Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 11.19
Roma tanácsadók

Köszmunka

Írta: Pataki Zoltán, Chirmiciu András
2008. október 02., 21.00 Csütörtök / Arad, Hunyad, Temes
Az alábbiakból kiderül, hogy a polgármesterek, prefektusok mellé hivatalból alkalmazott roma tanácsadó inkább csak tiszteletbeli funkciónak számít.


Az illető közalkalmazottak igyekszenek konfliktusmentes hétköznapokat biztosítani maguknak, lavírozni a különböző roma érdekcsoportok, roma pártok között, őrizni a megszerzett tisztséget. S mivel nem szoktak önszántukból beszélni munkájukról, mai riportunkban mi kérdeztünk rá: mivel foglalkoznak?


Arad
Közvetítő szerep

– Fő feladatom, hogy kapcsolatot teremtsek a hozzám segítségért forduló romák és a polgármesteri hivatal osztályai között – foglalta össze sommásan hétköznapi feladatait a Nyugati Jelennek Constantin Stan, aki Gheorghe Falcă polgármester romaügyi tanácsadója.

Persze, amikor tovább részletezte feladatkörét, kiderült, hogy munkája sokkal kevésbé protokolláris, mint ahogyan azt először leírta, hisz a hozzá fordulók gyakran írni-olvasni sem tudnak, nemhogy kitöltsenek egy nyomtatványt vagy megírjanak egy kérvényt. Ezért aztán az egyébként közgazdász végzettségű Stan kérvények megírásával, a szükséges dokumentumok összeszedésével színesíti tevékenységét, hisz ezek nélkül képtelen segíteni. Előfordul, hogy a támogatást születési bizonyítvány megszerzésével vagy személyi igazolvány kiállításával kénytelen kezdeni, mert a nála kopogtató romáknak az sincs. S amint ezek megvannak, akkor „kézen fogja” a kérelmezőt, és végigvezeti a polgármesteri hivatal illetékes osztályaira. Mert a legtöbb problémával nincs értelme a polgármestert, vagy a két alpolgármestert megkeresni, ők csak rendkívüli esetekben, helyzetekben lépnek közbe, a többit elvégzi a hivatali gépezet.

– A hozzám fordulók problémáit két nagy csoportra oszthatom: az egyik a szociális, a másik az oktatási. Most, például, iskolakezdés előtt a cigányok számára hivatalból fenntartott gimnáziumi helyeket segítettem betölteni, de hasonló a helyzet a felsőoktatásban is, hisz a Goldişra minden évben íratunk be roma származásúakat.

A Constantin Stanhoz forduló romáknak csak elenyésző százaléka akar továbbtanulni, a kérelmek zöme a lakással kapcsolatos. Elmondása szerint jelenleg Aradon a lakásra vágyó romák száma eléri a háromszázat, miközben csak töredékük jut közpénzből finanszírozott otthonhoz, mert a feltételek az állandó munkahelytől a rendezettebb családi viszonyokig eléggé kemények, sokuk számára betarthatatlanok. A lakásigénylők száma főként az elmúlt években ugrott meg, miután a restitúciós törvény alkalmazásával tucatszámra kerültek az utcára, albérletbe, kényszerlakhelyre, rokonokhoz, ismerősökhöz. Csak nagyon kevés családnak sikerült új otthonhoz jutni a Tarafului utcában vagy Kekecsben épült néhány tömbházban, ráadásul a Tarafului-ban nem csupán nekik épültek lakások.

Stan elmondta még, hogy hetente legalább két alkalommal ellátogat az Aradon elszórtan vagy nagyobb csoportban élő cigányokhoz, hogy a helyszínen is információkat gyűjtsön a problémákról. Vagy éppen közvetítsen az illegálisan építkezők és a hatóságok között. A mindenféle engedély nélküli lakás- vagy palotaépítés most komoly gond Stan számára, hisz a hatóságok általában azonnali bontást rendelnek el, ő pedig megpróbálja késleltetni ezt, csökkentetni a kiszabott büntetéseket. Illegális lakhellyel pedig személyazonosságit sem állítanak ki, így a helyzet tovább bonyolódik. Kollégái rendszeresen magukkal viszik közvetítőnek, ha roma családokkal gyűlik meg a bajuk.

Mindebben javára válik, hogy a Roma Párt (PR) aradi szervezetének a vezetője is. Arra a kérdésre, hogy a PR most melyik nagy román párttal áll a legjobb viszonyban, Stan kitérő választ adott, elmondta, a helyhatósági előtt sem kötöttek választási szövetséget, mert egyedül akartak megméretkezni.
Szintén a szociális problémák kategóriába tartozik a munkahelyi diszkrimináció. Hetente ütközik konkrét esetekbe, hogy a munkáltatók egy része nem hajlandó cigányokat alkalmazni, amint meglátják a bőrszínt, a helyek máris betelnek. Ilyen esetben azonban ő sem igazán tud segíteni.

De sajnos, a létező problémák feltárásában, nyílt kibeszélésében sem.


Temes
Nehéz kitörni a bűvös körből

Valentin Pepenel roma szakértő szociológusA polgármesteri hivatal roma tanácsadója idén augusztusban lemondott tisztségéről. A prefektúra roma tanácsadója, Florin Vlad mezőgazdasági mérnök 2002 óta látja el ezt a tisztséget, de úgy tűnt, hogy „ne szólj szám, nem fáj fejem” alapon nem szívesen nyilatkozik tevékenységéről. Vlad először azt hitte, hogy a prefektusnak címzett fenyegető levél kapcsán próbáljuk szóra bírni és ettől a kérdéstől eleve elzárkózott. Amikor kiderült, hogy bennünket csupán tanácsadói tevékenysége érdekel, néhány mondatban elmondta: feladata a romák életkörülményeinek javítását célzó kormánystratégia gyakorlatba ültetése az 522/2006-os kormányhatározat alapján. Gyakorlatilag Florin Vlad közvetíti a polgármesteri hivatalok mellett működő roma tanácsadóknak és szakértőknek a Bukarestből kapott utasításokat. „Drăgănescu prefektussal és Bedrosian alprefektussal is nagyon jó viszonyban vagyok, ők mindenben támogatják a romák helyzetének javítását célzó kezdeményezéseket” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek a prefektúra roma tanácsadója, akinek tevékenységéről semmi kézzelfoghatót nem sikerült megtudnunk. Florin Vlad határozottan azt a benyomást keltette, hogy konkrét kérdésekre nem mer válaszolni, nehogy „rosszat mondjon”, amit utólag számon kérhetnének tőle.

Temesváron működik az Országos Romaügyi Hivatal (ANR) regionális irodája, amelynek feladata a romák helyzetének javítását célzó stratégiák kidolgozása. Valentin Pepenel szociológus, romaügyi szakértő készségesen nyilatkozott a Nyugati Jelennek az iroda tevékenységéről és a bánsági romák helyzetéről. „A romakérdés gyökere a szegénységre vezethető vissza, de ennek közvetlen következménye a romák iskolázatlansága, ami gyakran analfabétizmust jelent. Ebből a bűvös körből nehéz kitörni: a roma családok egy része akkora nyomorban él, hogy a gyerekek taníttatása is túl nagy anyagi megterhelést jelent a számukra. Nyolcosztályos vagy érettségi diploma nélkül viszont szinte lehetetlen munkát találni, csak rosszul fizetett szakképzetlen munkásként alkalmazhatják őket. A diszkrimináció is működésbe lép, amikor egy roma munkát keres” – mondta szemmel látható keserűséggel Valentin Pepenel. A romaügyi kormányhivatal kidolgozott egy stratégiát a romák helyzetének javítására, négy fő területen: munkaerő-foglalkoztatás, oktatás, egészségügy és szociális lakások biztosítása. „Mind a négy területen történt előrelépés – nyilatkozta Valentin Pepenel –, de a fejlődés sokkal lassúbb, mint ahogyan azt szeretnénk, a romák helyzetének látványos javulása csak hosszú távon lesz érezhető.”

A romaügyi szakértő azt is elmondta, hogy különféle kezdeményezések vannak a romák iskoláztatásának elősegítésére, az egyetemeken helyeket biztosítanak a roma fiatalok számára, de ezeket gyakran nincs ki elfoglalja. „Az a mi tragédiánk, hogy nincs saját értelmiségünk. Pedig vannak főiskolát végzett romák, de az iskolázott és a többségi társadalomba integrálódott társaink általában nem vállalják fel roma identitásukat”. Szerencsére, vannak kivételek is, Valentin Pepenel pozitív példaként említette Letiţia Markot, a Cigányasszonyok Egyesületének vezetőjét, aki büszkén vállalja identitását, létrehozott egy roma központot a Gyárvárosban, a Második Esély oktatási program keretében hozzásegítette a roma fiatalokat az I–VIII. osztály elvégzéséhez. Az egyesület óvodát is létrehozott roma gyerekek számára, ahol felkészítették a kicsiket az állami óvodai követelményekhez való alkalmazkodásra. „Ez a kezdeményezésünk is akadályokba ütközött, mert amikor a 20 gyereket be szerettük volna íratni a 18-as számú temesvári óvodába, miután valamennyi szükséges dokumentumot összeszedtük, először elutasították a kérésünket azzal, hogy a roma szülőknek kell beíratni a gyerekeket…” – mondta Valentin Pepenel.

A romák társadalmi integrációját a nyugati államok egy része megoldotta, a pozitív példákat a romaügyi szakértő Finnországban és Svédországban személyesen tanulmányozta. Valentin Pepenel elmondta: az északi államokban is évtizedekre volt szükség a romakérdés megoldásához, ők a második világháború után közvetlenül dolgozták ki az erre vonatkozó stratégiájukat.

A Gazdag Romák Klánja nevében Ovidiu Drăgănescu prefektusnak és Gheorghe Ciuhandu polgármesternek küldött fenyegető levelekről Valentin Pepenel úgy véli, hogy ezeket nem romák írták. A romaügyi szakértő elmondta, hogy augusztusban beindult egy aggasztó folyamat Temesváron, rasszista felhangokkal, annak kapcsán, hogy az ún. „roma ingatlanmaffia” tagjai közvetlen vita során megfenyegették a prefektust. „Mindig is hangsúlyoztuk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Valentin Pepenel –, hogy a törvénysértő romákat éppen úgy meg kell büntetni, mint a nem romákat. A raszszista megnyilvánulásokkal viszont nem érthetünk egyet. Egy jobboldali szervezet tüntetést szervezett az „ingatlanmaffia” ellen – ami közvetett módon ellenünk irányult. Mi ezt próbáltuk megakadályozni, de a polgármesteri hivatal mégis engedélyezte a tüntetést. Most pedig megjelentek ezek a névtelen fenyegető levelek, Gazdag Romák Klánja aláírással. A rendőrség dolga, hogy kiderítse, kik a fenyegető levelek szerzői, de én úgy vélem, hogy ezek hamisítványok.”


Hunyad
Kapocs a romák és a hatóságok között

Corina Copeţi: „Amolyan közvetítő szerepet töltök be”2001 óta Corina Copeţi a Hunyad Megyei Prefektúra roma tanácsadója. Hozzá folyamodnak a hatóságok romaügyben, ugyanúgy, mint a romák, ha a hatóságoknál akad intéznivalójuk. Hétéves tapasztalata alapján mindkét oldalt jól megismerte.

– Roma vagy cigány? Melyik kifejezést tartja jobbnak?
– Mindkettő helyes. Egyes közösségeink a roma kifejezést használják, mások viszont keményen kiállnak a cigány mellett. Én személyesen mindkettőt használom, egyikhez sem ragaszkodok, s egyiket sem utasítom el. A lényeg az, hogy ne használják számunkra sértően.

– Egyáltalán hány cigány él Hunyad megyében?
– A 2002-es népszámlálásnál 6000-en vallották magukat cigánynak. A szám nyilvánvalóan nem reális, ezért 2004-ben több roma szervezet vezetőivel együtt felmérést készítettünk. Mi olyan 17 000 körüli számhoz jutottunk.

– A hatóságok országos szinten panaszkodnak, hogy sok romának nincsenek személyazonossági okmányai, ami eleve megnehezíti problémáik rendezését. Hunyad megyében mi a helyzet?
– A roma népesség körülbelül 75%-a rendelkezik személyi iratokkal, a maradék 25% viszont nem. Utóbbiak többnyire nomádok. E téren azonban javult a helyzet az utóbbi időben.

– Kik fordulnak inkább önhöz, a hatóságok vagy a romák, és milyen ügyekben?
– Mindkét fél. Amolyan közvetítő szerepet töltök be, főleg a helyi önkormányzatok és a romák között. Leggyakrabban szociális, oktatási és egészségügyi problémákban fordulnak hozzám. Munkahelyek, lakásproblémák, beiskolázás, orvosi ellátás: ezek a romák fő problémái. A romák nagy többsége szegény, sokuknak nincs munkahelye, rossz lakáskörülmények között tengődnek, gyermekeik nem járnak mindig rendszeresen iskolába, a roma negyedekben nincs orvosi rendelő. Ezekre a problémákra igyekszünk megoldást találni.

– Ezek szerint mindkét fél elfogadta önt. A többségiek nem tartózkodtak egy kicsit öntől, a romák nem tekintették bizalmatlanul, mint a hagyományos roma életmód feladójára?
– A többségiek nem vártak egyből tárt karokkal. Volt az a bizonyos „jön egy cigányasszony a prefektúrába” féle tartózkodás. Idővel befogadtak, most már közösen ünnepeljük kollégák között a szülinapokat, meg hasonlók. Az előítéletek alábbhagynak. Rájöttek, mekkora hiba azt gondolni, hogy roma egyenlő bűnöző.

– Mégsem tapasztalja a Kőműves Kelemen-effektust? Nevezetesen azt, hogy azt a bizalmat, amelyet ön és az önhöz hasonlóan integrálódott romák felépítenek napközben, mások éjszaka lerombolják törvénytelenségeikkel?
– Dehogynem, sőt, ez a legérzékenyebb pont. Mert a bizalmat nagyon nehezen lehet felépíteni, viszont könnyen tönkre lehet tenni. Ilyenkor a többségiekben megerősödik az a mélyen gyökérző előítélet, hogy „hiába, a cigány csak cigány marad”.

– Mennyire sikerül meggyőzni nemzettársait a szemléletváltozás szükségességéről? Egyáltalán az erősen férfi-dominanciájú hagyományos cigány társadalom hogyan tekint önre, mint iskolázott, modern nőre?
– Elfogadnak partnernek, noha túlzás lenne azt állítani, hogy szemrebbenés nélkül követik tanácsaimat. Ha például a gyerekek beiskolázásáról van szó, könnyebben megy, mert ezáltal a nyomorból kivezető utat látják. A beiskolázás akadálya azonban éppen a nyomor: miért küldené iskolába a gyereket, ha nincs mivel felöltöztesse, nincs miből uzsonnát adnia neki? Ráadásul a többiek is kicsúfolják. Visszatérve az elfogadottságomra, ha viszont a törvénytelen viselkedésről van szó, tanácsaim gyakran süket fülekre találnak. Ha szóban egyet is értenek velem, a tettek mezején ez nem mindig érvényesül.

– Tehát ön mégis példaképnek szolgálhat. Amúgy mi a képzettsége?
– Mérnök vagyok, férjem magyar – felmenőit eredetileg Köpeczinek hívták – és két gyermekem van. Tömbházban lakunk. Ez nyilván sokkal több, mint a legtöbb cigány esetében, ezért sokak szemében követendő út. Ne ámítsuk magunkat, nem az egyetlen. A tanulás, stabil munkahely, elfogadható lakás elérése kihívás a gyors meggazdagodásra gyanús módszerekkel, amihez nem kell sem képzettség, sem munkahely. Csakhogy e téren a romák nem képeznek kivételt: a többségi társadalomban pontosan ugyanez a helyzet.

– Igen, vannak gazdag romák is, kacsalábon forgó palotákkal. Ők segítenek valamivel nyomorban élő társaiknak?
– E téren is ugyanaz a helyzet, mint a többségieknél. Talán a román milliárdosok, a dúsgazdag parlamenti képviselők törődnek-e egyáltalán azzal a sok millió romániai nélkülözővel? Én nem láttam ilyesmit.

– Mégis ki törődik a romákkal?
– A hatóságok számára a romák helyzetének javulása továbbra sem kimondottan prioritás, noha az utóbbi időben történt előrelépés. Számos civilszervezettel működünk együtt. Felvilágosító kampányokat szervezünk a romák között, szociális, oktatási és egészségügyi problémákat igyekszünk megoldani.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu