„Történeteket akarok mesélni: legyen a regénynek eleje, közepe és vége”

Vida Gábor kortárs magyar íróval találkozhattak a temesvári irodalombarátok június 16-án a temesvári Új Ezredév Református Központ koncerttermében, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezte könyvbemutató és író-olvasó találkozó keretében. Vida Gábor Senkiháza. Erdélyi lektűr című legújabb történelmi regényéből Vajda Boróka és Mátyás Zsolt Imre színművészek olvastak fel részleteket, Lucas Kohl ifjú zongoraművész zenei aláfestésével. A szerzővel Gazdáné Mátyus Melinda református lelkész, író beszélgetett. 

2023-ban Vida Gábor vehette át az Év Szerzője díjat a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Senkiháza. Erdélyi lektűr című regényéért. A Magvető kiadónál 2023-ban megjelent Senkiházából igazi sikerkönyv lett, alig lehet már kapni, és a temesvári könyvbemutatóra is csak három megvásárolható példány jutott, az olvasók nagy bánatára. A könyv szerzőjét Gazdáné Mátyus Melinda író faggatta, a beszélgetés során sok háttérinformációt tudtunk meg a jellegzetesen erdélyi történelmi regény megszületésével kapcsolatban. A Senkiháza Vida Gábor harmadik történelmi regénye, amelynek megírását alapos kutatómunka előzte meg. A szerző elmondta, hogy aradi tanára, Kovách Géza történész, néprajzkutató szerettette meg vele a történelmet, és a rendszerváltozás után elérhetővé váltak a levéltári források, cenzurázatlanul közölhetővé a valós történelmi események, így belevetette magát a történelmi kutatásokba. „Olvasni jobban szeretek, mint írni” – vallotta be Vida Gábor, aki szerint mindennek van valóságalapja, amit a Senkiházában papírra vetett, még a főszereplőt is egy létező személyről, egy bizonyos Szabó Rezső úriszabóról mintázta, akinek a román és magyar időkből származó személyes irataira véletlenül bukkant rá a szerző. Namajd fiktív településnek is lehet valami köze az erdélyi Nyárádszeredához, hiszen ott található a könyvben leírt Ganz-turbina, amelynek fontos szerepe volt a főhős, Kalagor Máté életében. Vida Gábor hősei magyarok, románok, vagy hol magyarok, hol románok, ahogy a helyzet megkívánja, meg németek és zsidók, egyszóval erdélyiek.

A sikerkönyv címéről Vida Gábor elmondta: a Senkiháza a sajátos erdélyi tulajdonviszonyok tükröződése, mert az erdélyi birtokaikról, ingatlanaikról kényszerűen lemondott magyar földbirtokosok tulajdona „senkié” lett, nem volt gazdájuk. Az Erdélyi lektűr alcím Milbacher Róbert A magas irodalom lektűrösödéséről című esszéjének (Élet és Irodalom 2021/27 szám) és az ennek kapcsán kirobbant irodalmi vitának köszönhető. Milbacher szerint a magyar próza „lektűrösödik”, könnyen olvasható, vicces, humoros, laza dolgokat kell írni – idézte Vida Gábor –, erre utaltam az Erdélyi lektűr alcímmel.  A szerző azt is elmondta: „Hagyományos prózát akarok írni, nem akarom megújítani az irodalmat, történeteket akarok mesélni, ahogyan Mózes Attila mondta, legyen a regénynek eleje, közepe és vége, ahogyan a tanító néni megtanított fogalmazást írni, csak ezek egy kicsit hosszabb fogalmazások”.

Az izgalmas irodalmi beszélgetést Vajda Boróka és Mátyás Zsolt Imre jól sikerült felolvasása vezette be, Lucas Kohl zongoraművész zenei aláfestésével, majd meglepetésül meghallgathattunk egy, a regény témájához illő Tasnády-Sáhy Péter szöveget, Vajda Boróka (ének) és Cári Tibor (zongora) előadásában.

Az író–olvasó találkozó végén a szerző dedikálta legújabb könyvét temesvári olvasóinak.