Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2022. január 23., 11.18

Elszármazott nagyjaink II.

Aradon ringatták bölcsőjüket


A magyar közoktatás megújítója


Klebelsberg Kunó gróf egyike megyénk azon jeles szülötteinek, akinek érdemeit néhány sorban kockázatos összefoglalni, hiszen minden, amit létrehozott, rendkívüli fontosságú volt. A két világháború közötti időszak egyik nagy formátumú politikusa és értelmiségije, a magyar közoktatás talán legnagyobb reformátora Magyarpécskán látta meg a napvilágot, de iskoláit már Szegeden végezte és Budapesten szerzett jogi doktorátust.Hamar az állami apparátusba kerül és a politikai „szamárlétra” számos fokozatát végigjárta: volt minisztériumi osztályvezető, közigazgatási bíróság bírája, majd a világháború idején vallás- és közoktatásügyi államtitkár. A Tanácsköztársaság alatt bujkálni kényszerül, de a Bethlen-kormányban már belügyminiszter, majd 1922-től kilenc éven át kultusz- és közoktatásügyi miniszter.Ebben a periódusban bontakozott ki Klebelsberg széles körű és nagyvonalú oktatási programja. Alapcéljának tartotta a népoktatás korszerűsítését, a széles néptömegek kulturális szintjének felemelkedését. Könyvtárral ellátott iskolákat, tanítólakásokat építtetett falun, népiskolákat a szétszórt és elszigetelt tanyákon; főiskolákat, egyetemeket (szegedi, pécsi, debreceni) és a felsőfokú oktatáshoz szükséges kutatóintézeteket hozott létre, a magyarság szellemi építkezésének szükségességét hirdette. 

Az ő nevéhez fűződik a római Collegium Hungaricum létrehozása. 

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, számos tudós társaságnak.

Klebelsberg Kunó 1932-ben halt meg.

Pécskán a római katolikus templom falán a hálás utókor által a rendszerváltozás után elhelyezett emléktábla, majd 2000-től a templomkertben mellszobor (Jecza Péter munkája) emlékeztet a városka kiválóságára. 

A filmművészet állócsillaga

Sokat írtunk róla, mert a magyar filmművészet múltja, a hangosfilm egy szép időszaka elképzelhetetlen Jávor Pál nélkül.

De elszármazott nagyjainknak bármilyen sommás felsorolása ugyancsak hézagos lenne nélküle.

Jermann Pálként 1902-ben szerelemgyerekként született egy kis rácfertályi házban, ahol 17 évet élt, és ahonnan nekivágott a világnak, hogy eljusson az álmok városába, Koppenhágába. Psylander, a némafilmek népszerű hőse volt a mintaképe. Az ő közelébe szeretett volna kerülni. Csak Budapestig szóló jegyre volt pénze.

Szerencséjére! 

Szerencsénkre.

Vidéki színházakban kapott szereplehetőséget, de fegyelmi vétség miatt hamar szerződés nélkül maradt. A Csak egy kislány van a világon című némafilm hozta meg számára a kiugrás lehetőségét 1929-ben.

Több mint hetven magyar filmben játszott. És majd mindegyikben főszerepet! Kedvelt partnere a nem kevésbé híres Karády Katalin volt. Színpadon is számos nagy szerepet alakított. Emlékezetes alakítása volt a Makrancos hölgy Petruchiója és a Peeer Gynt címszerepe.

1946-ban Groza Péter miniszterelnök meghívására erdélyi turnéja során járt ismét szülővárosában. Az internálás poklából kikerülő Jávor akkoriban már csak árnyéka volt egykori önmagának. Amerikai turnéja is kudarccal végződött, hiszen csak epizódszerepeket kapott.

Filmjei napjainkban is tetszést aratnak.

Talán egyszer utcát is elneveznek a város kiváló szülöttjéről.

Kojak felügyelő magyar hangja

Inke László színművész 1925-ben Aradon született, ahol édesapja, Rezső Thália „felkent papjaként” két évig a színházigazgatói tisztet is betöltötte. Az idős aradiak emlékeznek még a házukra a Választó (Şaguna) utcában, ahol 1937-ig laktak. 

Telly Savalas, Inke László volt a magyar hangjaLászló 1947-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát és vidéki színházakban kezdte el a pályát. Tíz év múlva került fel Budapestre és a fővárosban is több társulatnál megfordult. Halála előtt az Arizona Színház tagja volt.

Inke László elsősorban karakterszínészként nyújtott kiemelkedőt. Gyakran láthattuk tévéfelvételekben, de főleg magyar filmekben, ahol ő alakította az „ügyeletes” negatív szereplők egyikét.

Szinkron alakításai is emlékezetesek. Ő volt a népszerű amerikai filmsorozat, a Kojak felügyelő magyar hangja.

Alakításaiért megkapta a legrangosabb művészeti kitüntetéseket, a Jászai Mari-díjat, az érdemes művész és a kiváló művész címet.

Egy orvos író két kiváló fia

Raffy Ádám (Kuppfert Miksa) orvos és regényíró két fia, Ádám kritikus és műfordító, Pál pedig irodalomtörténész, -kritikus és műfordító. Ádám 1926-ban, Pál 1930-ban született Aradon, nem sokkal édesapjuk Nagyváradra költözése előtt. Ádám többek között az Akadémiai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként az angol, francia, német irodalom egyik legavatottabb tolmácsolója volt, de Jaroslav Hasek Svejkjének magyar szövege is az ő nevéhez fűződik. 1978-ban hunyt el.

Pált származása miatt a vészkorszakban internálták. A háború után magyar–francia szakos diplomával a Szépirodalmi Kiadóban dolgozott. A 19. századi és a 20. századi francia irodalom az egyik kedvenc kutatási területe, ahonnan számos tanulmányt közölt. Műfordításai mellett Kosztolányi Dezső összes műveinek a szerkesztését is elvégezte.

József Attila- és Széchenyi-díjas irodalomtörténész, akit sokszor láthattunk a televízióban is.

Nevében és szívében is aradi volt

Aradi Zsigmondról viszonylag keveset tudunk. Aradon született 1839-ben, kezdetben mérnöki tanulmányokat folytatott Németországban, majd Bécsben szobrászatot. Milánóban és Velencében élt és dolgozott, de kapcsolatban állt szülővárosával. 

Így kapta meg a megbízatást a Búsuló Arad (honvédemlékmű) elkészítésére, amelyet 1873-ban állítottak fel a város felső végén, valahol a jelenlegi Hegyalja tér közelében. Innen aztán átszállították a mai Tisztviselőtelep helyén állt régi honvédtemetőbe, majd 1932-ben sérült állapotban a múzeum raktárába. Ma is ott áll a 48-as ereklyék között. Megmintázta még az aradi színház számára Laborfalvi Róza és Szerdahelyi Kálmán mellszobrát. A Laborfalvi-szobornak az évek folyamán nyoma veszett. Szerdahelyi Kálmán mellszobra a Sârbuţ-féle színházi múzeum leltárában volt.

Pár évvel ezelőtt a Csiky padlásán találtak egy összetört Petőfi-domborművet. Az A. Zs monogram alapján minden bizonnyal a neves aradi művész alkotása, hiszen tudunk arról, hogy megmintázta Petőfi portréját. Ez most restaurálva az intézet folyosóján látható.

Művészetpártoló főispán

Ormós Zsigmondot, a kiváló értelmiségit (1813–1894) Pécska vallhatja fiának. Életpályája azonban a szomszéd vármegyében, Temesben teljesedett ki, ahová gyermekkorában került. Ormós főszolgabíróként és képviselőként ’48-as részvételéért hónapokig a temesvári börtön lakója, majd szabadulása után évekig rendőrségi zaklatást szenvedett el.

A kiegyezés után Temes vármegye főispánja, a művészetek és a művészek nagy mecénása, kiállítások szervezője, a kultúra támogatója, a Dél-magyarországi Történeti és Régészeti Társaság megalapítója, az akadémia levelező tagja. 

Az ő kezdeményezésére látott napvilágot a vármegye közlönyeként a Temesi Lapok. Ormós Zsigmond végrendeletében számos festményt, műtárgyat és könyvet adományozott a múzeum művészeti részlegének.

Nélküle később lett volna helikopter


Asbóth OszkárA Pankotán 1891-ben született Asbóth Oszkár az első világháborúban a központi hatalmak repülőseinek egyik kísérleti telepén végzett mérnöki kutatásokat. Még a háború alatt a budapesti légcsavargyár igazgatójaként folytathatta kísérleteit, amelyeket sikerrel alkalmazott a hadsereg. Az 1920-as évek végén Asbóth maga is számos felszállást hajtott végre két, ellentétes irányban mozgó légcsavarral felszerelt gépen. Egy szerencsétlen baleset, amelyet légcsavarja okozott a szárazföldön, kedvét szegte.

Asbóth kutatásainak eredményét alkalmazták a helikopter elkészítésénél. Ezért sokáig őt tartották e légi jármű feltalálójának. Újaradon született két másik Asbóth. A szintén Oszkár (1852) névre keresztelt fivér nyelvészként vált ismertté. A szlavisztika szakértője volt, egyetemi tanár Budapesten, majd 1907-től akadémikus. Két évvel fiatalabb öccse hosszabb külföldi karrier után a Budapesti Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba.

Fényes oktatói és tervezői karrier

Kotsis Iván (1889–1980) és öccse, Endre (1897–1954) Aradról indultak, és mindketten ragyogó egyetemi és épülettervezői pályát futottak be Budapesten. Ivánt tagjává választotta az MTA. Az idősebbik testvér tervezte a székesfehérvári városházát és számos építészeti szakkönyvet írt. Endre tervei alapján épült fel a Vörösmarty téri egykori IBUSZ-palota.

Torzóban maradt színészi pálya


Laczó Gusztávot túl korán ragadta el a halál az élet színpadáról. Aradon a Magyar Vegyes Líceumban érettségizett. 

Marosvásárhelyen 1959-ben végezte el a színiakadémiát, és Nagyváradon, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön számos szerepet játszott. A két szomszédvár társulatának aradi vendégszereplésein mindig kitüntető ünneplésben részesült, noha Kisjenőben született. Arbuzov Szegény jó Marat és Székely János Irgalmas hazugság, Méhes György 33 névtelen levél c. darabjában láthattuk Aradon is.

„Grafikuskirály” lehetett volna

Baász ImreBaász Imre az Aradi 3-as számú Középiskolában (a mai Csiky) érettségizett 1959-ben. Kiváló rajzkészsége már diákkorában megmutatkozott, mégis csak hatalmas vargabetűvel jutott be Kolozsváron a művészeti főiskolára, később meghívták Bukarestbe tanítani. Gyorsan emelkedett a pályája. Sepsiszentgyörgyön korszerűsítette a helyi múzeum szépművészeti részlegét, és rengeteget dolgozott. 1985-ben ő volt az év grafikusa a Kalevala-illusztrációjáért. Grafikái, kollázsai tovább öregbítették hírnevét. Baász Imre kezdeményezte a Médium és a performance néven ismert modern művészeti kiállításokat.

Szülővárosában, Aradon kétszer volt kiállítása.

Ötvenévesen orvosi műhiba áldozata lett.

A bohém arisztokrata

A végére hagytam egy érdekes személyiséget, aki szintén régiónk szülötte, s aki a könynyed szórakoztatás területén emelkedett ki magasan az átlagból. Atzél Béla, a borosjenői Atzél család egyik „fekete báránya” volt. Egy fantáziadús, jókedvű arisztokrata, aki szülei tragikus halála ellenére (édesanyja egy tűzvészben lelte halálát, édesapja pedig a tragédiában megtébolyulva, pár év múlva távozott az élők sorából.)

Atzél Béla angliai mintára Budapesten, a Stefánia úton megnyitotta a Park Klubot, amelyet ízlésesen antik bútorokkal rendezte be. Maga Erzsébet királyné is ellátogatott az arisztokrácia és a nagypolgárság e mondén szórakozóhelyére. Később az Országos Kaszinót is igazgatta. Sokan támadták, de Mikszáth mindig védelmébe vette. 

Szervezőkészségét és kifinomult ízlését a művészi életben is kamatoztatta, ugyanis ő lett a Vígszínház első intendánsa. Mindössze 49 éves volt, amikor 1900-ban meghalt. Budapesten a Vígszínház szomszédságában hosszú ideig egy utca viselte a nevét.

******************************

Hunyadi hírességek

A piski SS-tiszt


Feketehalmy-Czeydner FerencA korábban említett és az utókor által egyértelműen pozitívan megítélt Hunyad megyei szülöttek után említeném a vitatott emlékű, szintén katonai pályát választó Vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferencet, aki 1890-ben született a Hunyad megyei Piskin. 

A mödlingi akadémia végzettjeként az első világháborúban az olasz frontra kerül, ahonnan sebesülése nyomán jut vissza Szegedre és Aradra a nemzeti hadseregbe. A háború után elvégezte a hadiakadémiát, majd őrnagy, vezérkari alezredes lett, később a légügyi hivatal vezetője. Horthy 1938-ban leváltotta. Két évvel később azonban az I. Hadsereg vezérkari főnöke, ám vezetése idején gyakoriak voltak a román- és zsidóverések, ezért visszaléptették. 1941-ben, amikor Délvidéket visszacsatolták Magyarországhoz, a még itt élő szerbek partizánakciókkal próbáltak ellenállni. Megfékezésükre Feketehalmyt küldték ki, utóbbi pedig szabályos vérengzéseket rendezett, a legdurvábbat Újvidék környékén, ahol 3800 személyt végeztetett ki. Cselekedete nagy felháborodást keltett, és Kállay Miklós miniszterelnök katonai vizsgálóbíróság elé akarta állíttatni. Feketehalmy viszont Németországba szökött, beállt az SS-be, és ott a valaha szolgált legmagasabb rangú külföldiként SS-Obergruppenführer rendfokozatot ért el. A német megszállás után hazajött, a nyilas hatalomátvételt követően ő lett Beregfy Károly honvédelmi miniszter helyettese. Új pozíciójában első dolga volt azokat az embereket és családjaikat meghurcoltatni, akik az ellene folyó perben ellene voltak. Ezenkívül részt vett Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János és társaik perében, akik megpróbáltak ellenállást szervezni a német megszállók ellen. A vádlottakat halálra ítélték, a halálos ítéleteket Feketehalmy is aláírta. A háború végén nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került, akik kiadták Magyarországnak. A népbíróság halálra ítélte, de nem végezték ki, hanem cinkostársaival együtt kiadták Jugoszláviának. Itt egy rövid per után újfent halálra ítélték, és 1946. november 5-én Zsablyán felakasztották. Az általa vezérelt újvidéki razzia ürügyén azonban a Délvidék újbóli elcsatolását követően, a szerbek 1944–45-ben megtorlásként több mint húszezer (egyes becslések szerint negyvenezer) magyar és német ajkú lakost végeztek ki. Ennek a megtorlásnak elkövetői viszont máig elkerülték a számadást.

Munkácsy mestere és barátja

Szamossy Elek litográfiája Damjanich JánosrólPersze, nem csak katonák vitték jó vagy rossz hírét e vidéknek. Akadémikusok, nyelvészek, művészek egész sora látta meg a napvilágot Hunyad megyében. Szintén a teljesség igénye nélkül itt említhetjük Salamon Ferencet, Majland Oszkárt, Kéz Andort, vagy akár az ifjú Téglás Gábort is. Most azonban evezzünk kicsit a művészet területére, elsőként említve az 1826-ban Déván született Szamossy Elek festőművészt. Művészi pályája ugyan hamar véget ért, ellenben neki köszönhető Munkácsy nagyszerű tehetségének felfedezése. Szamossy ugyanis a bécsi Karl Rahl-tól tanult festeni, majd Velencében, később a békésgyulai kastélyban festett portrékat. Itt találkozott az akkor még asztalosinas Munkácsyval, akit két éven keresztül oktatott, magával vitte őt dél-magyarországi körútjaira is.  Szamossy később hivatalnok lett, majd Nagyváradon rajzot oktatott. Szűz Mária című festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A legnagyobb Szamossy-gyűjtemény 22 képet tesz ki, és a Temesvári Szépművészeti Múzeumban őrzik, ahová Szamossy egyik pártfogója, Ormós Zsigmond főispán hagyatékából került.

Munkácsynak azonban nem Szamossy volt az egyetlen Hunyad megyei származású művésztársa, hiszen már elismert festőként fogadta barátjává a báró Nopcsa László fogadott lányának, Fülöp Lujzának 1846 júliusában születő gyermekét, Paál Lászlót, aki a zámi Nopcsa-kastélyban látott napvilágot. Fiatalon az aradi rajziskolában tanult, itt ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte. Az ő biztatására utazik immár festőként Düsseldorfba, majd Párizsba, és londoni tanulmányútjukat is közösen teszik meg. Élete nagy részét Barbizonban tölti, sajátosan magyar színvilágot vitt az itteni művészek által gyakorolt tájképfestészetbe. Erőssége volt a szabadban megfigyelt fények és árnyékok játékának ábrázolása, mely mély érzelmek kifejezésére is alkalmassá tette mélybarna és zöld tónusokban gazdag alkotásait. Színvilága amúgy Munkácsyéhoz hasonlóan alakult, a kezdeteken a nagy németalföldi festők mintájára a sötét tónusok uralkodtak képein. Később azonban, londoni, majd hollandiai körútjaik nyomán Paál László és művészbarátja színei egyaránt kivilágosodnak. 


Salamon FerencJóllehet Paál festményeit a párizsi Salonban már 1876 óta kiállították, sőt, az 1878. évi párizsi világkiállításon bronzérmet kapott Út a fontainebleau-i erdőben című képéért, neve és művészete csak az 1902-ben, a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával lett ismert a magyarországi nagyközönség előtt. Ezt követően egyre nagyobb népszerűségre tett szert, számos kiállításon mutatták be. Ma festményeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.

A kései humanista

Szintén festészeti iskolában, Aba Novák Vilmos és Iványi Grünwald Béla tanítványaként sajátítja el a képzőművészet alapjait a szentgyörgyvályai (Valea Sângeorgiului) születésű Szőts István, a magyar filmvilág egyik legjelentősebb rendezője, aki az Emberek a havason című korszakalkotó művével 1942-ben elnyeri a velencei filmfesztivál művészeti fődíját. 

A fiatalon megszerzett rangos elismerés ellenére Szőts szakmai pályája nehezen alakul.  Ebben bizonyára jelentős szerepe van „rossz” származásának és neveltetésének. A birtokot ugyanis, melyen a szentgyörgyvályai szülőház állt, anyai ágon örökölte a család, a még Árpád-korban idetelepedett ősöktől. A jómódú kisbirtokosok a Biblia és a Tízparancsolat szellemében nevelték gyermeküket. Szőts későbbi életében is meghatározó élmény volt az, ahogyan szülei pátyolgatták a színromán falu szegényeit, majd a birtokukra helyezett orosz hadifoglyokat. Irgalmas magatartásuk ellenére Szőts István szüleinek már zsenge gyermekkorában menekülniük kellett. A szentgyörgyvályai házból, gyümölcsösből kopár senkiföldje lett. Apai ágon öröklött alvinci házuk azonban ma is áll, és 2000 júniusa óta tábla őrzi itt a nagy rendező emlékét. 

Szőts IstvánSzőts István, bár már serdülőkorában Magyarországra telepszik édesapjával, első és egyben egész alkotói munkásságát meghatározó filmjének témáját az erdélyi Nyírő József székely kopjafás novelláiból meríti. Alkotásához lelkes fiatal operatőrt, színészeket választ és a kor divatjától eltérően eredeti helyszíneken forgat, kinn a természetben. Az alkotás balladisztikus tömörsége, a háttérben álló irodalmi forrás, a fiatal színészek őszinte alakítása és nem utolsó- sorban a filmből sugárzó humanizmus egyszerűen letaglalja a velencei fesztiválon jelen lévő nagy filmeseket, az akkor rügyező neorealizmus későbbi nagyjai, Carlo Lizzani, Umberto Barbaro, Alberto Lattuada mind elismeréssel beszélnek filmjéről. Vittorio De Sica pedig szicíliai forgatásra hívja meg Szőtsöt. E meghívásnak azonban a háború miatt nem tud eleget tenni. 

Amúgy egész életpályáját megtöri a háború. 1947-ben forgatott, szintén jelentős alkotását, Az ének a búzamezőkrőlt  már az első vetítések után betiltják. 

További, kimagaslóan értékes forgatókönyvei, melynek egyikében a román bányászok jogaiért harcoló havasi asszony, Varga Katalin sorsát, másikban pedig a tragikus sorsú Batthyány Lajos életét készült vászonra vinni, már csak nyomtatásban jelentek meg.Szőts 1948 után évekig fényképezéssel keresi kenyerét, majd az akkori szellemi élet kiszorított vagy önkéntesen emigrált tehetségei mellett a Népművészeti Intézetben talál menedéket. Az ötvenes évek elején itt sikerül elkészíteni néhány nagyszerű néprajzi filmet. Utolsó Magyarországon forgatott művészfilmjével, a Jókai-novellából ihletett Melyiket a kilenc közül? cíművel 1957-ban ismét Velencébe utazik. A zsűrit ez alkalommal is elkápráztatja, de hazatérőben megáll Ausztriában, és gyakorlatilag itt éli le további életét. Világjobbító eszméit, az ezt szolgáló forgatókönyv-terveit azonban itt sem sikerül megvalósítani. Ausztriában többnyire művészeti tárgyú filmeket forgat, és filmrendezést oktat az Osztrák Filmakadémián. 1970 után gyakran fordul meg Magyarországon, majd a ’89-es változás jócskán megkésve hozza meg számára a hazai elismerést. Megkapja a Színház- és Filmművészeti Főiskola díszdoktori címét, a Magyar Művészetért Díjat, a 25. Magyar Filmszemle életműdíját, Kossuth-díjat és számtalan más rangos elismerést. 1998 novemberében Bécsben éri a halál, de a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra.  

A dévai Szabó család

És végül zárjuk a sort egy szerencsére kevésbé hányatott sorsú, de sokunk számára igen kedves Hunyad megyei szülöttel, emlékezve az 1914-ben Déván napvilágot látó Baróti, eredeti nevén Szabó Gézára. Újságíróként a Fejér Megyei Napló munkatársa lett, majd Budapesten több újság neves publicistája volt (Az Új Idők, Kossuth Népe, Est, Kis Újság, Érdekes Újság, Híd). A Magyar Nemzet című újságnak haláláig volt az újságírója.

Ami viszont számunkra is ismertté teszi, az rádiós munkássága, hiszen Szabó Géza több mint száz rádiójáték szerzője, illetve társszerzője, köztük a rendkívül népszerű, 48 éven át közvetített Szabó család című rádiójátéknak is a kezdeti és kitartó szerzője volt. Regényei, drámái, zeneszövegei szintén ismertek és közkedveltek. 

A szerző dévai kötődése a család magyarországi kitelepedésével megszűnt. De azért jóleshet arra gondolni, hogy a híres Szabó család is tulajdonképpen dévai volt.


************************

A Bánság kiváló szülötteiBartók Béla

A ,,művész hazája a nagyvilág”


A Bánság szorgos „kultúrmunkásokat” de rendkívüli embereket, nagy alkotókat is adott a magyar és az egyetemes művelődésnek. 

A régió legnagyobb szülötte, Bartók Béla (1881–1945) Nagyszentmiklósról indult. A világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt, zenetudóst tehetsége predesztinálta arra, hogy az egész emberiségé legyen. Szerette szülőföldjét és népét, előadóművészként, folkloristaként gyakran visszatért oda, ahonnan indult, de muzsikája a népek zenéjét öleli magába, s életútját Nagyszentmiklóstól New York-ig halhatatlan alkotások mérföldkövei jelzik, valóban szűk lett volna neki a szűkebb pátria. Szülővárosa a legnagyobb szeretettel ápolja emlékét.

Kurtág György (1926) zeneszerző, zongoraművész Lugoson látta meg a napvilágot, Temesváron a Piarista Főgimnáziumban tanult, innen vezette jó szerencséje Budapestre, majd Európa koncerttermeibe és főiskoláira, tehetségét és munkáját francia, magyar, német és osztrák díjakkal és állami kitüntetésekkel honorálták. Acél Ervin (1935–2006) nemzetközi karriert befutott karmester szintén Temesvár szülötte. 

Hollósy Kornélia, a „magyar csalogány”Gertenyesről lépett a világhír országútjára a „magyar csalogány”, Hollósy Kornélia (1827–1890) operaénekesnő. Temesváron, Bécsben és Milánóban tanult a dúsgazdag bánsági földbirtokoslány, Korfun (1845-ben) lépett először közönség elé, ünnepelt énekesnője volt Európa operaszínpadainak, Verdi, Rossini, Bellini, Donizetti, Meyerber és Erkel Ferenc operáinak szoprán szerepeit énekelte. 1852–1862 között a pesti Nemzeti Színházban szerepelt, Déryné és Schodelné mellett ő volt a 19. század legünnepeltebb primadonnája. Visszavonulása után Pesten „magyar szalont” hozott létre, amelyet művészek, politikusok, írók szívesen látogattak. Szűkebb pátriájáról sem feledkezett meg, hiszen rokoni szálak kötötték ide, sokat tett Buziásfürdő népszerűsítéséért, ahol alkalmi hangversenyeken lépett fel. 

Főúri híressége volt a Bánságnak a sokféle művészi tehetséggel megáldott Gyertyánfi Berta (1819–1882), Nákó Kálmán nagyszentmiklósi gróf felesége. Férjével bejárta Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium nagy városait. Képzett festő- és zeneművész volt. A bécsi biedermeier, később Pettenkofen stílusában alkotta népi zsánerképeit, köztük a cigányromantika gazdag változataival. Hagyatéka budapesti kiállításán (1906-ban) 400 kép szerepelt. Korának egyik legkiválóbb népies műzenét játszó zongoristája volt. Szerződtetett cigányzenekarával leggyakrabban Bécsben és Pesten koncertezett, sűrűn turnézott külföldön is. A nagyszentmiklósi Nákó-kastély valóságos múzeuma volt a műkincseknek, a könyvtár mintegy 5000 könyvet tartalmazott, ahol a korszak számos nagyságának – Wagner, Meyerber, Széchenyi, Liszt, Deák Ferenc, Jókai Mór – leveleit és kéziratait őrizték. 

Brocky Károly – Önarckép c. festményeEmlékét a férje alapította Berta-kórház őrzi Nagyszentmiklóson. Messze tájakra vitte az útja a temesvári borbély és parókakészítő fiát, Brocky Károly (1807–1855) festőművészt is. Szülővárosában, majd 1823-tól a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, hatszor nyert pályadíjat munkáival. Az arcképfestészetben korának egyik legkiválóbb művésze volt. Olaszországban is képezte magát, majd Párizsba költözött, innen Angliába ment, ahonnan csak rövidebb bécsi és németországi tartózkodásra tért vissza. A londoni pénz- és udvari arisztokrácia elárasztotta portrémegrendelésekkel. Vonzó bájú női arcképeinek sora mellett megfestette a Londonba menekült Mészáros Lázár és Kmetty György arcképét is. Képeit londoni és budapesti múzeumok őrzik. Került néhány alkotása a temesvári múzeumba is.

Valószínű, hogy kevesen tudnak Burghardt Rezsőről szülővárosában, Zsombolyán. Munkácsy-díjas portré-, csendélet-, akt- és városképfestő volt. Megfordult szinte minden európai nagyvárosban – Párizsban, Londonban, Madridban, Münchenben, Milánóban –, ahova híres képtár vagy a művészeti élet vonzotta. Benczúr-tanítványként megalapította a Benczúr Társaságot.

Építészek, festők, grafikusok, színművészek 

Sok kiváló építész mondhatta szülőföldjének a Bánságot, közülük helyszűke miatt csak néhányat említünk. Az európai művészeti iskolákat megjárt Aigner Sándor (1854–1912), aki középkori építészeti elemeket hangsúlyozó épületeket emelt Zágrábban, Besztercén, Törökszentmiklóson, Budapesten, Szászrégenben, Galántán és Facsádon méltó a szülőföld emlékezetére. Árkay Aladár (1868–1932) építész, iparművész és festő útja a szülővárosból külföldi egyetemekre vezetett, majd Magyarországra, ahol több város (Budapest, Győr, Mohács stb.) arculatát határozzák meg karakteres épületei. Foerk Ernő (1868–1934) a bécsi egyetemi években elsajátított historizmus hatása alatt készítette paloták, középületek, templomok, iskolák és bérházak terveinek sorát. 1892–1902 között az épülő Országháza belsőépítészeti munkálatait vezette. 

Festőt, szobrászt, grafikust is sokat adott a Bánság a magyar és az európai művészetnek. Nagyszentmiklóson született a Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, budapesti egyetemi tanár Hermann Lipót (1884–1972), Temesvárt jegyzi szülőföldjének Uitz Béla (1887–1972) festőművész, grafikus, a magyar avantgárd művészet egyik úttörője és legnagyobbika, Farkas André, André François (1916–2005) grafikusművész, aki a francia plakátművészet meghatározó egyéniségévé vált. A németországi és a magyar avantgárd művészet nagysága, Kállai Ernő a Temesvár melletti Szakálházán született, a két világháború között a dessaui Bauhaus tanára és a Bauhaus folyóirat szerkesztője volt. A második világháború után a magyar művészeti életben vállalt jelentős feladatokat, míg művészeti nézetei miatt el nem távolították az egyetemről.

Tábori Nóra színművészSokan indultak a Béga-parti városból és környékéről a „világot jelentő deszkák”-at meghódítani. Galetta Ferenc bonviván és operett-szövegkönyvíró, Solti Bertalan, aki nemcsak a magyar „Thália szekerét tolta”, hanem Dél-Amerikába is elkalandozott, hogy aztán ismét itthoni tájon, az aradi kamaraszínház alapítói közt bukkanjon fel neve. Durigó Ilona, Kassicsné fiatal éveiben opera- és hangversenyénekesként Németországot járta, Svájcban aratott sikereket, kiválósága volt a magyar daléneklésnek, a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. Lázár Mária (családi nevén Czartoryski) kivételes művészi pályát futott be. A dekoratív és tehetséges színésznő a magyar fővárosban, valamennyi prózai és dalszínházban fellépett, filmeket forgatott. Fiatal éveiben a dívaszerepekben jeleskedett, később az elmélyült karakterek megformálásában. Tábori Nóra színművész tízéves koráig élt Temesváron. Művészi pályáját Szegeden kezdte táncosnőként, majd Budapesten megbecsült és számos díjjal kitüntetett színművész lett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Filmszínészi munkája is tetemes és jelentős, a kabaré műfajokban is egészen kiváló volt.  

Jonny Weissmüller a Tarzan és fia c. filmbenKülönleges szülöttei a Bánságnak a lugosi születésű Lugosi Béla (Blaskó Dezső Ferenc 1882–1956) és a temesvár-szabadfalui Johnny Weissmüller (János) (1904–1984). Mindkettőjüket Amerikában emelte szárnyára a világhír, s a film révén ismertebbé váltak, mint bárki más előttük e tájról. Az is érdekes, hogy leghatásosabb filmszerepükkel azonosította őket a közvélemény: Lugosi Béla az örök Drakula gróf, az úszóbajnok világrekorder Weissmüller pedig a dzsungel királya, Tarzan.

Sportpályákon szereztek elévülhetetlen érdemeket 

Minden idők egyik legsikeresebb sportolója kétséget kizáróan Balázs Jolán atléta, magasugró, sportvezető. Balázs Frigyes lakatos és Bozsó Etel leánya Temesváron látta meg a napvilágot. Korán eljegyezte magát a testmozgással. Edzője, akivel később házasságot is kötött, a temesvári Sőtér János volt. Együtt kerültek Bukarestbe. Országos és nemzetközi szinten is kiváló eredményeket ért el magasugrásban. 1954-ben ezüstérmes lett az Európa-bajnokságon. 1956-ban egyéni csúcsa 175 cm volt. 

Az 5. helyen végzett az 1956-os melbourne-i olimpián. Az 1956–1966 közötti időszakban 140 rangos versenyen vett részt. 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnokságot nyert, 1964-ben világbajnokságot. Aranyérmes lett az 1960-as római olimpiai játékokon. 1958-tól 1966-ig a világ élvonalába tartozott. Utoljára 1961. júl. 16-án Szófiában ugrott világcsúcsot, amikor 191 cm-en állt a léc. Az aktív sportolástól visszavonulva megbecsült sportvezetővé vált. Hosszú időn át elnökként vezette a Román Atlétikai Szövetséget. 2001-ben szülővárosa, Temesvár díszpolgárává avatták. Edzője, Sőtér János is kiváló magasugró volt, ő is Temesvár szülötte, több országos csúcs birtokosa volt. 1952-ben a helsinki olimpián a VI. helyen végzett. Utolsó csúcsát 1956. jún. 2-án érte el, amikor Isztambulban 205,5 cm-t ugrott. Kiváló sportpedagógus volt. 

Balázs Jolán atléta„Aranylábú” fiúk is termettek a Béga-partján. Dobay István (Újszentesen született), a kegyesrendi főgimnázium diákja 15 évesen vált a temesvári vasutasok, az Egyesülés leigazolt játékosává. 1930-tól 1940-ig a Ripensia Futballklub játékosa volt. Csapatával négyszer nyerte meg Románia bajnokságát, és kétszer volt kupagyőztes. Négyszer állt a góllövőlista élén. 160 első osztályban játszott mérkőzésen 130 gólt rúgott. 41-szer hívták meg Románia nemzeti válogatottjába. Országos válogatottként öt alkalommal vett részt a Balkán-bajnokságon, s két ízben a világkupán. Társai és a futballrajongók Lónak becézték. Félelmetes erejűek voltak kapura küldött lövései. Kovács István labdarúgó- pályája is szülővárosában, a Temesvári Ripensiában kezdődött. Edzőként bukaresti csapatának többször szerzett bajnoki és kupagyőztes címet az 1960–1970-es években. Visszhangos külföldi sikereit az Ajax Amszterdam csapatával érte el, de edzősködött Monacóban és Athénben is. Temesváron született Pecsovszky József futballfenomén is, akit a sportág rajongói Kolozsváron, Bukarestben és Aradon egyaránt a szívükbe zártak, életútját Oroszhegyi Károly könyvben örökítette meg, Aradon post mortem- kitüntetésekkel adóznak emlékének.

És hol vannak a tudósok, írók, mérnökök, feltalálók s az élet annyi más területének emlékezetre méltó kiválóságai? – teheti fel jogosan a kérdést a tisztelt olvasó. Írásunkban nem törekedhettünk a teljességre, célunk az volt, hogy emlékeztessünk és elindítsunk egy gondolatmenetet, önök pedig folytatásként bővítsék, gazdagítsák a megkezdett „lexikont”.  

Az sem lenne érdektelen, ha egyszer számba vennénk, kik érkeztek messzi földről tájainkra, hogy nevezeteset alkossanak, értéket teremtsenek...
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Kovács Attila / Péntek, 2009. november 27., 18.28 Válaszoljál rá!

Tisztelt Szerző!
Felhívnám szíves figyelmét báró Ambrózy Bélára.

Hozzászólt: Nagy István / Szombat, 2009. november 21., 20.56 Válaszoljál rá!

Klebelsberg Kunó NEM Szegeden, hanem Székesfehérváron volt középiskolás.

Akit közelebbről érdekel Klebelsberg élete, és életműve, az írjon a klke kukac pecska pont ro címre, és megkapja Huszti Józsefnek 1942-ben a tudós államférfiről megjelentetett, a november 7-én tartott pécskai Klebelsberg-napra digitalizált monográfiáját.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu