Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. augusztus 04., 09.22

40 éve állt pályára az első amerikai űrállomás

2013. május 13., 19.27 Hétfõ

A Skylab 1-et 1973. május 14-én lőtték fel a floridai űrközpontból, 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett.

A Skylab-programot az ember Holdra juttatását célul kitűző, 1961–72 között zajló Apollo-program továbbfejlesztéseként hozták létre. A szovjet–amerikai űrversenyben a Skylab-1 két évvel követte a szovjetek által felállított első lakott űrállomást, a Szaljut-1-et. Az „Égi Labor” 77,08 tonnás súlyával az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt, háromszor nagyobb, mint a 18,43 tonnás szovjet Szaljut-1, ám mindössze hatoda a jelenleg a Föld körül keringő, 456,62 tonnás nemzetközi űrállomásnak (ISS).

Az űrlaboratóriumot egy módosított, s utoljára használt Saturn V hordozórakétával lőtték fel. Az indításkor levált a hővédő burkolat egy része, ami az egyik napelemtáblát leszakította, és a másikat meggátolta a kinyílásban. A Skylab emiatt elektromos energiája nagy részét és a túlhevülés elleni védettségét is elveszítette, így félő volt, hogy használhatatlanná válik. A Skylabot a május 25-én útnak indított háromfős legénység mentette meg, akik az első világűrben végrehajtott szerelés során kicserélték a sérült hőpajzsot, és kiszabadították a beszorult napelemtáblát.

Az első legénység küldetése 28 nap 50 perces, a július 28-án indított második legénységé 59 nap 11 órás, míg a november 16-án indult harmadik (és egyben utolsó) legénységé 84 nap 1 órás volt. Minden alkalommal három asztronauta dolgozott az űrlaboratóriumban, a missziók teljes időtartama 171 napot tett ki. Az űrhajósok minden alkalommal új repülési időtartamrekordot állítottak fel, tíz űrsétát hajtottak végre, ezek során 41 órát és 56 percet töltöttek a világűrben. Összességében 510 emberórát (munkanapok száma szorozva a munkavégzők számával) dolgoztak a kozmoszban, minden egyes emberóra 19,6 millió – 2010-es árfolyamon számolt – amerikai dollárba került.

A Skylab-et hosszú idejű küldetésre tervezték, azzal a kettős céllal, hogy bebizonyítsák, az ember képes tartósan élni és dolgozni az űrállomáson, illetve, hogy a Napot a földi légkörön túlról vizsgálva bővítsék ismereteinket a naptevékenységről. A Skylab küldetése során 8 napkitörésről készítettek felvételeket, és először erősítették meg a Nap felső légkörében tátongó óriási koronalyuk létezését. Az űrhajósok közel 300 tudományos és technikai kísérletet hajtottak végre, a tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 ezer a Földről.

A személyzet napi feladatai elvégzéséhez telexen kapta az utasításokat, nemegyszer 15 méter hosszú listán. A tudományos munka mellett tesztelniük kellett az űrállomás lakhatóságát, az űrben zajló hétköznapi emberi élet összes apró mozzanatát. Minden űrhajósnak egy kis gardróbszoba méretű, külön hálófülkét rendeztek be, függönnyel, hálózsákkal és egy szekrénykével felszerelve. A közös tisztálkodó helyiségben egy kicsi, de zajos vécé és egy zuhanyzó állt rendelkezésükre. Az űrállomás első legénysége még zuhany alatt fürdött, de a törülközés a súlytalanság miatt annyi nehézséggel járt, hogy a későbbi személyzetek már a vizes mosdókesztyű használatát részesítették előnyben. Az ülés hasizmokat megerőltető hatása miatt általában állva ettek, testedzésként naponta 90 percet tornáztak, kocogtak és bicikliztek az állomás víztartálya körül. Kevés szabadidejükben kártyáztak, zenét hallgattak és olvastak, a legmegnyugtatóbb csillagközi időtöltésnek azonban mindannyian a Földnek az űrállomás ablakából eléjük táruló látványát tartották.

A személyzet 1974. februári távozása után a Skylab pályáját úgy módosították, hogy később ismét az űrhajózás szolgálatába állíthassák az akkor még fejlesztés alatt lévő űrrepülőgépek úti céljaként. A szerkezet űrben maradását egészen 1983-ig tervezték, azonban a vártnál erőteljesebben fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, és az űrállomás a nagy fékeződés miatt 1978 júniusában letért pályájáról, majd 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Maradványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 2249 napos küldetése során 34 981 alkalommal kerülte meg a Földet.

(hirado.hu)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu