Riport

Szerda délután egészen különleges vendéget fogadott a Tulipán: Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója látogatott el Aradra, csupán egy szerencsés véletlen folytán.

Túl vagyunk egy tanéven, megtörténtek az ünnepélyes kicsengetések, a ballagások minden szinten. Azon viszont érdemes elgondolkozni, hogy anyanyelvű oktatásunkban előrelépést, stagnálást, netalán leépülést hozott-e a mögöttünk lévő időszak.

A magyarság történelmének egyik legnagyobb rezonanciát kiváltó eseménye, az1848–1849-es es forradalom és szabadságharc a köztudatban elválaszthatatlanul összefonódott Kossuth Lajos nevével.

Október 23-án Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján országos szinten emlékezünk meg történelmünk e kiváló egyénisége tetteiről, személyiségéről és a mának szóló, hagyományt teremtő üzenetéről.

Betegh József esztergályosról nem túlzás azt állítani, hogy az Aradi Vagongyár egyik legjobb szakembere volt, aki 1954. szeptember 14-én került oda, hogy frissen érettségizettként esztergályosnak tanuljon.

P. Bogdan Adamczyk minorita atya aradi szolgálata mély nyomokat hagyott a belvárosi katolikus hívek szívében. Rájuk is gondolt, amikor a doktori dolgozatának bizonyos anyagait elküldte a szerkesztőségünkbe.

Világos, az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel kapcsán – amikor Görgei Artúr fővezér és a haditanács döntése nyomán, a 30 ezer fős fel-dunai magyar hadtest letette a fegyvert a Paszkievics főherceg által vezetett orosz intervenciós hadsereg előtt – nemzeti tragédiánk színhelyeként vonult be történelmünkbe.

Március 20-án román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Március 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük.

Amikor 1848. március 17-én a postakocsi elhozta Aradra a két nappal korábbi pesti események hírét, felbolydult a város.

A történelmi horderejű pesti események híre 1848. március 18-án jutott el a Temesköz szívébe. A polgári átalakulást sürgető szabadságeszme, mely a forradalom barikádjára szólította sorra az európai népeket, erőteljes visszhangra talált a haladás bánsági híveiben is.

Közel egykorúak, mindketten Pécskán jártak általános iskolába, a Csiky Gergely Főgimnáziumban érettségiztek, mindketten Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen végeztek, mindketten doktoráltak.

Rohamos léptekkel csökken Románia lakossága. Az október végén zajlott népszámlálás során az országban 19,04 millió személyt regisztráltak, 2,64 millióval kevesebbet, mint 2002-ben, amikor még 21,68 milliót találtak a népszámlálók és közel hatszáz ezerrel kevesebbet, mint a november elején nyilvánosságra hozott előzetes (bruttó) adatok.

A Vinga községhez tartozó Majláthfalván a „Nyugaton a helyzet változatlan” szállóigével élve, az elmúlt időszakban semmi nem mozdult ki a holtpontról. A falut a községközponttal összekötő 14 kilométeres út aszfaltozása valamikor tavaly nyáron a monostori farmnál elakadt.

Könyvtárnyi irodalom, megszámlálhatatlan film, szájról száj­ra járó történetek sokasága őrzi a II. VILÁGHÁBORÚ vé­res, nagyon szomorú emlékeit. Hét évtized után tekintünk vissza arra, ami a Kárpát-medencében történt; azokra az ese­ményekre, amelyek hosszú időre meghatározták a benne élő népek sorsát.