Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. január 20., 10.25

Ujj János









Ujj János
Prága a címben szereplő nevű római katolikus püspökének egyik prédikációját kaptam a világhálón az új évben. Egyszerűen csak Embereknek szólítja hallgatóit, mert az Ember Isten képmása, akit a Mindenható, egyedül a teremtményei közül, értelemmel ruházott fel. Átolvastam, s gyorsan továbbítottam barátaimnak.
Minap egy könyvbemutatón szóba került, hogy a mostani kiadványnak lesz-e folytatása.
Emlékszem, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben, a többször is meghirdetett hazai nagy ateista kampányok időszakában, egy Arad megyei propagandatitkár fejtágító kiképzésen középkori alkimistákhoz hasonlította a papokat, igehirdetőket.
Szerteágazó világunkban szinte lehetetlen minden információt figyelemmel követni. A bombahír felröppen, s ha nagyobb horderejű, úgy több napig szerepel a hírrovatokban.
Több mint hat évtizede kísérem figyelemmel a hazai, anyaországi sporteseményeket. A hullámhegyeket és -völgyeket egyaránt. Bevallom: nem értem az utóbbi negyedszázadban mifelénk történteket.
Néhány éve egy jegyzetet közöltem e lapban a romániai erdők pusztítása ügyében. Arad megyei és székelyföldi tapasztalataimat osztottam meg a lepusztított hegyoldalakról, a rönköket szállító hatalmas nyerges vontatókról.
Emléktábla
Nagyváradon egy közelmúltban felépült modern kálvinista templomhoz (a mellé épülő közösségi központ még nincs teljesen kész) tervezett harangtorony lábai alatt a durva módon felszámolt temetőből származó néhány síremlék, valamint több márványtáblán a temetőben elhantolt neves személyiségek névsora.
Amióta olvastam a lapban Chirmiciu András Piros lap című jegyzetét, folyton vissza-visszatér egy gondolat.
Nem nosztalgiázok, csak tényként állapítom meg, hogy az utóbbi évtizedekben eltűnt az ország útjairól a nyári német autóáradat. Mármint a keletnémet!
Először a különböző tudományok szakosodását értettem meg, hiszen másfél-két évszázad alatt annyit fejlődtek a szakismeretek, hogy azt az emberi (még ha tudósi is) agy sem képes összefogni.
Egy összeállítást kaptam a minap a világ 50 leglátogatottabb látványosságáról az évi hatmilliótól a több tízmilliós látogatottságnak örvendő múzeumokig, palotákig, természeti csodákig, bevásárlóközpontokig, szórakoztató parkokig. Az első tízben megtaláltam a párizsi Notre Dame-ot. Hm…
Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy minden józanul gondolkodó hazai állampolgár belássa: az elmúlt három esztendő nem kerül be a kormányzási sikertörténetek közé.
Minden társadalmi rendszer inkább előbb, mint utóbb kitermeli a maga bürokratikus intézményeit, amely a rezsim erodálódásával csak elmélyül. Aki azt hiszi, hogy mindez csak újkori találmány, az téved, elég csak elolvasnia Shakespeare Hamletjének elhíresült monológját.
Ahogy tapasztalom, bár nem kötelező, nálunk a diákság túlnyomó többsége részt vesz a vallásoktatásban. Ortodoxban, római katolikusban vagy protestánsban. Hála Istennek, mert, ha keresztény hitben talán nem is gyarapodnak, erősödnek (erről korábban írtam egy jegyzetet), de azért alapvető ismereteket szereznek a kereszténységről.
<%freshnews%>
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu