Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.58
Földtörvények végrehajtása

Iszapbirkózás

Írta: Pataki Zoltán, Chirmiciu András
2009. június 06., 07.00 Szombat / Arad, Hunyad, Temes
A hatalomra kerülő prefektusok általában rendre megígérik, hogy megyéjükben belátható időn belül lezárják a földek, erdők visszaszolgáltatását, ám egyelőre senki nem tudta tartani szavát, hisz régiónkban több tízezer hektár hiányzik, több ezer per, fellebbezés gyűri a jogos tulajdonosok idegeit.



Arad
A vége láthatatlan


A két földtörvény végrehajtása körüli elégedetlenségek mára a törvényszékek folyosóira szorultak, s habár a visszaszolgáltatás terén a megye elérte a 97 százalékot, a maradék három százalék ledolgozása még éveket vehet igénybe, hisz több mint 26 ezer hektárt kellene előteremteni.

A megyeszékhelyen jelenleg körülbelül kétezer kérelem vár még mindig megoldásra, de nincs megoldás egyelőre a számukra. Az illetékesek még tavaly jelezték: Gáj és Kisszentmiklós környékén lenne két nagy terület, amelyet fel kellene parcellázni, de az erre vonatkozó határozattervezetet annak idején az előző önkormányzat leszavazta. Úgy tudjuk, a megyeszékhelyen rengeteg a hét, nyolc, kilenc éve húzódó visszaszolgáltatási procedúra, sok esetben a kérelmező már elhunyt anélkül, hogy viszontláthatta volna jogos tulajdonát. Más esetekben pedig kárpótlást ajánlottak a kérelmezőknek.

A megyében gyakorlatilag szintén állnak az ügyek, miközben a prefektúra közel négyszáz peres ügyben érdekelt. A földosztó bizottságok vállukat vonják, mondván, nincs honnan adni, s habár tavaly még a tisztségében lévő Horváth Levente azt mondta, megbüntetik azokat a polgármestereket, akik keze alatt a földosztó bizottságok szándékosan „rosszul” töltöttek ki birtokíveket, az intézmény élén történt gárdacserét követően már senki nem akar belekönyökölni a gondokba.

Jól példázza az Arad megyei helyzetet annak a kürtösi férfinak az ügye, akinek hiába van a kezében végleges bírósági döntés egy bizonyos telekről, hiába fogadott el végső elkeseredésében csereként egy másikat, azt sem kapta meg, így most Strassbourgban keresi igazát. De csak Kürtösön több mint kétezer személy elégedetlen a földtörvény alkalmazásával, és további lépéseket fontolgatnak.

Csakhogy a jelek szerint a tulajdonosok egyre inkább belefáradnak a szélmalomharcba, a földosztó bizottságok „papírokkal” igazolják, hogy jól végezték tevékenységüket. A legutóbbi szociáldemokrata prefektus, Dan Vasile Ungureanu még bő hét évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy mandátuma alatt lezárják a földosztást, ám ezt a célkitűzést sem ő, sem utódai nem tudták betartani. Igaz, a jelenlegi prefektus, Călin Bibarţ még nem is ígért ilyet.

A 247-es törvény adta jogokat kihasználva Arad megyében 14 068 kérelmet regisztráltak a földosztó bizottságok, ám ezeknek több mint felét végül, megalapozatlanságra, hiányzó dokumentumokra hivatkozva elutasították, a fellebbezések pedig természetesen mai napig folynak.


Temes
Több százan pereskednek a földjeikért


Mircea Băcală, az új Temes megyei prefektus (elődjeihez hasonlóan) azt ígéri, hogy négyéves mandátuma lejártáig valamennyi Temes megyei földigénylőt kielégíti. A jogi bonyodalmak miatt az intézménynek nincsen pontos kimutatása, hogy mekkora területet kell még visszaszolgáltatni, de Băcală úgy véli, már nincsen sok hátra. „Rengeteg per folyik a termőföldek miatt – nyilatkozta a Nyugati Jelennek a prefektus, aki maga is jogász –,  pereskednek egymással és velünk a szomszédos parcellák tulajdonosai vagy olyan személyek, akik nagyobb területet kérnek vissza, mint amennyit első alkalommal bizonyítani tudtak. Nem kevesebb, mint 900 perünk van folyamatban a termőföldek visszaigénylésével kapcsolatban. Ezek a perek elhúzódhatnak.”

800 hektárt vennének el a lovrini kutatóintézettől

Sok olyan település van, ahol nagyobb területet kértek vissza a volt tulajdonosok, mint amennyi a város vagy a község rendelkezésére áll.

Mircea Băcală több ilyen példát is felsorolt. Gottlob és Lovrin környékén például olyan személyek kérik vissza területeiket, akik be tudják bizonyítani, hogy a lovrini mezőgazdasági kutatóintézet birtokában levő földek az ő tulajdonukban voltak. A gottlobiaknak 400 hektár termőföldjük hiányzik, a lovriniaknak több mint 400 hektár. A volt tulajdonosok a helyi községházát is beperelték, mert nem kapták vissza a földjüket. „Megpróbálom úgy rendezni a kérdést, hogy a mezőgazdasági miniszterhez átiratot küldök, amelyben kérem: a kutatóintézet adjon át 800 hektár termőföldet a lovrini és gottlobi önkormányzatoknak” – mondta a prefektus. Más települések esetében Mircea Băcală úgy oldotta meg hiányzó földek kérdését, hogy sikerült kieszközölni: az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) bocsásson 4000 hektár földet a tulajdonából a helyi földosztó bizottságok rendelkezésére. 2000 hektárt kap Orczyfalva, Gizellafalva és Máriafölde, további 2000 hektárt adnak át Detta, Denta, Gyülvész, Gilád és Csák környékén a városi és a községi tanácsoknak. „Azon leszek, hogy az Állami Birtokok Ügynöksége birtokában levő valamennyi földterületet adják át a községházáknak” – nyilatkozta lapunknak a prefektus, aki szerint ez járható út a földjüket visszaigénylők kielégítésére. 

Ádáz küzdelem a földekért Újszentesen

Továbbra is sok a kielégítetlen földigénylés a Temesvár mellett fekvő Újszentes határában, ahol a megye legértékesebb – időközben belterületnek nyilvánított – földjeiért folyik a küzdelem. “A probléma gyökere a ’90-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a 18-as törvény alapján különböző, Újszentesre települt személyeknek, mint a pap vagy az orvos, joguk volt egy bizonyos földterülethez, de adtak földet a temesvári forradalmároknak is – tudtuk meg Mircea Băcală prefektustól. – Mindez azelőtt történt, hogy a volt tulajdonosok bebizonyíthatták volna, mekkora területre van joguk valójában. Mivel több földtörvény volt, amelyek lehetővé tették az államosított földek visszaigénylését, előbb-utóbb valamennyi volt tulajdonos beszerezte a szükséges iratokat és visszakéri a földjét, de azt már odaadták egy másik személynek. Itt kezdődnek a bajok! Ezek az emberek valamennyien Újszentes határában akarják visszakapni az államosított területüket, de véleményem szerint ez nem lesz megoldható. Amikor végleg tisztázódnak a perek, valamennyi községházától kimutatást kérek arról, hogyan állnak a földek dolgában. A meglévő földterületekből fogunk nekik felajánlani ugyanakkora területet, amekkorát elvettek tőlük, és ha nem fogadják el, akkor kártalanításra fogjuk őket javasolni!”


Hunyad
Hajszálnyira a céltól


Hunyad megye sokáig országos első helyen állt a földek visszaszolgáltatását illetően, s a helyzet most sem változott. Május ötödikéig ugyanis elbírálták a kérvények 99,1%-t, azaz 19 622-t a 19 800-ból. 

A visszaszolgáltatás inkább erdőségre vonatkozott, mint szántóföldre. Erdőből 60 586 hektárt adtak vissza a jogos tulajdonosoknak a kérvényezett 70 511-ből, míg szántóföldből 25 809 hektár került vissza a 29 906-ból. Ami 86%-os arányt jelent. A maradék 14%-ban, ahol nem lehetett természetben visszaadni a birtokokat, anyagi kártérítést nyújtottak, derül ki a prefektúra szakosztályának adataiból.

A visszaszolgáltatás mondhatni befejeződött a megye 66 településén, hiszen a helyi földbizottságok valamennyi kérvényt elbírálták. Csupán Urikányban, Marosillyén és Toplicán nem zárult le a visszaszolgáltatási folyamat. Igaz, Urikányban volt a legtöbb visszaszolgáltatási kérvény, 966, amit Brád (698), Vulkán (658), Algyógy (551) és Petrilla (531) követ. A megyeszékhelyen 506 kérvényt, Vajdahunyadon 390-t, Petrozsényban pedig 420-t adtak be.

Ami a visszaszolgáltatott művelhető földterület nagyságát illeti, a Hunyad megyei városok közt első helyen toronymagasan Urikány (2562 ha), majd Vulkán (778 ha) és Pusztakalán (723 ha) következik. Erdőségek esetén szintén a Zsil völgye viszi a prímet: Urikányban 7244 hektárt adta vissza jogos tulajdonosának, Petrillán 6272-t, Petrozsényban pedig 2195-t, ami azzal magyarázható, hogy a Retyezát déli része az említett Zsil-völgyi városok hatáskörébe esik. 

Örökösödési kérdések

A kommunista rémuralom által önkényesen elkobzott földek visszaszolgáltatása révén Hunyad megyében a magyarság helyzete is javult: a Kendeffy család például 14 000 hektárnyi erdőt kapott vissza a Retyezát-hegységben, s más nemes családok – Mara, Toldy stb. – is visszakapták őseik hagyatékát, vagy legalábbis annak legnagyobb részét. A magyar egyházak is visszakapták elkobzott tulajdonuk többségét. Jelenleg Hunyad megye földterületének olyan 25%-a magyar tulajdonban van. Vannak azonban olyan esetek, amikor a jogos tulajdonos megállapítása nem olyan egyszerű dolog. Jelenleg több mint 400 esetben per folyik a bíróságokon. Zömük az örökösök között zajlik, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila egykori alprefektus. Magyarán nem azért fordultak jogi orvoslásért, mert az állami intézmények nem szolgáltatták vissza a földeket, hanem azért, mert jogtalan örökösnek tették.

Sokkal kevesebb az olyan per, amely állami vagy helyi közigazgatási intézmények ellen zajlik. A legjelentősebb a Déva melletti Sárfalván van, ahol a közbirtokosság és magánszemélyek a megyei tanács ellen keresnek jogi orvoslást a repülőtér építésére kiszemelt telek miatt.

Nehéz lenne megjósolni, mikor oldódik meg végleg a visszaszolgáltatás kérdése, hiszen fél évszázad után nem mindig tiszta az örökösödési kép. A több mint 400 per mégsem sok a közel 20 000 visszaszolgáltatási kérvényhez viszonyítva.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu