Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 12.07

Locsolkodási szokások

Írta: Pataki Zoltán, Chirmiciu András, · Irházi János
2010. április 05., 07.00 Hétfõ / Arad, Hunyad, Temes
Mai riportunkban utánanéztünk, hogy ismert politikusok, közéleti személyiségek járnak-e még locsolkodni, s ha igen, milyen szokásaik vannak.



Arad
Őrizni a hagyományt


Csepella János tanácsos, Pécska: „Természetesen járok locsolkodni, de már csak a szűkebb rokonsághoz kopogtatok be. Régebben szélesebb volt a meglocsolandó hölgyek köre, de aztán évről évre szűkült. Azt mondta egy kedves pécskai barátom, hogy János, ha mi nem megyünk el locsolkodni, akkor ez a szép szokás is kihal. Úgy tapasztalatom, hogy a fiatalok már kevésbé ápolják a hagyományt, egyre kevesebben mennek húsvét hétfőjén locsolkodni, szóval, mi vagyunk az utolsó mohikánok. Ami a kölnit illeti, szeretek minden évben más fajtával, illattal elindulni, nehogy azt mondják a hölgyek, hogy na, ennek sincs másik. Ezért aztán szétnézek feleségem megújuló készletében, s onnan választok egy üveget.”

Haász Tibor, Tőzmiske polgármestere: „Persze, hogy járok locsolkodni, idén viszont először fordul elő, hogy nem megyek, mert nem leszek itthon, de szerintem ideje, hogy átadjam a helyet a fiatalabbaknak. Természetesen fiatalabb koromban bejártam az egész falut, az elmúlt években viszont már csak a családban, baráti körben locsolkodtam, de elmentem a kolléganőkhöz is, körülbelül tizenöt helyre, és minden évben más illatú kölnit vásároltam. Szerencsére itt őrzik ezt a szép magyar hagyományt, iskolások, fiatalok, idősek is járnak öntözni, s a lányok, asszonyok borral, pálinkával, süteménnyel kínálnak. Aki hosszabb turnéra indul, az általában egy fröccsöt iszik, hogy sokáig bírja, mert hát óvatosnak kell lenni. Persze, ez nem mindenkinek sikerül, hétfőn késő délután már sok sérült ember szokott kóvályogni errefele.”

Túsz Ferenc, a CEDIMMAR elnöke: „Fiatalabb koromban elindultam reggel nyolc fele, és éjfélkor értem haza, közben mindenhol megkóstoltam, amivel kínáltak. Versikét mondtam, aztán egy-két jó viccet, és indultam tovább. Az utóbbi időben viszont egészségügyi okokból leszűkítettem a kört, már nem engedhetem meg magamnak, hogy mindent végigkóstoljak. A szappanos vizes, vödrös módszert sosem ápoltam, de egy jó, kellemes illatű kölnivel mindig megtiszteltem a hölgyeket.”

Szabó Mihály, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke: „Van egy baráti kör, amellyel reggel nyolckor, három-négy autóval nekivágunk a locsolkodásnak. Előzőleg készítünk egy listát, hogy kihez kellene bekopogni, ebbe még a vidék is befér, aztán nem mindig jutunk a végére, mert rég láttuk egymást, leülünk beszélgetni, az idő pedig telik. Ennek ellenére azért vigyázunk, hogy a szűkebb családi-baráti kör hölgytagjai ne maradjanak szárazon. Tapasztalatom szerint nem szeretik az erős szagú, büdös kölnit vagy a dezodorral felszerelkező locsolkodókat, inkább a finomabb illatokat. Persze van, aki a kezére vagy a ruhájára kéri a kölnit. Mivel járunk vidékre is, azt tudom, hogy például Majláthfalván még őrzik a vödörrel való locsolkodási szokást, de tavaly Aradon is előfordult, hogy a leányzót kicsalogatták valamilyen ürügygyel, és vödörrel locsolták meg. Csak megfelelő időjárás és kedv szükségeltetik hozzá.”

Bognár Levente alpolgármester: „Igyekszem úgy megoldani húsvét hétfőjét, hogy a tisztségem ne befolyásolja ezt, hisz az alpolgármesterség múlandó, a locsolkodás pedig nem. Másokkal ellentétben nálam nem szűkült, hanem inkább bővült a megöntözendő hölgykoszorú köre, persze, ez nem minden alkalommal sikerül, de vannak olyan helyek, ahova, amint mondani szokták, illik elmenni. Természetesen első helyen van a család, aztán barátok feleségei, szomszédok. Nem vagyok egy kimondottan locsolóversekre specializálódó típus, de ha akad érdekes, kedves, humoros mondóka, és a helyzet vagy a háziasszony úgy kívánja, akkor elmondom. Kölniválasztásban is a klasszikus vonalat képviselem, szeretek kellemes illatú, kevésbé hivalkodó <> megjelenni.”


Temes
Lanyhult politikusaink locsolkodási kedve, hervadozhat a hölgykoszorú…


Ifjabb korukban valamennyien szívesen jártak locsolkodni a lányos házakhoz, de az utóbbi években egyre kevésbé, idén előreláthatólag egyáltalán nem fogják megöntözni a szomorúan hervadozó hölgykoszorút bánsági magyar politikusaink – derült ki az általunk elvégzett (egyáltalán nem tudományos) felmérésből.

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke rokonlátogatáson tölti a húsvéti ünnepeket, ezért elmarad idén a locsolkodás. „Ameddig itthon, Temesváron húsvétoltunk, évről évre sorra látogattam és meglocsoltam a rokonság és a baráti körünk hölgytagjait, természetesen a tanár kolléganők sem hervadozhattak. Néhány esztendeje rendszeresen Érmihályfalván töltjük a húsvéti ünnepeket és ott ismeretségi kör hiányában elmarad a locsolás” – nyilatkozta lapunknak Halász Ferenc.

Marossy Zoltán alprefektus sem húsvétol Temesváron, ezért idén nála elmarad a locsolkodás. „Amikor itthon vagyok, húsvéthétfőn sorra látogatom a baráti körhöz tartozó hölgykoszorút, mert úgy vélem, hogy ez a szép szokás erősíti, szorosabbra fűzi a baráti kötelékeket. Eleinte a fiaimmal együtt jártam locsolkodni, de amióta megnőttek, ők a saját útjaikon járnak, de azért tovább viszik a hagyományt. Nálunk otthon Zsombolyán nem volt szokás a locsolkodás, apám nem járt öntözni, édesanyám szülőfalujában, Küküllősárdon viszont nagy hagyománya volt a locsolkodásnak, onnan hoztam magammal ide a Bánságba ezt a húsvéti szokást” – mondta Marossy Zoltán.

Kaba Gábor zsombolyai polgármester idén is gondoskodik arról, hogy ne hervadozzanak a baráti köréhez tartozó hölgyek. „Ugyanahhoz a 7-8 családhoz járok locsolkodni évek óta, hozzájuk idén is elmegyek. Legénykoromban a Bihar megyei Érselénden a fél falut körbejártam locsoláskor, ez nyolcadik osztályos koromig így volt minden évben. Idén csak a baráti körhöz tartozó hölgyekhez megyek locsolni, de azért folytatom ezt a szép a hagyományt” – nyilatkozta lapunknak Kaba Gábor.

Szabó Csaba óteleki polgármester idén nem készül házról házra járni húsvét hétfőjén, de kéznél lesz a szagos víz, és minden hölgyet megöntöz, akivel aznap találkozik. „A 2005-ös nagy árvíz előtt még zenéltem is, akkor a húsvéti bálból egyenesen locsolni mentünk a fiúkkal – nyilatkozta a Nyugati Jelennek. – Együtt jártuk végig zeneszóval az egész falut húsvéthétfőn, csak este kerültünk haza a locsolkodásból. Az árvíz után néhány évig egyáltalán nem jártak locsolni a legények, de úgy tudom, tavaly már elmentek a fiatalok közül néhányan, de nem szervezetten, ahogy azelőtt volt. Sajnos a körülmények is mások: a régi, tágas óteleki portákat elvitte a víz, most új, de piciny házakban lakik szinte mindenki, ahová be se lehet invitálni egyszerre a legényeket. Azt szeretném, ha ezt a szép hagyományt sikerülne újjáéleszteni, persze nem úgy, ahogyan még a 80-as években is szokás volt, hogy egy vödör vízzel leöntötték a leányokat, mert az káros az egészségre, a régi időkben volt olyan eset, hogy tüdőgyulladás, sőt haláleset lett a locsolkodás vége. Húsvéti bál idén is lesz Óteleken, de tudomásom szerint idén szervezett locsolkodás még nem lesz, talán a jövő évtől sikerül újból felélesztenünk ezt a régi szokást.”

Vajda Pál újvári polgármester
már évek óta felhagyott a locsolkodással. „Gyerekkoromból még szép emlékeim vannak a locsolkodási szokásokról, otthon, Magyarszentmártonban ez hagyomány volt, de már az ötödik osztálytól elkerültem otthonról, húsvéthétfőn tanítás volt, később munkanap, így rendszerint elmaradt a locsolkodás. A gyerekek még járnak locsolkodni Magyarszentmártonban, de az idősebbek már egyre kevésbé tartják meg ezt a hagyományt” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek.


Hunyad
Húsvéti locsolkodás


Hogyan viszonyulnak a locsolkodáshoz a Hunyad megyei magyar politikusok? Űzik-e még rendszeresen?

Dézsi Attila, Hunyad megye Lupényból származó prefektusa beismeri, hogy az utóbbi öt évben nem nagyon jutott ideje locsolkodni húsvét másodnapján. Két okból is. Alprefektusként pechje volt, 2005 után mindig ő volt szolgálatos húsvét másodnapján a prefektúrán. Ráadásul jó barátai, ismerősei otthon vannak Lupényban, nem Déván, ahol jelenleg él.
„Régebben sohasem maradt ki a locsolkodás, hiszen mély gyökerű erdélyi magyar szokás, amit a családban mindig tiszteletben tartottunk. Kisgyerek korom óta rendszeresen jártam, 2003-ig édesapámmal, azóta sajnos apám nem lehet többé mellettem. Mindig édesanyámat locsoltam meg először, aztán a rokonságot, majd a barátok, ismerősök következtek, pontosabban azok leánytestvérei, feleségei, anyjuk” – idézte fel emlékeit Hunyad megye első magyar prefektusa. Felesége és kislánya most sem hervad el, más hölgyek meglocsolása azonban elmarad, legfeljebb néhány dévai jó barát felesége kivételével.

Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ-szervezet elnöke azonban minden évben rendszeresen eljár locsolkodni. Eleinte édesapja vitte magával, az utóbbi években viszont ő vitte magával fiát. „Idén gondolom egyedül megyek, fiam már 14 éves, valószínűleg már nem velem, hanem barátaival megy locsolkodni.” A locsolkodási „hadművelet” már reggel beindul, s estig folyamatosan zajlik. Egész napi erőfeszítés után estére már igen jelentős pirostojás-gyűjteménnyel érkezik haza. Mindig reggel kezdik, Déván a csángótelepieknél ez a szokás. „Nagymamám mesélte, hogy az ő ifjúkorában, amikor a kölni még ritkaságszámba ment, a legények kora reggel megjelentek a leány házánál, s olyan is előfordult, hogy egy vödör vízzel locsolták ki ágyból a fiatal menyecskét.” Most természetesen ilyesmiről szó sem lehet. A locsolkodást mindig a női családtagokkal kezdi, majd barátai, ismerősei feleségei következnek. Fia osztálytársait és tanárnőit is meg szokta meglocsolni.

Széll Lőrinc, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője, helyettes államtitkár is szívesen műveli a hagyományt. „Szüleim Maros megyéből kerültek Lupényba, családunkban ez fontos hagyomány. Gyermekkoromban alig vártam húsvét másodnapját, hogy mehessek meglocsolni a lányokat.” Régebben több figyelmet fordított a locsolkodásra, mint most. Amíg Lupényban élt, csoportban, barátaival, osztálytársaival járt locsolkodni, szinte egész napos tevékenység volt. 2005 óta, amióta Dévára került, többnyire egyedül jár, s kevesebb hölgyet keres fel. A megyeszékhelyen kevesebb az ismerős, mint odahaza, de azért Déván is meglocsolja a barátok, ismerősök női hozzátartozóit.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány elnöke szívesen emlékszik vissza nagyenyedi éveire, amikor a Bethlen Kollégium diákjaként osztálytársaival, barátaival csoportosan járt locsolkodni. Később Vajdahunyadra kerülve felesége rokonságához, barátaihoz, ismerőseihez járt, de ez „már teljesen más hangulatban zajlott, mint Nagyenyeden”. Később fiával járta be az ismerősöket, osztálytársakat, majd fia nagykorúvá válása után ismét változott a locsolkodási szokás.„Emlékszem, hogy annak idején Nagyenyeden még kis autóskölnivel jártunk locsolkodni. Vajdahunyadon időnként feleségemtől – engedélyével – elcsent jobb kölnivel folytattam, ami feszültséget is okozott néha. Gyakran a legutolsó meglocsolt hölgynél felejtettem, a kölnis ridikül nem kimondottan olyan tartozék egy férfi számára, amire állandóan felfigyel.”
Később a politika Kolozsvárra irányította sorsát, de húsvétra mindig hazajön Vajdahunyadra, a családhoz. Hétfőn locsolásra is jut idő, noha természetesen nem olyan széles körűre, mint annak idején. „A megszokott körben, feleségem családja, barátok, ismerősök. Rossz szokásom, hogy autóval járok, ezért csak este, amikor hazaérek, a feleségemet meglocsolni érkező barátok körében kóstolhatom meg az enyedi bort.”

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke nyíltan beismeri, hogy Brüsszel keresztbe tett a korábban rendszeresen művelt locsolkodásnak. Az utóbbi két évben úton volt, s idén sem lesz különb a helyzet. „Húsvét másodnapja ugyan az Európai Parlamentben is szabadnap, de kedd már rendes munkanap.” A hétfői nap jelentős részét lefoglalja az utazás, több órába telik, amíg vajdahunyadi otthonából eljut Brüsszelbe. Feleségét, édesanyját és általában a szűkebb család női tagjait azonban délelőtt manapság is meg szokta locsolni. „A karácsony és a húsvét mindig a család ünnepe, szilveszterre vagy máskor el szoktam utazni családommal, de a karácsonyt és a húsvétot mindig otthon töltöm, családi körben”.Mielőtt EP-képviselővé választották volna, az egész hétfői napot a locsolkodásra szánta. Kisfiát már 3 éves korától magával vitte. Mindig a család női tagjaival kezdte a locsolkodást, majd a barátok, ismerősök női hozzátartozói következtek.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu