló hagyományörző megmozdulást láthatunk.

Hozzászólt: '?? / Hétfõ, 2009. október 12., 14.26 Válaszoljál rá!

Apátia? inkább szégyen, talán felébreszt minden olyan magyar közösséget, ahol rommagyarokat vélasztanak.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu