Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. február 29., 15.27

Az „isteni” részecske a reméltnél kevésbé „egzotikus”

2012. november 19., 21.48 Hétfõ

„Korai még bárminemű végkövetkeztetéseket levonni, de a részecske egyre jobban emlékeztet a Higgs-bozonra” – hangsúlyozta Pauline Gagnon, az LHC Atlas-kísérletének fizikusa.

Az új elementáris részecske, amelynek felfedezését ez év júliusában jelentették be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, úgy viselkedik, mint az „isteni” részecskeként emlegetett Higgs-bozon, ám tulajdonságai kevésbé „egzotikusak”, mint várták – hangzott el Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.

A CERN fizikusai a nagy hadronütköztető (LHC) két kísérletében (ATLAS és CMS) nyert eredményeket ismertetve rámutattak, hogy nagy valószínűséggel arról a Higgs-bozonról van szó, amely a többi részecske tömegéért felelős.

A tízmilliárd eurós költséggel megépített LHC elsődleges célja a Higgs-bozon felfedezése, amely nélkül a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok. Az „isteninek” is nevezett részecske létét Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, a brit fizikus úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben (SM). A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok, míg ez év júliusában a CERN fizikusai bejelentették, hogy 5 szigma bizonyossággal felfedezték. (A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző, számos összetevőből álló érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki).

„Korai még bárminemű végkövetkeztetéseket levonni, de a részecske egyre jobban emlékeztet a Higgs-bozonra” – hangsúlyozta Pauline Gagnon, az LHC Atlas-kísérletének fizikusa, aki részt vett az adatok elemzésében. Oliver Buchmüller, a CMS-kísérlet résztvevője szerint is egyre erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek. A CERN fizikusai azonban abban is reménykedtek, hogy a Higgs-bozon felfedezése valamiféle bizonyítékot szolgáltat, például, a szuperszimmetria (SUSY) elméletére, a sötét energiára és sötét anyagra, csupa olyasmire, ami túlmegy a standard modellen, egyfajta „új fizikára” nyit kaput, ennek azonban egyelőre semmi jele. (A SUSY szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, ezek fontos összetevői lehetnek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagnak).

A CERN fizikusai azonban nem adják fel a reményt, hogy valami sokkal egzotikusabbra bukkannak. „Részletesen meg kell határoznunk az új részecske összes tulajdonságát, időbe telik, míg megértjük valódi természetét” – hangsúlyozta a szuperszimmetriával foglalkozó Oliver Buchmüller.

(hirado.hu/MTI)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu