Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.34
Kulturális Autonómia Tanácsok

Magyar ernyő

Írta: Pataki Zoltán, Chirmiciu András, · Irházi János
2010. február 18., 15.19 Csütörtök / Arad, Hunyad, Temes
Mai összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, mennyire életképesek, aktívak a magyarlakta megyékben alakult Kulturális Autonómia Tanácsok.



Arad
Kitartó próbálkozások


– Megpróbálunk alkalmazkodni a kor szelleméhez, a tagszervezetekkel a kapcsolatot elektronikus levelezés formájában is fenntartani, de sajnos, az eredmény nulla – panaszkodott a Nyugati Jelennek dr. Túsz Ferenc, az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanács (AMMKAT) ideiglenes elnöke, amikor egy tavaly áprilisban szétküldött körlevélről beszélt. – Ebben arra kértük a hozzánk csatlakozott civilszervezetek vezetőit, mondjanak véleményt az Arad megyei oktatás helyzetét felmérni hivatott kérdőívről. Választ szerettünk volna kapni, hogy szerintük jók-e a kérdések, átfogóak, tegyenek javaslatokat más kérdésekre. Sajnos, csak egyetlen választ kaptunk, és az sem pont a témába vágott – mondta az elnök, aki saját bevallása szerint Szabó Mihállyal együtt végzi a munka dandárját.

A jelenleg 35 civil tagszervezetet összefogó AMMKAT február 15-én tartotta ülését, amelyen több fontos kérdést is megbeszéltek.– Tavaly megpróbáltuk feltérképezni a tagszervezetek gondjait, problémáit. Én úgy gondolom, nem az AMMKAT-nak kell megmondania, mit tegyenek, hanem ők döntsék el programjaikat, jöjjenek ötletekkel, tervekkel, mi pedig megpróbálunk segíteni ezek megoldásában, a gondok kiküszöbölésében – magyarázta Túsz Ferenc.

A február 15-i megbeszélésen egyeztetni kívánták, többek között, a 2010-es programokat. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a magyarság számára fontosabb ünnepek, megemlékezések alkalmával, mint például, március 15., augusztus 20. vagy október 6., többen is ugyanabban az időpontban szerveztek programot, vagy legalábbis olyan kicsi volt az időeltolódás, hogy akit érdekelt, nem jutott el egyikről a másikra. Az elnök úgy véli, ez is az oka annak, hogy a rendezvényeken sokszor gyér a közönség.Az idei rendezvények egyeztetése mellett az AMMKAT más kérdéseket, javaslatokat is megtárgyalt a február 15-i ülésen.

– Az egyik a Csiky új szárnya előtti ház, amely rontja az iskolára való rálátást, az összképet. Szerintem meg kellene keresni a módját, hogy ezt a magyarság megvásárolja, majd lebonthassa. De tervezzük az ifjúság erőteljesebb megmozgatását idén konkrét tevékenységeken keresztül, mint például hagyományőrző programok, szeretnénk aktívan részt venni és besegíteni az aradi magyar oktatás stratégiájának kidolgozásában. Egyébként a már említett körkérdés is ezt hivatott támogatni. Persze nem úgy terveztük, hogy a civilszervezeteink egyszerűen az emberek orra alá tolják a kérdőívet, hanem elbeszélgetnek, levonják a következtetéseket és név nélkül töltik ki a lapot, amelyben fő hangsúlyt tettünk annak kiderítésére, miért íratják a magyar szülők román iskolába gyermekeiket, mi a motiváció.

Túsz Ferenc szerint a 35 tagon kívül biztosan több civilszervezet is működik a megyében, amelyekről nem tudnak, de szívesen vennék, ha azok jelentkeznének náluk a Püspökség (Episcopiei) utca 32. szám alatt, ahol az RMDSZ székhelye is van.


Hunyad
Papírforma


Hunyad megye egy képviselőt küld az RMDSZ-en belül a magyar civilszervezeteket tömörítő Kulturális Autonómia Tanácsba (KAT), Burján Gergely személyében. A KAT-ban Hunyad megye ugyanolyan arányban képviseltetik, mint az SZKT-ban, ahol a lupényi Benedekfi Dávid személyében szintén csak egy képviselője van.Jóllehet a KAT már két éve megalakult, eddig még sohasem ült össze. Ezért nem is tudni pontosan, milyen konkrét feladatokat lát majd el. Burján Gergely szerint mindenekelőtt az utóbbi két év egymást követő választási kampányai miatt az RMDSZ nem fordított figyelmet a kulturális autonómia kérdésére. Ráadásul a kulturális autonómiát biztosító törvény sem született meg.Egyszóval a Kulturális Autonómia Tanácsa jelenleg csak papíron létezik, nem igazán működő szerv. A politikai vizek tisztázása, illetve az RMDSZ kormányra kerülése alighanem megváltoztatja a helyzetet, hiszen a kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény ügye ismét terítékre került.Mégis korai lenne a KAT pontos feladatköréről és felelősségéről beszélni. Egyelőre azt sem tudni, hogy például az országos jellegű KAT dönt az összes erdélyi magyar ügyben, vagy netán magához az RMDSZ-hez hasonlóan, a Hunyad megyei KAT-tag lesz felelős Hunyad megyéért, az aradi Aradért, a bihari Biharért stb. Konkrétumokról azután lehet beszélni, miután összeül az országos KAT, hangsúlyozta Burján Gergely.


Temes
Csak a Civil Tanács működik


A magyar civilszervezetek tevékenységét összehangoló Civil Tanács már 2003 óta működik Temes megyében, a „felülről” kezdeményezett Kulturális Autonómia Tanács viszont még meg sem alakult. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke a Nyugati Jelennek elmondta: a KAT vonatkozásában helyi szinten annyi történt, hogy 2007-ben megválasztották a küldötteket az országos Kulturális Autonómia Tanácsba, Fazakas Csaba református esperes, a Civil Tanács alelnöke és Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke személyében. „Miután tudomásom szerint országos szinten nem alakult meg a KAT, nálunk sem történt semmi – nyilatkozta lapunknak Halász Ferenc –, annyi változott 2007 óta, hogy az európai parlamenti választások előtt szóltak, hogy a Kulturális Autonómia Tanács tagjainak 25%-a az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői közül kerül majd ki. Mivel Temes megyében évek óta működik a KAT-hoz hasonló célzattal megalakult Civil Tanács, helyi szinten a CT mindenképpen tagja lesz a KAT-nak.”

A Temes Megyei Civil Tanács szakterületekre lebontva hangolja össze a magyar civilszervezetek tevékenységét. A CT oktatási-tudományos, gazdasági, egyházi-szociális, művelődési és közösségfejlesztő szakbizottságokat működtet. A Civil Tanács fő tevékenységei a következők: a CT találkozóinak megszervezése, a civil életet érintő kérdések megvitatása, közösségi döntések előkészítése, a Civil Terem (Magyar Házban) és a Civil Központ (Kós Károly Közösségi Központban) fenntartásának szervezése, információszórás a civilszervezetek részére, megyei kampányok szervezése az 1%-os, majd 2%-os támogatási lehetőségről, a Közösségi Alapra benyújtott pályázatok elbírálása, új civilszervezetek létrehozásának támogatása, civilszervezetek adatbázisának létrehozása, pontosítása, bővítése. A Civil Tanács határozati javaslatokat terjeszt az RMDSZ TKT elé, illetve véleményezi a TKT határozatait és kérheti ezek újratárgyalását. A Temes Megyei Civil Tanács elnöke Erdei Ildikó pszichológus, alelnökök: Fazakas Csaba (református esperes) és Köles János (mérnök).
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Egy kis pénz / Szombat, 2010. február 20., 10.14 Válaszoljál rá!

"Sehol semmi RMDSz"
Búvárkodjon, kedves tonomat!

Hozzászólt: tonomat / Péntek, 2010. február 19., 22.02 Válaszoljál rá!

Valami nem stimmel.
A fenti cikkben felsoroltatik egy csomó név, sok titulus, több, összeborult ember alkotta csoport megnevezése. Akik mind az RMDSz -a látszat szerint senki által nem igényelt - védőszárnya alatt ténykednek.
És persze igénylik a ZSOZSÓ-t.
Aztán belekotnyeleskedik "Egy kis pénz"- mint hozzászóló, és láss csodát megjelenik a PÉNZ.
A díszes társaságnak most már csak egy gondja marad : a ZSOZSÓ elosztása.Ez pedig nagy gond.
...............................................
Egy dupla leszúrt Rietbergerrel (?)sikamoljunk aradi jegekre.
Aradon és a megyében, az elmúlt hetek két legnagyobb/népesebb társadalmi eseménye a két farsangi bál volt.
És mit ád Isten ? Sehol semmi RMDSz, semmiféle gittegylet mutyizása.
Ezek CSAK magyar bálak voltak.One egyébb....
Kérdés: mire jók a "Magyar ernyő"-ben felsorolt társaságok ? Lehet,hogy nekik csak a politikailag védett, pénzelnyelő autómaták szerepét szánták ?
A feladatuk pedig annyi, hogy :
1.- megmagyarázzák , milyen nehéz, a senkit nem érintő/érdeklő dolgokat kitalálni- persze nem ingyen.
2.- egymás síma kobakját dícsérőleg símigatni.
A 3.- pontot más h.sz.-ra bízom.

Hozzászólt: Egy kis pénz / Csütörtök, 2010. február 18., 23.09 Válaszoljál rá!

Az RMDSZ lemondott a pártpénzről a kisebbségi támogatás fejében
Gazda Árpád
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=35973
2010. február 18.
Immár hivatalosan is az RMDSZ kasszájába folynak be a romániai magyar közösségnek szánt költségvetési támogatások. A Hivatalos Közlönyben február 17-én jelent meg a 100-as számú kormányhatározat, amely nem a Communitas Alapítványt, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget jelöli meg a romániai magyar kisebbségnek szánt költségvetési támogatások kezelőjeként. Nem csak ezen a ponton módosult a kormányhatározat a korábbi évek hasonló jogszabályaihoz képest. Kimaradt a dokumentumból az a hivatkozás, amely szerint ebből a pénzből nem részesülhetnek azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak.
A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól.
Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott.
Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt.
Feláldozták a párttámogatást
A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból.

Markó Attila megállapítását az Országos Választási Hatóság illetékese is megerősítette. A hatóság honlapján 2008 januárja óta találhatók meg a pártoknak kifizetett költségvetési támogatások. Az RMDSZ csak 2009 februárjával bezárólag szerepel a támogatottak listáján. „A szövetség maga kérvényezte, hogy ne kapja tovább az őt parlamenti pártként megillető támogatást” – nyilatkozta kérdésünkre Irina Asimionesei, a hatóság kommunikációs szolgálatának vezetője.
Arányok és egybeesések
Takács Csabát, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökét csak többszöri próbálkozás után sikerült csütörtökön elérnünk telefonon. A politikus, aki egyben a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét is betölti, elmondta, az ügyvezető elnökség ülését vezette, amelyen többek között arról is döntöttek, hogy a kisebbségi szervezetként kapott támogatásnak valamivel több mint egyharmadát átadják a Communitas Alapítványnak, amelyik a jól bejáratott pályázati rendszerén keresztül szétosztja a pénzt az erdélyi magyar közösségben. Takács Csaba úgy vélte, ezzel minden vonatkozásban védhetővé teszik a támogatási rendszert. Erre azért volt szükség, mert korábban az ellenőrző szervek felé is, a közvélemény felé is egyfolytában magyarázkodni kellett. „Azzal, hogy az RMDSZ visszakerült a többi kisebbség mellé a támogatottak listájára, feloldottuk az értetlenséget. Átlátható, ellenőrizhető, tiszta körülmények közé tértünk vissza. Sajnos ennek az volt az ára, hogy fel kellett áldoznunk a parlamenti pártként kapott támogatást” – nyilatkozta Takács Csaba.
A két támogatási forma súlya egyébként meglehetősen eltérő. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát teszi ki.
A változtatást egyébként azt követően kérték, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálódni kezdett a Communitas Alapítványnál, abban az időszakban, amikor az RMDSZ kibékült a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Tőkésék korábban a támogatási rendszer átláthatóvá tételét is követelték, és a közösség pénzén történő klientúraépítést is felrótták a szövetségnek.
„Még a Communitas fügefalevelét is kiiktatták a rendszerből” – vélekedett megkeresésünkkor csütörtökön Tőkés László a változásokról, melyekről tőlünk értesült. Az európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ éppen akkor vonta a pártkasszába a közösségnek szánt támogatást, amikor a belső rendszerváltozás módozatairól tárgyaltak. „A pénz hatalom, a hatalom meg pénz” – foglalta össze az EMNT-elnök azt az elvet, mely meglátása szerint a szövetség politikáját vezérelte. Hozzátette, mind a romániai, mind a magyarországi költségvetési támogatások közösségi elosztására van szükség, nem pedig pártmonopóliumra, és ezt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szombati ülésén is fel kívánják vetni.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu