Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. augusztus 11., 22.22

Új fényben az Orion-csillagköd

2013. május 15., 20.19 Szerda

Egy chilei teleszkóp csodás új felvételeket készített a Földtől több mint 1000 fényévre lévő Orion csillagköd izzó „kozmikus szalagjá”-ról.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által közreadott új képeken a kutatók által vöröses gáz és por „tüzes szalagjá”-nak látszó képződmény figyelhető meg az Orion-csillagköd övén. A szalag az univerzum egy nagyobb csillagkeletkezési régiójának apró szelete.

A közlemény szerint az első kép jobb felső sarkában látható nagy, fényes felhő a jól ismert Orion-csillagköd, vagy más néven Messier 42. Szabad szemmel is könnyen észlelhető mint az Orion kardján lévő, némileg borzas középső „csillag”. Az Orion-csillagköd egy új csillagokat éltre hívó, óriási sztelláris óvoda legfényesebb része, a Földhöz legközelebb eső masszív csillagkeletkezési régió.

Bár a vöröses árnyalatú képen a gáz- és porfelhők olybá tűnnek, mintha forrón izzanának, valójában fagyosan hidegek. Az ESO APEX-teleszkópja készítette a fotót az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszokon. A felvételen a legforróbb objektum kéken izzik, míg a leghidegebb narancs árnyalatot hordoz.

A második, semlegesebb színű fotón az égbolt ugyanezen régiója látszik a fény látható spektrumában. Itt a tüzes szalag eltűnik, mivel a por fagyos szemcséi blokkolják a fényt. „Szubmilliméteres hullámhosszokon a fény blokkolása helyett a porszemcsék ragyognak, mivel hőmérsékletük csak néhány tíz fokkal haladja meg az abszolút nulla fokot” – írják a szakemberek.

A porfelhőket csillagszél és gravitációs összeomlás manipulálja, csodálatos rostokat, íveket és buborékokat hoz létre, amelyek jól láthatóak a fotókon.

A fotók elősegítették, hogy a csillagászok a régió szokatlan objektumait is szemügyre vegyék. Ezekkel az új és korábbi adatokkal, úgy hiszik, megtaláltak 15 protocsillagot – a csillagkeletkezés korai fázisa – , amelyek szubmilliméteres hullámhosszokon fényesebbnek tűnnek. „Ezek az újonnan felfedezett, ritka objektumok valószínűleg a legfiatalabb protocsillagok közé tartoznak, amelyeket valaha megtaláltunk, és egy lépéssel közelebb visznek minket a csillagkeletkezés legelső pillanatának megfigyeléséhez” – írják.

A 15 országot felölelő ESO-projektet tekintik a legtermékenyebb földi alapú csillagászati obszervatóriumnak a világon.

(hirado.hu/Space.com/ESO)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu