Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. augusztus 07., 03.22
Szántay Lajos, levett kalappal az aradiak előtt

Szobrot kapott a város nagy fia

Írta: Jámbor Gyula
2020. február 23., 18.52 Vasárnap / Arad

„Szántay Lajos leveszi kalapját az aradiak előtt, és elismerésükre vár. A Városháza tornya felé tekintve két lábon áll, ami jó pozíció a hosszas várakozásra. (Kocsis Rudolf szobrászművész, az alkotó.)

 

  1. február 22. jelentős nap Arad történetében, hangzott el szombaton délután különböző megfogalmazásokban több helyi közéleti személyiség szájából. 148 évvel születésnapja (1872. február 20.) és 59 évvel halála (1961. március 8.) után Szántay-szobrot lepleztek le Aradon, a Kultúrpalotába vezető impozáns lépcsősor végén, a bejárattól balra.

A bronzból, nemes anyagból készült, patinázott szobor (a patinázás Arad megyében, Zimándújfaluban történt) életnagyságúnál nagyobb, 220 cm-es, és egy jóvágású, elegáns úriembert ábrázol, kezében cilinderrel. A művész elmondta: egy 1906-ban, az aradi evangélikus (külső borítótégláiról elnevezve „vörös”) templom felavatásán készült fotóból ihletődött. Az elmúlt évtizedekben megszokhattuk a modern ábrázolást; nos, dr. Kocsis Rudolf egyetemi tanár (szobrászatból doktorált, Romániában az elsők között, ha nem legelsőként) „magánbeszélgetésen” elmondta: manapság, pár esztendeje, ismét a hagyományos megjelenítés (újra) a „modern”.

Akárhogy is van: Szántay Lajos most felavatott szobra e sorok írójának (meg jó néhány megkérdezett aradinak) tetszését teljes mértékben elnyerte.

***

A szombati szoboravatás egy másik fontos eseményt is jelez: befejeződött a Kultúrpalota felújítása, s a „hivatalos átadásra”, ha jól értelmezem, most került sor.

Kiváló aradi magyar helytörténészeink jóvoltából (hogy csak Ujj Jánost, Puskel Pétert említsem, de hosszabb lenne a sor) mindenki tudhatja, hogy az aradi Kultúrpalotát 1913-ban, több mint évszázada avatták fel.

Egy épület azonban karbantartást igényel.

Nos, az aradi városháza (sok éve) elhatározta a város emblematikus épületének teljes felújítását. (Aki nem emlékezne rá: az épület „tornyán” fák nőttek ki, s a belseje is alapos renoválásra szorult.

Szakemberek szerint a koncertterem amúgy az ország egyik legjobb akusztikájú terme.

Eredetileg jóval előbbre tervezték a befejezést (a százéves évfordulóra, 2013-ra), de hát Isten tervez, ember végez. Csúszott, jócskán az időpont.

De ma, 2020-ban legalább egy nagyszerűen felújított, elegáns, európai színvonalú kulturális intézmény áll az aradiak rendelkezésére. A régi álmokat beteljesítve egy korszerű orgonával.

(Amivel e sorok írója kissé elégedetlen: a hangversenyterem székei, valamely pluszköltséggel jobbra, elegánsabbra sikeredhettek volna. Elvégre a beruházások minimum évtizedekre szólnak.)

A szombati ünnepségen számos beszéd hangzott el.

A Kultúrpalota lépcsőin az aradi színházigazgató, Bogdan Costea volt a „ceremóniamester”. Az első felszólaló Bognár Levente aradi alpolgármester, akinek – e sorok írója szerint – elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Szántay Lajos szobra áll. Bognár többek között azt emelte ki: Szántaynak nagyon jelentős szerepe volt Arad mai arculatának kialakításában, hisz csak a város központjában legalább öt meghatározó épület viseli tervezői zsenialitásának nyomát.

***

De ki is volt Szántay Lajos?

A fentebb már említett aradi magyar helytörténészek munkáiból kiderül: középiskoláit Budapesten végezte, felsőfokú tanulmányait a svájci Zürichben, 1902-ben, édesanyja halála után Aradon nyitott tervezőirodát.

Az 1920-as román hatalomátvétel után közel egy évtizedig nem kapott tervezési engedélyt Bukarestből, később pedig főleg ipari létesítmények tervezését bízták rá. Műépítészként dolgozott haláláig.

2011-ben, halálának 50. évfordulóján emléktáblát avattak a Szántay-palotaként emlegetett bérház falán. A Kultúrpalota felavatásának centenáriumán emléktáblát helyeztek el az épület előcsarnokában. Születésének 145. évfordulóján az aradi önkormányzat Szántay-szobor felállításáról döntött.

1957-ben, olvassuk Puskel Péter tanulmányában, Szántay Lajos a helyi (aradi) néptanács szociális osztályához intézett kérvényt, amelyben minimális összegű szociális nyugdíjat kérelmezett magának és feleségének, hogy legalább a népjóléti kantinból hozhasson ebédet. Szinte hihetetlen, hogy a város egyik legnagyobb építésze, a Kultúrpalota, a Bohus-palota, a Szántay-palota, az evangélikus templom, a Kürtösi úti termény- és áruraktár és számos más nagyszerű épület megálmodója (...), a valamikor bőkezű adakozó öreg napjait szinte az éhhalál küszöbén, elhagyottan, elfeledetten töltötte.

Napjainkban, végre, méltó elismerést kapott.

A szoboravatást, amely egyúttal a teljesen felújított Kultúrpalota mondhatni „hivatalos” átadása is volt, egy nagyszerű hangverseny követte, Beethoven D-dúr miséjét adta elő a Filharmónia ének- és zenekara Hermann Szabolcs (Magyarország) vezényletével, majd Csanádi László (Magyarország) adott elő J. S. Bach, César Franck és Léon Boëlmann  orgonaműveket.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu