Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2021. szeptember 28., 00.43
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
Tavasz a mezőgazdaságban

Kikelettől napdicséretig

Írta: · Pataky Lehel Zsolt, Chirmiciu András
2008. március 07., 12.00 Péntek / Arad, Hunyad, Temes
Mi került ősszel a földekbe, a növények miként vészelték át a telet, elegendő volt-e a csapadék, melyek a termés-kilátások, tavaszi vetési tervek.
Ezekre az aktuális mezőgazdasági kérdésekre kerestük a választ régiónkban.

Arad
Átvészelték

A megyében az általános vélemény, hogy a tél semmiféle különösebb kárt nem tett az őszi vetésben, hisz az időjárás csendes, nyugodalmas volt. Egyelőre. A mezőgazdasági igazgatóságtól kapott statisztika szerint a megyében ősszel 71 300 hektáron került búza a földekbe, sörárpa 3290 hektáron, repce 3350, rozs pedig mindössze 300 hektáron. A bevetetlen szántóföld nagysága 146 130 hektár, az igazgatóság szerint ennek java részét tavasszal be fogják vetni a tulajdonosok.

Az őszi vetés óta eltelt időszakkal, meteorológiai szempontból Sipos György megyei tanácsos, majláthfalvi gazdálkodó is meg van elégedve. Szerinte a hidegebb és melegebb napok jót tettek az őszi gabonának, a repcének pedig különösen hasznára vált, a búza sűrűsége is megfelelő.

– A csapadék épp elégséges volt, mi itt Majláthfalván a fejtrágyázáson is túl vagyunk – mondta Sipos. – Visszatérve a csapadékra, az elégséges azt jelenti, hogy egy olyan 50-70 mm nagyon jól jönne az elkövetkező időszakban.

A terméskilátásokkal kapcsolatban úgy véli, ezek most jobbak, mint tavaly ilyenkor. „Igaz, tavaly márciusban sem gondoltuk, hogy az aszály ennyire elviszi a termést” – jelezte, hogy a meteorológia még keresztül húzhatja a gazdák számításait.

A magyarok lakta falu gazdái megkezdték a talajelőkészítést a tavaszi vetéshez, Sipos úgy véli, idén jól fizet majd a kukorica, búza is, de a napraforgóval sem lesz baj. „Főleg, ha betartjuk a négy, de inkább ötéves vetésforgót” – figyelmeztetett a napraforgó „kényességére”.

Vetőmaghiány, drágaság

A szépen fejlődő gabona látványát viszont megkeserítik a mindennapos gondok. Bartok András, a pécskai önkormányzat tanácsosa, helybéli gazdálkodó elmondta, hogy rendkívül drága a műtrágya és a vetőmag, sőt, ez utóbbi hiánycikk.

– Itt ezen a vidéken a gazdák főként a Pioneert szeretik, mert, habár drágább, de megbízhatóbb, a választék is nagyobb, ugyanakkor jelenleg hiány van belőle. Szerencsére mi idejében megvásároltuk, de aki csak most akarja beszerezni, gondban van. És Magyarországról sem igazán hoznak, mert ott, akárcsak egész Európában, kevés a vetőmag – magyarázta Bartok.

De elmondta még, hogy a területalapú kifizetések újabb késlekedése is a gazdákat sújtja, holott már rég meg kellett volna kapják pénzüket, de a szakminisztérium még mindig „számolja a hektárokat”.

Mindezek mellett, Pécskán és környékén alig látni bevetetlen területet, náluk nem szokás parlagon hagyni a földet.

– Aki időben elvetette a búzáját, az most elégedett lehet – mondta Bartok András, hozzátéve, hogy aki viszont csak később tudta befejezni az őszi vetést, annak a búzája is nagyjából „utolérte magát”. A pécskai gazdák búzavetési kedvét némiképp ösztönözte az 500 lejes hektáronkénti támogatás, azért aztán, a jelek szerint többen bele mertek vágni. A csapadékkal kapcsolatban megjegyezte még, hogy ősszel sok volt, a tél folyamán pedig kevés, ha arányosan oszlik el, akkor elégedettebbek. „De mi, gazdák, sosem vagyunk elégedettek az időjárással”.

Egyébként a megyében, a szakigazgatóság prognózisa szerint 135 200 hektárról kukoricát,  5650 ha-ról burgonyát, 350 ha-ról borsót, 1500 ha-ról cukorrépát,  24 870-ről napraforgót, 40-ről dohányt, 11 200 hektárról pedig zöldségféléket (ebben a melegházak is benne vannak) fognak betakarítani.

Némi öröm

Az enyhe, nyugodalmas télnek a szőlőtermesztők is örültek, derült ki Balla Géza, a Wine Princess tulajdonosának elmondásából.

– Az enyhe időjárás miatt már január végén elkezdhettük a metszést, februárban pedig folytattuk – jelezte, hogy érdemes kihasználni az ilyen alkalmakat. – Aki viszont tavaly nem permetezett lisztharmat ellen, annak idén gondjai lehetnek, mert a lisztharmat átvészelte az enyhe telet és megfertőzi a szőlőt. A metszés előtt pedig mindenképpen meg kell ejteni egy lemosó permetezést, ellenkező esetben a termés odaveszhet.

Figyelembe véve az eddigieket, a szőlősgazdák jó termésre számítanak, és remélik, hogy váratlan fagykár nem húzza át a számításaikat. Hasonlóan vélekednek az aradi gyümölcstermesztők is, akik szintén bizakodnak a bő termésben.

Irházi János


Hunyad
Mérsékelt javulás, váltakozó ellenségek

Napégette kukoricatábla Piskitelep határában a tavalyi aszályos nyáronEgyelőre nehéz lenne pontosan megjósolni, mekkora lesz az idei mezőgazdasági termés Hunyad megyében. Mindenesetre a megyei földművelési igazgatóság szakértői azonban tavalyhoz képest jobb évre számítanak.

Az időjárás optimistává tesz

A tél enyhe volt, noha a hótakaró hiánya nem igazán kedvezett az őszi vetésnek. Januárban és februárban ugyanis időnként és helyenként jelentős fagyok is voltak. Mégis tavaszra-nyárra jobb hozamra számítanak. Tavaly ősszel ugyanis a megyében 12 064 hektár földet vetettek be, vagyis a 79 629 hektáros teljes szántóterület 15 százalékát. Ennek a legnagyobb részét (9825 hektár) búzával és rozzsal vetették be, illetve árpával (685 ha), repcével (611 ha) és takarmánynövényekkel (659 ha).

Már az adatokból is látszik, hogy a hegyes-dombos Hunyad megye mezőgazdasága inkább állattenyésztésre összpontosul, míg a földművelés többnyire ennek kiegészítője.

Az igazi nagy vetés azonban tavaszra ígérkezik: a fő gabonafélét, a kukoricát is ilyenkor jut főszerephez, hiszen 23 799 hektárt terveznek elültetni. Ezen kívül árpát (2596 ha), sörárpát (1385 ha) és burgonyát (8245 ha) és zöldséget (4456 ha) terveznek ültetni, derül ki a földművelési igazgatóság adataiból.

Az már más kérdés, hogy őszire mekkora termésre lehet számítani, mivel az időjárás nagymértékben befolyásolja azt. Akkora aszályra, mint tavaly nyáron semmiképpen sem számítanak, s az előrejelzések szerint tavasszal, ha lesznek is áradások, nem lesznek nagyméretűek. Előzetes becslések szerint hektáronként a tavalyinál átlagban olyan jó 5-600 kilóval nagyobb hozamra számítanak a gabonák esetén, noha pontosabb adatokról korai lenne még beszélni. Tavaly például az árpa és sörárpa esetén a termési átlaghozam hektáronként 2600 kilogramm, búzánál, pedig a 3000-t sem érte el, jó néhány mázsával a több évi áltag alatt.

A tavalyi év azonban kimondottan kedvezőtlen volt a Hunyad megyei földművelés számára. Jobb eredmények csupán a Maros völgyében, Déva, illetve Szászváros környékén értek el. Utóbbi helyen 2005-ben még hektáronkénti 7000 kilós búzatermést regisztráltak. Ezt nehéz lesz utolérni, de nem is teljesen kizárt.

Versenyképtelen földművelés

Bármennyire is kedvezőnek ígérkeznek az időjárási viszonyok, lényeges előrelépésre nem igazán lehet számítani a gazdák számára. Az eleve magas termelési költségek (vetőmag, gázolaj, s különösképpen a műtrágya) ugyanis szinte duplájára emelkedtek. Vagyis a tavalyi természeti csapások helyét átveszik a gazdasági megszorítások.

A helyzet aligha változik lényegesen a termelők javára, amíg meg nem történik termőföld koncentrációja, azaz a tulajdonviszonyok átrendeződése. Ami például a fejlett mezőgazdaságú megyékben már beindult. Hunyadban viszont nemigen: sem a föld felvásárlása, sem a társulások nem lendültek fel az EU-csatlakozás nyomán, hangsúlyozzák a földművelési igazgatóság szakértői. Így hát a szupermarketekben alig találni belföldi termékeket, s azok is fejlettebb mezőgazdaságú megyékből származnak. Külföldön egyszerűen olcsóbban termelnek, s még a szállítási költségekkel együtt is megéri importálni a termékeket a drága helybéliek helyett. Hunyad megyében ugyanis leginkább kukoricával, repcével, vagy a munkaigényes cukorrépával lehetne üzletet csinálni a földművelésből.

Mindezek ellenére a gazdák derűlátóan tekintenek az idei évre. A rákosdi Fazekas János például nagyon jó gyümölcs-termésre számít, különösen a szilvát illetően. A szőlő kilátásai is a megszokottnál jobbnak ígérkeznek.

Csupán a gazdasági kilátások, a költségek és az értékesítés, ígérkeznek nehezebbnek. Mármint azoknak, akik piacra termelő földművelésben gondolkodnak, s nem önellátásban.

Chirmiciu András

 
Temes
A szárazság leve

Temesfüzes környékén egy talpalatnyi területen sem maradt épen a vetésAz eddigi esős, és viszonylag fagymentes időjárás jót tett az őszi vetésnek, és a földműveléseknek általában véve nem lehet panaszuk rá, de azt már csak remélni lehet, hogy a természet az év hátralevő részében is mellettük fog állni. A tavalyi nagy szárazságnak azonban még most is tart a böjtje: kevés a vetőmag, és ami van, az nagyon drágán kapható – és ez nem csak Temes megyére jellemző.

Házhoz szállított vetőmag, és biztos felvásárló

A Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, Kiss Károly azonban egy, a termelőknek szerinte nagyon előnyös lehetőségre hívja fel a figyelmet: partnerséget kötöttek egy magyarországi mezőgazdasági vállalkozóval, aki hektáronként 70 ezer forint értékben megelőlegezi a gazdáknak a napraforgó- és kukorica-vetőmagot, házhoz is szállítja, emellett gyomirtó szereket és műtrágyát is hoz, sőt a biztosítás értékét is magára vállalja. A „törlesztés” ősszel történik majd, és terményben kell kifizetni a budapesti börze aktuális árfolyama alapján megállapított értékben.

– Azért is nagyon előnyös ez a lehetőség, mert a vetőmagot a tavaly őszi áron számítja az illető, emellett nemcsak annyit vesz át, amennyi a megelőlegezett összeg értéke, hanem a termés többi részét is felvásárolja. Tehát a gazdának van egy biztos értékesítési lehetősége, nem kell félnie, hogy a nyakán marad a termés. Mindez szerződés alapján történik, és azt hiszem, megéri, mert mindkét fél jól jár. Azt kell még tudni, hogy a minimum húsz hektárra köt szerződést, de a kis területen gazdálkodók is élhetnek a lehetőséggel: összeállhatnak többen, és akiben megbíznak, az a többiek nevében aláírhatja a szerződést. Temes megyében körülbelül ezer hektárra kötött már üzletet, de be szeretnénk vonni az Arad és Hunyad megyei gazdákat is, úgyhogy bátran forduljanak hozzánk, ha fel akarják venni a kapcsolatot vele – ajánlotta Kiss Károly.

Új értékesítési formában reménykednek

A bánsági gazda- és vállalkozói egyesület elnöke szerint felment az ázsiója a gabonaféléknek, főleg a kukoricára, búzára, no és a napraforgóra „álltak rá”, de nem a hagyományos értékesítési módban reménykednek, hanem abban, hogy egyre nagyobb teret nyer a biodízel és más, növényi alapanyagú fűtő- és üzemanyag előállítása. „De ha túltermelés lesz, akkor esik a gabona ára, ezzel mindig számolni kell” – fűzte hozzá.

Schmidt Lajos, a zsombolyai Csekonics Gazdakör és Vállalkozó Egyesület elnöke szerint a szerb határ menti város környékén ősszel főleg árpát és búzát vetettek, tavasszal a sörárpa, a búza és a kukorica a jellemző vidék mezőgazdaságára. Szóját vagy repcét csak a nagyvállalkozók termesztenek. A vetőmagnak nem is annyira a beszerzése, mint inkább a magas ára jelent problémát itt. Zsombolyán és a közeli Gyertyámoson is van forgalmazó, akiktől a vásárolható vetőmag, műtrágya és különböző növényvédelmi szer, csak győzni kell fizetni.

Nem mindig jobb később, mint soha

Hátráltathatja a munkát a különböző támogatások életbe lépésének késése. Ez a kistermelőket érinti érzékenyebben, akinek nem áll rendelkezésére nagy tőke, hogy a munkálatok értékét előre kifizessék, és reménykedjenek, hogy majd megtérül, illetve a pénz egy részét visszakapják a szubvenciók címén. Mindez majd abban mérhető le, hogy mennyi lesz a megmunkált, illetve a parlagon hagyott földterület.

Kiss Károly azt sajnálta, hogy csak március 3-tól lehet pályázni az új mezőgazdasági gépek beszerzésére – aminek révén a gazdák kicserélhetik a kimustrált eszközöket –, ami elég nagy késést jelent. Schmidt Lajos attól tart, hogy az üzemanyagár-támogatás lép későn életbe. „Szó van arról, hogy az állam literenként 1,2 lejjel támogatja majd a gázolaj árát. Csak kérdés, hogy a tavaszi munkálatok megkezdése előtt megkapják-e ezt a gazdák, mert bizony a drága üzemanyag nagy gondot okoz” – mondta.

Vadaratás

A megye északi vidékén, az Ó-Bega és a Maros közötti települések (Hidasliget, Temesfüzes, Máslak, Saroltavár, Rigósfürdő, Temesillésd stb.) gazdálkodóinak annyira kedvét szegték az elmúlt években elszaporodott vadkárok, hogy mostanra a többségük lemondott a termelésről. Főleg kisgazdákról van szó, akik kevés eséllyel folyamodnának kártérítésért, és talán többe kerülne számukra a pereskedés.

Az Erdészeti és Vadgazdálkodási Igazgatóságot okolják a kárért, mondván, hogy a vadőrök nem kerítik be megfelelően az állami erdőket, illetve nem gondoskodnak az őzek, szarvasok, vaddisznók etetésérő, így azok élelmet keresve a természetes élőhelyüket elhagyva a szántóföldeken keresnek táplálékot. A környéken több négyezer hektáron tették tönkre az idén a vetést (repce, búza, árpa, lucerna veszett oda), a becsült kár meghaladja a 800 ezer lejt.

Pataky Lehel Zsolt

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu