Jámbor Gyula

Megjelent már néhányszor a lapban is: örvendetes módon szaporodik Aradon a renovált épületek száma, miután sok régi ház, köztük palota külsejére hosszú évtizedek óta senki rá nem tette a kezét, s ez meg is látszik – látszott – rajtuk.

Szent Istvánt a magyar történelem az utolsó fejedelemként és az első királyként, a keresztény magyar állam megteremtőjeként és a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartja számon, akiről halála napján, augusztus 20-án (1038) világszerte megemlékezik a magyarság. Szentté avatták,

Nincs kicsit is a világ dolgai iránt a világ civilizáltabb felén élő érdeklődő ember, aki ne hallott volna az utóbbi hetek, napok afganisztáni történéseiről, hisz tele van vele az írott és az elektronikus sajtó.

Mindennapi botrányunk a hazai belpolitikában most is megadatott.

Olvasóink közül bizonyára sokan ismerik a Hegedűs a háztetőn c., majdem hatvan esztendeje világhódító útjára indult, Sólem Aléchem orosz–zsidó író műveiből ihletődött musical híres betétdalát, amely így kezdődik: „Ha én gazdag lennék...” 

A nemzetközi hírügynökségek is felkarolták, ha nem is vezető hírként, hogy a román főváros polgármesteri hivatala „bojkottálja” az augusztus 14-re tervezett Bucharest Pride (2013-ig Gay Fest) rendezvényt, azaz az LGBTQ+ híveinek szokásos demonstrációját. Nocsak, kapja fel az ember a fejét, Romániában nem szokás az Unióban általánosan elfogadott szabályok ellen menni, sőt.

Egy híres-hírhedt hazai szenátor asszony nyilatkozata (és hazai tévéállomások felkapta tudósítások) szerint törvénytervezetet készül benyújtani egy románellenesség elleni törvényre.

Kedden délután, augusztus 3-án alig lehetett beférni az aradi Delta Galériába – sokan, korábban érkezettek a benti, nehezen elviselhető hőség előtt a járdán várták a megnyitót, amelyhez hasonlót, közönségsiker tekintetében már régen látott Arad legnagyobb kiállítóterme.

Az utóbbi jó egy hétben nagyon rájárt a rúd a hazai vasúti személyszállításra. Óriási, országos médiabotrány kerekedett abból, hogy a tengerpartról Arad felé tartó járat mozdonya meghibásodott, a szerelvény a mezőn vesztegelt, majd a segítségére küldött mozdony ugyancsak bemondta az unalmast, végül a harmadiknak sikerült bevontatnia a szerelvényt, amely elképzelhetetlennek tűnő késéssel érkezett meg rendeltetési helyére. Aztán pár nap múlva majdnem hasonló történet.

Tudom, a cím kissé, vagy egészen szenzációhajhász, de Romániában, sajnos, nem jár messze az igazságtól.

Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa jó pár könyvet megjelentetett már, érdekes módon azonban a mostani, a múlt csütörtökön a Jelen Házban bemutatott (Az aradi „örökifjú” riporter, Irodalmi Jelen Könyvek, 2020) az első, amely egyenesen kötődik immár három évtizedes újságírói munkásságához, ugyanis a 2008–2020 között a lapban megjelent írásai közül válogat.

Nemrégiben meghívást kaptam egy hétvégi délutánra egy Arad megyei kis faluba.

Tegnap délután nyílt meg a Jelen Házban Maria Lucan (barátai, közeli ismerőseinek Jeni) festőművész, az aradi Ion Andreescu Szövetség tagjának kiállítása. Egy híján (ha jól számoltam) 40 festményből áll a művésznő legutóbbi, 2020–2021-es alkotó periódusának termése.

Július 28-án, szerdai napon Tornyán, a Tájházban ebédre krumplipaprikást szolgáltak fel, amelyben a burgonyán (amúgy senki nem nevezi így mifelénk széles környéken) kívül frissen készült tarhonya is szerepelt.