A Húsvét-szigetek populációja sosem omlott össze, mert sosem volt olyan nagy

2024. június 26. 16:33 (szerda) /

Egy új tanulmány szerint a Húsvét-szigeteken sosem volt katasztrofális populáció összeomlás. A felfedezés feje tetejére állítja azt a több évtizedes feltételezést, hogy a bennszülött emberek által túlzottan kitermelték a tájat, és ez okozta a gyors emelkedést és katasztrofális hanyatlást, mielőtt az európaiak megérkeztek. A kutatók mesterséges intelligenciát alkalmaztak, gépi tanulást, ami azt mutatja, hogy a Húsvét-szigetek populációja fenntartható volt, sosem emelkedett 3900 fölé a lakosok száma. A tanulmányban részt nem vett szakértők azonban kritizálják a kutatást, rámutatva az adatok gyengeségére – írja a Live Science magazin.

A Húsvét-szigetek, vagy más néven Rapa Nui, vagy Rapanui, a legközelebbi szárazföld felett 3700 kilométerre helyezkedik el, és a világ egyik legtávolabbi emberek által lakott helyszíne. Először Kr.u. 1000 körül telepedtek le, valószínűleg Polinéziából származó emberek, akik rendszeresen kereskedtek a Dél-Amerikában élő népekkel. A Húsvét-szigetek az óriás emberforma kőszobrairól híres. Valamint a pálmafa erdőirtásról és a források túlzott kitermelésről, ezeket tartják a húsvét-szigeteki kultúra hanyatlása és összeomlása fő faktorainak. 

Bár az igaz, hogy a kis sziget (164 négyzetkilométer) termőföldje gyenge minőségű és édesvíz forrásai limitáltak, a kutatók felfedezték, hogy a Húsvét-szigetek népe túlélte a kihívásokkal teli kondíciókat.

Az egyik módszerük, hogy erősítsék a sziget vulkanikus talaját a köves mulcsozás, vagy kőkertészet volt: kődarabokat adtak a termőterületekhez, hogy fokozzák a termelést. A kőkertészet jobb légáramlást generált a talajban, ami segítette a hőmérsékletingadozások mérséklését és a tápanyagok, köztük nitrogén, foszfor és kálium talajban való fenntartását.

A régészek kutatták a kőkertészetet és a talajtermékenységet a Húsvét-szigeteken, hogy jobban megértsék a táplálék termesztését és a történelmi földhasználatot, köztük a kőfejtést a szobrok létrehozásához.

Bár vannak szakértők, akik szerint a sziget képes lehetett fenntartani 16 000 embert csúcspontján a 15. században, az új tanulmány újraértékelte a populáció méretét, és szerintük sosem volt több 3900 főnél.

A június 21-én Science Advances magazinban megjelent tanulmányban a kutatók rövidhullámú infravörös műholdas képalkotást és gép tanulási módszert alkalmaztak, hogy azonosítsák a kőkerteket a Húsvét-szigeteken. A műholdak rögzítik a Föld felszínéről visszavert különböző fényhullámhosszokat, és az adatok megmutatják a kőkerteket, a vegetációt, a természetes kőformációkat, és a puszta talajt az eltérő nedvesség és ásványi tartalom miatt.

A kutatók felfedezték, hogy a kőkertek a korábban feltételezettnél kevésbé voltak gyakoriak. Az új tanulmány szerint a sziget nem tarthatott fenn 4000-nél több embert egyszerre.

A húsvét-szigeteki népnek ki kellett találnia, hogy éljen túl minden egyes napot, hogyan termeljen élelmet, és szerezzen vizet és más forrásokat, amikre szükségük volt, annak ellenére, hogy egyszerűen nem volt más alternatíva számukra, ahova fordulhattak volna, amikor keményre fordultak a dolgok.

Carl Lipo, a Binghamptoni Egyetem, New York Állami Egyetemének a régésze, a tanulmány egyik szerzője szerint az a mód, ahogy a közösség szerveződött, ahogyan kooperáltak és versengtek, fontos összetevője az ilyen körülmények közti túlélésnek.

Más szakértők azonban nincsenek meggyőzve. Például Jo Anne Van Tilburg, a Californiai Egyetem régésze azt mondja, a tanulmány majdnem ellentétben áll minden más régészeti irodalommal. És a tanulmány szerzői csak egyféle bizonyítékot, a kőkertészetet használtak a modelljükhöz, túlegyszerűsítve a sziget szerte lévő talajtermékenység árnyalatait. Anélkül, hogy tényezőkre bontanánk a Húsvét-szigetek minden komponens létfenntartási mintázatának, a kronológiát nem is említve, hogy lehet azt megállapítani, hogy a rendszer fenntartható volt-e, vagy sem? Még ha csak magában vesszük a kőkertészeti adatokat, az sem szükségszerűen vezet a tanulmány szerzőinek konklúziójára, mert kis szám lehet, hogy annak bizonyítéka, hogy sikertelen volt az alkalmazkodás, ami nem megfelelő módon táplálta a gyorsan növekvő populációt.

Lipo a június 18-án tartott sajtóértekezleten azt mondta, hogy az újonnan publikált populációszám hasonló ahhoz, amit az európaiak számoltak, amikor először megérkeztek a Húsvét-szigetre 1722-ben. De míg az európaiak azt feltételezték, hogy ez egy elnéptelenedett sziget, a tanulmány azt találta, hogy a sziget fenntartható populáció mérete valószínűleg 3000 körüli a húsvét-szigeteki lakosok létfenntartási stratégiáival.

(Forrás: origo.hu/Live Science:  https://www.livescience.com/)


(Fotó: pixabay.com)

Hozzászólások