Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2022. december 01., 09.09
Gabonaaratás a régióban

Kipergő tervek

Írta: Pataki Zoltán, Chirmiciu András, · Irházi János
2009. július 03., 07.00 Péntek / Arad, Hunyad, Temes
A hullámokban érkező eső miatt késik a búza aratásának megkezdése, az árpa betakarítása még folyik, ám a gyenge terméseredmények elkeserítették a gazdákat.



Aszály

Az aszálykárok tekintetében sajnos régiónk két megyéje, Arad és Temes is élenjáró. A mezőgazdasági minisztérium által kért és összegzett adatok alapján, ebben a tekintetben a Konstanca és Călăraşi megyéket követő harmadik, Arad megyében 187 250 hektárt, az ötödik helyen álló Temesben pedig 158 092 hektárt sújtott aszálykár. Gheorghe Rus, az Aradi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója szerint a csapadékhiány miatt okozott károk bizonyos helyeken elérik a 60-70 százalékot, de a szárazság mindenhol minden gazdát érintett. Szintén a Rustól kapott adatokból kiderül, a búzakalászban a szemek száma a megszokottnak tekinthető 40-45 helyett átlagban 20-25, vagyis a korábbi előrejelzések beváltak, és a termés a fele lesz a vártnak.Persze, az aszálykárok sokkal kisebbek lennének, ha támogatnák az öntözést, léteznének működőképes rendszerek. Románia 14,7 millió hektárnyi mezőgazdasági területéből 9,4 millió szántóföld, amivel Lengyelország mögött kelet-európai második és uniós hetedik, de hiába, ha a gazdák drágán termelnek, mert rendre késik a szubvenció, amely harmada az uniós átlagnak. Az öntözés hivatalosan 560 ezer hektáron működik, és további 3 millió hektár locsolására lenne szükség, de azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok, akárcsak a kommunizmusban, felfújják a minisztériumnak küldött adatokat. Csak egyetlen, kiderült példa: ha négy napon át öntöznek 100 hektárt, akkor ez a jelentésekben 400 hektárnyi öntözött szántóföldként jelenik meg. Ilyen feltételek mellett nem véletlen, hogy a mezőgazdaság mindössze 8 százalékkal járult hozzá az ország GDP-jéhez.


Aratás

Szórakozik az időjárás az Arad megyei gazdálkodókkal, mert miközben két, három hónappal ezelőtt esőért imádkoztak, most azért könyörögnek, hogy álljon le a naponta akár több hullámban is érkező égi áldás, hogy végre megkezdhessék a búza aratását.Sipos György majláthfalvi gazdálkodó a Nyugati Jelennek elmondta, a nedvesség nem esik 17-18 alá, így képtelenek megkezdeni a búza betakarítását. „Ha még sokat esik, baj lesz velük” – fogalmazott sommásan, hozzátéve, hogy az ő környékükön jó közepes termésre számítanak.

Hasonlóan vélekednek Temesben is.

– A közepesnél jobb lesz a gabonatermés Temes megyében – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Csősz János egyetemi tanár, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság konzultánsa. – A gazdáknak az alacsony felvásárlási árak okozzák a legnagyobb gondot. A baj onnan ered, hogy a sörgyárak nem vásárolták fel a termelőktől a sörárpát – magyarázta Csősz János –, ami az árpa felvásárlási árának látványos csökkenéséhez vezetett. Mindössze 0,29 – 0,30 lejes áron vásárolják fel az árpát, többnyire takarmánynak. Aki a padláson raktározná el, nem lesz hova tegye a búzáját, ezért inkább túlad rajta. A gazdáknak ilyenkor szükségük van készpénzre, ami általában a sörárpa árából származott. Mivel az árpát nem tudják eladni, gyorsan túl kell adjanak a búzán, ami általában az árpa áránál csak valamivel magasabb, tehát 0,32-0,35 lej körül lesz. Negatívan befolyásolja a búza sikértartalmát a sok eső, ami azt jelenti, hogy romlik a minőség is. Az aratást a sok eső miatt még csak kevés helyen tudták elkezdeni, a gabonának kb. 5%-a volt learatva július elsejéig. A hektáronkénti termés elég jó lesz Temes megyében, úgy 3200-3500 kg körül becsüljük.

A pécskai gazdaköri elnök és aktív gazdálkodó Molnár Gáspár becslése szerint is féltermés várható idén, viszont ő is felhívta a figyelmet, hogy az eső ront a minőségen, s amennyiben még eltart egy-két hétig, ezt is alaposan megsínyli a termés. Az árpát Pécskán és környékén már aratják, a búzára viszont ők sem tudnak rámenni, várják a szárazabb napokat.

– A kukoricán 70-80 százalékos a kelés, s aki idejében gyomirtott, annak most nincsenek gondjai – magyarázta. – A napraforgó pedig elég jól átvészelte a szárazságot, jól bírja.

Hunyad megyében még nem kezdődött meg az aratás, a földművelési igazgatóságon a tavalyinál gyengébb eredményekre számítanak. A mezőgazdaság helyzete romlott, s nemcsak Hunyad megyében, hanem országos szinten.

A tavalyinál gyengébb termést az időjárási viszonyok is befolyásolják: a télen hiányzott a hótakaró, tavasszal pedig aszály volt. A májusi és júniusi bőséges esőzés azonban jót tett a földművelésnek. A visszaesést nem annyira a természet szeszélye, mint az emberi tevékenység okozza, hangsúlyozta Doina Staier, a megyei földművelési igazgatóság szakértője.

Például a műtrágya, a gyomirtók – és a vegyszerek általában – megdrágultak. Ugyancsak megdrágult a vetőmag. Mivel Hunyad megyére többnyire az egyéni parasztgazdaság jellemző, s a piacra termelő mezőgazdasági vállalkozás inkább kivétel, a korlátolt anyagi hátterű gazdák kevesebb műtrágyát és gyomirtót használtak, s nagy hozamú, nemes gabonafajták helyett gyengébb minőségűt vetettek, a termés sem lehet jobb. Ez mindenekelőtt a jelentős műtrágyázást igénylő búzára érvényes, s kevésbé az igénytelenebb növénynek tekintett kukoricára.

Igaz, Hunyad megyében egyértelműen a kukoricáé a főszerep. A gabonával bevetett 34 465 hektárból kukoricával 19 473 hektárt vetettek be, míg az összes többi gabonával együttesen 14 992 hektárt. Utóbbiak közül a búzával 9188 hektárt, zabbal 1939 hektárt, sörárpával 1149 hektárt, árpával pedig 592 hektárt vetettek be. Kisebb bevetett területek, mint tavaly, a megye 79 629 hektáros (nemcsak gabona) szántóterületéből 17 841 hektár parlagon maradt.


Műtrágyára nem futotta 

Végvár határában még nem kezdődött el az aratás. Pataki Elemér, a magyar érdekeltségű BGB Sp. mezőgazdasági vállalkozás csoportvezetője lapunknak elmondta: a gabonaterméssel meg vannak elégedve, de még jobb lehetett volna az eredmény, ha lett volna pénz műtrágyára. „A tavaly hitelbe kaptuk a műtrágyát, ősszel fizettük ki. Idén a válság miatt senki se adott műtrágyát hitelbe, így nem volt miből megvásárolni. Azért így is elég jó a gabonatermés, a tavalyi műtrágyázásnak is volt még hatása, kivéve azokat a helyeket, ahol elverte a jég, ott szinte teljesen megsemmisült a gabona!” 

A végvári Ungor Sándor tavaly még 28 hektáron gazdálkodott, idén viszont inkább bérbe adta a földjét, mert szerinte ilyen felvásárlási árak mellett nem érdemes megdolgozni a földet. A sok eső miatt elkésett az aratás Végváron, pedig már két hete megérett a búza. „Ha két-három napig sütne a nap, akkor a hét végén kezdődhetne az aratás – mondta Ungor Sándor. – A termés jónak ígérkezik, csak az árak ne lennének ennyire alacsonyak, még a tavalyihoz képest is.”

Terméskilátások Hunyadban: búzánál hektáronként olyan 1900 kilóra számítanak, árpánál 1966-ra, sörárpánál 1237-re, zabnál pedig 1081-re. A kukorica később érik be, így hát a becslések is csak szeptemberre készülnek el. Tavaly jobb volt az átlaghozam, de nem sokkal, ismertette a helyzetet Doina Staier.


Árak

Sipos György, saját bevallása szerint, a repcéjét már „lábon” eladta, és elég jó árat kapott érte, a búzának viszont még nem tudják az árát. „Csak ha megkezdjük az aratást, jelennek meg a felvásárlók, de erre még várni kell” – magyarázta.

Végváron, amivel szintén elégedetlenek, ezek a felvásárlási árak: az árpát 0,35-0,40, a búzát 0,40, a repcét 0,90-1 lejért veszik át. A BGB mezőgazdasági vállalkozás mintegy 500 hektár termőföldet bérel Végvár határában, ahol repcét, árpát, búzát, napraforgót, kukoricát és cirkot vetettek. 

Molnár Gáspár szerint az árak nyomottak és az egész ágazatra a kiszámíthatatlanság jellemző most, sosem lehet tudni, hol, mikor, ki mennyiért ad el vagy vásárol, minden a pillanattól, szerencsétől függ. Úgy tudja, Pécskán a takarmányárpát 0,35-0,38 lejért lehet értékesíteni, a sörárpát pedig átlag 1,30 lejért.

– Az elmúlt időszakban jártam Borosjenő környékén, és meglepődtem, hogy ott a gabona, a több eső és a pára miatt szebb, mint nálunk. Ilyesmire pedig nagyon régen volt példa – jelzett egy másik aspektust Molnár.

Az értékesítési ár alakulásáról Hunyad esetében korai lenne beszélni, mivel az amúgy is rossz földművelési adottságú megyében ez nemcsak a terméstől, hanem más vidékek helyzetétől is függ. A pék- és sütőipar ugyanis hagyományosan a híres mezőgazdasági térségekből (Bánság, Partium) szerzi be gabonaszükségleteinek nagy hányadát, miközben a helyi termelőknek csupán a morzsák jutnak. Ők nem is nagyon válogatnak a felvásárlási árral, mivel eleve inkább saját használatra termelnek, s csak kisebb részben eladásra, s ezen felül nem is nagyon rendelkeznek tárolási felülettel. A nagy gabonatárolókból amúgy is egyre kevesebb áll rendelkezésre: sok helyütt bútorgyárak, faipari lerakatok, vagy egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek zajlanak. Csupán egy részük maradt meg gabonatárolónak, azokat is főleg a piacra termelő cégek szerezték meg.

A több tízezer hektáron gazdálkodó nagyvállalatok a feketegazdaságot okolják a piaci anomáliák miatt. Aratáskor az országban több száz felvásárlócég jelenik meg a szántóföldek környékén, és mivel feketén, számla nélkül vásárolnak, a forgalmi adó felét az eladó, a másik felét ők vághatják zsebre. A Business Standard gazdasági napilap szerint az ország déli vagy keleti megyéiben szinte az egész termést feketén adják el, így aztán a hektárhozamokra vonatkozó hivatalos adatokat óvatosan kell kezelni.



Szubvenció


Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter képtelen volt beváltani ígéretét a műtrágya szubvencionálására vonatkozóan, a gazdák, ahogyan azt a végváriak ecsetelték, saját bőrükön érezték ezt. Most a miniszter azzal védekezik, hogy Brüsszel nem egyezett bele a támogatásba, és a raktározást sem szubvencionálhatják. Azt ellenben elismeri, hogy a támogatási programok rendkívül bürokratikusak, „millió” bizonyító okiratot, fénymásolatot kell összeszedni, és egyetlen traktor vásárlásához is üzleti tervet kell mellékelni. De elégedetlenek a farmerek az alkalmazotti létszámhoz, életkorhoz kötött megszorításokkal is, érthető, hogy egyre többen hagynak fel a gabonatermesztéssel.


Gyakorlatilag a romániai gazdálkodó teljes hátrányban van a nyugat-európaihoz képest, hisz itt a hektáronkénti szubvenció 100 euró, ott pedig 300-350, ráadásul a pénzt arra költi, amire akarja: műtrágya, üzemanyag, vetőmag stb. A szakemberek állítása szerint a romániai mezőgazdaság jelenleg az 1965-ös nyugat-európai szinten áll, és esély sincs a kilábalásra, amíg a minisztérium minden kudarcát, tehetetlenségét a „brüsszeli bürokráciára” keni.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu