Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.21

Iskola a Kálvin János utcában (I.)

2010. április 07., 20.43 Szerda / Arad
Lehetőséget kaptam, hogy írjak az aradi magyar középiskoláról. Nem monográfiára gondolok. Inkább a publicisztika eszközeire építek. Így próbálom összefoglalni azt, amit tudok, a jelenleg egyetlen, aradi magyar középfokú oktatási intézetről, annak múltjáról.


A címből és az első sorokból is látszik, hogy kerülöm az iskola elnevezését. Miért? Nem tudok választani a létezett sokból.Azért el kell árulnom, hogy arról az iskoláról írok, amely 1919. október 15-én kezdte el működését Római Katolikus Főgimnázium néven. Valójában még nem a Kálvin János utcában. Ott, a 22. szám alatt, az elkészült új épületben csak 1923. május 26-tól talált otthonra.

Szándékom mögött nemes provokáció áll. Arra biztatom az aradi helytörténészeket, írják meg, a már meglévő részekből állítsák össze az intézet monográfiáját.

Most él és alkot az a történész-nemzedék, amely erre hivatott, s amely számos vonatkozásban már bizonyított.

Magam is hitelességre törekszem, de mint minden eddigi próbálkozásomban, előtérbe kerülnek szubjektív és érzelmi elemek is. Olvasmányosságra törekszem, az eseményeket, a személyeket egyéni meglátásaim alapján választom ki. Megtiszteltetés lenne számomra, ha a tíz részre osztott írásomat a helytörténészek is figyelembe vennék, kijavítanák, értékelnék, esetleg fel is használnák.


A minoriták aradi gymnasiuma

Az aradi iskolatörténet gazdag irodalmára építve, most csak azt emelem ki, hogy a minoriták elemi iskolájuk mellé 1745-ben gymnasiumot állítottak, ami 1748-ra négy osztályra egészült ki.Ez az intézet hol minorita, hol világi igazgatás alatt működött. Az iskola a minorita rend vezetése alatt 1851-től mint városi főgymnasium szerepelt.

A „NAGY GYMNASIUM” 1853/54-ben kiadott értesítője értékes dokumentum, számomra Gnandt János tanár úrtól kapott, féltve őrzött emlék. A 28 oldalas füzetből kiderül, hogy a mai aradi középiskola névadója, Csiky Gergely abban a tanévben a 37-es létszámú III. osztály diákja volt. Legnépesebb az I. osztály, 78 tanulóval.

A minorita Lakatos Ottó által igazgatott iskolát 339 diák látogatta.

Királyi Főgymnasium és Főreál

Egyesek nem tartják különösebben sikerült munkának Himffner Béla igazgató 246 oldalas iskolatörténetét, amely az intézet alapításától, 1873-tól a millennium évéig, 1896-ig foglalja össze az eseményeket. Más, jobb monográfia nem készült.

Az épület építési költsége a belső berendezések nélkül „megütötte” a 400 000 forintot. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter biztosította a belső berendezésre szükséges 40 000 forintot. A miniszter az épületet „páratlannak” nevezte „az egész hazában.”

Az építkezés a Bibics* Alapból történt. Erre a magyar állam sohasem tette rá a kezét. Nem volt a városé, nem volt a megyéé. Ezt azért fontos kiemelni, mert a Királyi Főgymnasium 1919-ben bekövetkezett román tulajdonba vételét az aradi magyarság jogtalannak tekintette. Az épület alapítványi tulajdon lévén, a megejtett államosításnak nem volt jogalapja.

A Bibics Alap és a Királyi Főgymnasium 1896–1919 közötti történetét Gnandt János dolgozta fel 32 oldalas, gépírásos, máig kiadatlan munkájában.

Az épület visszaszerzéséért másfél évtizeden át folytak az intervenciók. Ezek 1934–1935-ben befejeződtek.

Az 1876-ban kiadott elszámolás az építési költséget 465 354 forintban jelölte meg. Ezt az összeget 1935-ben 465 375 lejjel a Moise Nicoară Líceum iskolaszéke megváltotta. Az iskola épülete végérvényesen ekkor került a román állam tulajdonába. A letétbe helyezett összeg az 1947-es pénzreformmal értékét vesztette.Nem kerülhettem meg ezt a mára már okafogyottá vált, de nem érdektelen tulajdonjogi kérdést.

A Trefort Ágoston által „páratlan” jelzővel illetett épületben 1874-től helyet kapott a Főreál is.

Az elkészült új épületben még a tanítás megkezdése előtt történt egy kedvezőtlen „auspicium”. Az egyik tanterem mennyezetgerendái leszakadtak.

Ez a kedvezőtlen előjel 1919 júliusában „kapott értelmet”, amikor Burián János igazgató az irodájában megjelent hivatalos küldöttségnek kénytelen volt átadni az „iskola kulcsait”.

Ez volt az a kényszerűséget szülő szomorú pillanat, amely végül is elvezetett a Római Katolikus Főgimnázium létesítéséhez.

* Bibics – Márki Sándor, Himffner Béla; Bibich – Gnandt János; Bibits – Grigore Ştefan.
„Az örökhagyó Bibich Jakabné, Tomyan Margit végrendeletén az aláírás: Bibich Tomyan Margit. A latin szövegben: Margherita Tomyan de Bibich.” (Gnandt János, Az aradi Királyi Főgymnasium története 1895/96–1918/19 között).
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu