Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.03
Iskola a Kálvin János utcában (II.)

„A világháborút csak Magyarország vesztette el, a magyarság nem!” *

2010. április 12., 19.30 Hétfõ
Trianonban még nem csapták be a félig nyitva hagyott ajtót, de Erdélyben, Aradon, már a román adminisztráció volt az úr. A Bibics alapítású Királyi Főgymnasium és Főreál közös épületét 1919-ben átvette a román állam.


Ha a hosszútávfutó magányossága után megírnák az iskolaigazgató magányosságát is, akár Burián János is lehetne modell. Amikor 1919. július 16-án belépett irodájába, nagyon magányosnak és tehetetlennek érezhette magát.

Nem kívánt vendégeket várt.

Mihulin Nicolae, az újonnan alakult Moise Nicoară Líceum igazgatója, dr. Nichi Lazăr, a Leánygimnázium igazgatója, Miclea Sever ügyvéd és Nicolin P. Traian, a Românul újság kiadója pontosan érkeztek. Felszólították Burián János igazgatót, adja át az intézet vagyonát, amely ezentúl a román állam tulajdonát képezi.

Az épület átadása július 24-én fejeződött be.

Az osztálytermek berendezése, a szertárak felszerelése az állam által átvett épületben maradt. Ez volt a sorsa az Orczy-Vásárhelyi könyvtárnak és a hozzá tartozó rendkívül értékes 9 darab incunabulumnak** is.

A gymnasium új vezetője felkínálta a lehetőséget a magyar osztályok épületben maradására. Ezzel a Főreál néhány osztálya esetében éltek is, de a magyar tagozat néhány év alatt elsorvadt.Számtalan próbálkozás történt, beadványok születtek, de az épületet nem sikerült visszaszerezni. Mindössze azt sikerült elérni, hogy a Kormányzó Tanács (Consiliu Dirigent) 12642/1919. és 16886/1919. rendeleteivel beleegyezését adta egy római katolikus felekezeti iskola alapításához.

***

A Királyi Főgymnasiumhoz kapcsolt jogfolytonosságot igazolni kívánva az új iskola a Római Katolikus Főgimnázium elnevezést kapta.

Az iskolának nem volt épülete, székhelye sem.Ennek ellenére a beiratkozások október 10. és 14. között megtörténtek. A tanévet október 15-én ünnepélyes Veni Sancte-val nyitották meg.

A tanítás a General Grigorescu (Tabajdi) utcai polgári leányiskola épületében október 20-án kezdődött meg. Az intézet vezetői másik két iskolában is béreltek tantermeket.

Év végén az intézetnek 1059 tanulója volt 20 osztályba besorolva. A tanulók vallás szerinti megoszlása a következő volt: 561 római katolikus, 325 izraelita, 113 református, 47 evangélikus, 8 görögkeleti, 3 görög katolikus és 2 unitárius.

Az iskola igazgatója Burián János, fővédnöke dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök volt.

15 rendes tanár – Burián János, dr. Barna F. János, dr. Bereczky Imre, Elekes Pál, Fischer Aladár, Grumáz Gerő, Kara Győző, Lejtényi Sándor, Lindner József, dr. Metzger Márton, Neidenbach Emil, Palotai Antal, Sima Dezső, Strifler Ferenc, Szathmáry László – munkáját 20 óraadó tanár és 8 felekezeti hitoktató segítette.

Ahhoz képest, hogy röviddel a tanévkezdés után, október 31-én a sziguranca képviselője az oktatást felfüggesztette (november 17-én indult újra a tanítás), az iskola tanárai, diákjai, a szülők az élniakarásnak igen szép példáját mutatták fel.

Az intézet 66 tanulója négy hónapos tőr- és kardvívó tanfolyamon vett részt. Az AAC sporttelepen 1920. május 23-án pünkösdi sportünnepélyt, június 12-én év végi tornavizsgát tartottak.

***

Az iskola folyamatosan szembe találta magát különböző nem kívánt történésekkel. A tanárok közül többen Magyarországra repatriáltak, köztük Burián János igazgató is. A sziguranca 1921 áprilisában a gimnázium 18 tanulóját letartóztatta, irredenta szervezkedésben való részvételük miatt. Ügyük a szebeni hadbíróságra került. 

Megtorlásként 1921. december 22-én felfüggesztették az iskola nyilvánossági jogát. A tiltó rendeletet csak a következő évben, február 22-én vonták vissza.

Az iskola ennek ellenére mind felszereltségében, mind a tanulók létszámában gyarapodott. Az 1920/21-es tanévben 1185 diák látogatta az intézetet.

Burián János igazgató távozása után a gimnázium vezetését az 1921/22-es tanévtől helyettese, Fischer Aladár vette át.Ez volt a lehető legjobb, pontosabban fogalmazva az egyetlen igazán jó megoldás. Személyében olyan vezetője lett a gimnáziumnak, aki sziklaszilárdan, a magyarság bizalmát élvezve, mérhetetlenül nagy tekintély birtokában 1943-ban bekövetkezett haláláig állott az iskola élén.

Az 1921/22-es tanév megnyitóján elmondott drámai hangvételű beszéde egybecsengett a Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István által megfogalmazott KIÁLTÓ SZÓ-val.

A diákok létszáma 1133 volt. Év végén 67 végzős diák jelentkezett érettségi vizsgára, köztük báró Neuman Ede.

„Az intézet tornavizsgája június 22-én volt az AAC sporttelepen nagyszámú közönség jelenlétében. Az 1100 növendék felvonulása, szabad- és buzogánygyakorlatai impozáns képet nyújtottak. Úgy a lányok, mint a fiúk mutatványai az erős vezető kezek jótékony hatását mutatták. A tornavizsgát dr. Glattfelder Gyula megyés püspök úr és dr. Angel István, a helyettes polgármester úr is végignézte, s mindketten elismerőleg nyilatkoztak a gyakorlatok szépségéről, a versenyszámok eredményeiről s az ifjúság öntudatos, fegyelmezett magatartásáról.” (Az Aradi Katolikus Főgimázium Értesítője).

Saját épülete még mindig nem volt az iskolának, de már épült. Az új iskola felszentelésére 1923. szeptember 23-án került sor Pacha Ágoston jelenlétében, aki Glattfelder Gyula csanádi püspök Szegedre történő távozása után, apostoli kormányzóként vezette a temesvári egyházmegyét.

* Idézet Fischer Aladár igazgató évnyitó beszédéből (1921/22)
** incunabulum (inkunabulum) = ősnyomtatvány; 1500 előtt készült nyomtatvány.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu