Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. december 06., 22.32
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
Bontási törmelék

Mese habarccsal

Írta: · Pataky Lehel Zsolt, Chirmiciu András
2008. május 16., 16.00 Péntek / Arad, Hunyad, Temes
A statisztikák szerint régiónkban több millió tonnányi építkezési törmelék keletkezik évente. Hogy ezt a hatalmas mennyiséget hol, miként tárolják legálisan-illegálisan, ennek néztünk utána mai riportunkban.


Arad
Beleszerveznek

Az ideális az lenne, ha minden bontásnál megőrölnék a törmeléket, utána vinnék csak el, hisz erre már vannak megfelelő gépek.

Annak ellenére, hogy a város bel- és külterületén megszámolhatatlan mennyiségű kisebb-nagyobb illegális törmeléklerakó létezik, a polgármesteri hivatal, a lehetőségekhez mérten, próbálja némiképp uniósra pofozni a helyzetet. Sőt, némi hasznot is húz a mind Aradon, mind az ország egész területén tapasztalható építkezési boomból. Joggal tehető fel a kérdés, hova tűnt, mondjuk a bútorgyár (IMAR) vagy a Vörös Trikó. Aki a két vállalatóriás tavaly megkezdett, de idén is még folytatódó ledózerolását látta, biztosan elmorfondírozott, mi történik a több ezer teherautónyi törmelékkel. Állítólag, a törmelékből, hivatalosan, Temesvár környékére is került, szintén feltöltési célból, de van, aki úgy tudja, Magyarországra is szállítottak.

Egy kupac Vörös TrikóA bontási engedély kiadása mellé természetesen a kérelmezőnek kijelölik a törmelék helyét is. A gyakorlat szerint szinte mindenkinek az ASA környezetbarát hulladéktárolót írják be, csakhogy ez a cég sem „vesz be” bármit, és minden mennyiségben.

Székely Attila, a környezetvédelmi felügyelőség vezetője úgy tudja, a cég, például, a vasbeton gerendákat, födémeket, nagyobb darabokat nem veszi át, s általában csak akkor fogadnak törmeléket, amikor szükségük van a tárolóhelyeik szélének erősítésére, szélesítésére stb.

– És nem is legolcsóbb megoldás az érdekelteknek – tette hozzá Székely, aki egyébként kimondottan pozitívnak ítéli, hogy a város kijelölt több lerakóhelyet a törmeléknek. – Általában ezek olyan helyeken vannak, ahol a polgármesteri hivatal távlati tervekkel rendelkezik, és szükséges a terület, gödör feltöltése.

Így két legyet ütnek egy csapásra: némi pénz is folyik a kasszába, de ami fontosabb, ingyen feltöltik számára az ominózus területeket. Az egyik ilyen hely az új mikelakai híd mellett, a Váralja-negyed felé haladva jobboldalt található. Jelenleg ezt elsimították, látszik, elképzeléseik vannak a területtel. Bognár Levente alpolgármester tudomása szerint ezt a területet fásítani fogják.

Tettenérhetetlenség

– Óriási mennyiséget hordtak már ide, mert a város amúgy is fel akarta tölteni a részt – magyarázta Székely. – Persze, mondanom sem kell, hogy a bontási hulladék mellé azonnal háztartási szemetet is borítottak az „élelmesek”. S mivel a terület elsimítása, figyelése a város feladata, néhányszor odaszóltunk, és akkor ők is jobban szemmel tartják a területet. De máshol is vannak a külső kerületekben feltöltendő részek – jelezte a módszer hatékonyságát.

A pozitív példák azonban, sajnos, messze eltörpülnek a negatív jelenségek mellett.

– Évek óta küzdünk az illegális lerakók ellen, de egyelőre hiába – festett reális képet Bognár Levente. – Rém nehéz tetten érni őket, ráadásul, ha a város területére zuttyintják a törmeléket, azt nekünk kötelességünk elszállíttatni saját pénzen. Vagyis, áttételesen, az adófizetőket „büntetik” a szemetelők. Az ideális az lenne, ha minden bontásnál megőrölnék a törmeléket, utána vinnék csak el, hisz erre már vannak megfelelő gépek. Amíg azonban a gondolkodásbeli kultúra megközelíti az ideálist, a törmelék-hegyek elhordását a város a Polarisnál rendeli meg.

– A hivatal megteszi a rendelést, mi pedig saját gépkocsijainkkal elvisszük az általuk kijelölt lerakóba – erősítette meg a munkamenetet a Nyugati Jelennek Pénzes Gyula igazgató.
Munkájuk pedig szemmel láthatóan sok lenne, hisz vagyonba kerülne, mondjuk a körgyűrű mellé kiborított, több száz kupac elhordatása is a telkek tulajdonosainak. Bognár szavaival azonban, „nem tudunk minden üres telekre külön őrt állítani”.

Irházi János


Temesvár
Javuló helyzet

Ilyen konténereket lehet kibérelni a RetimtőlAki egy köbméternél kevesebb törmeléket „termel”, mondjuk, leveri a csempét a fürdőszobában, kicseréli a vécé- vagy a mosdókagylót, annak természetesen nem kell konténert rendelnie. Havonta egyszer ingyen átadhatja a Retim ilyen rendeltetésű gyűjtőpontjain azt, amit kidobásra szánt, mindössze neki kell odaszállítania; ezek a lerakatok az A. Imbroane utca 70. szám, a Torontáli út 94. szám, az I. Maniu utca 67. szám és a December 1. utca 6. szám alatt találhatók.

Az ingatlanpiac ugrásszerű fejlődésével, a hőszigetelő nyílászárók divatossá válásával, az állagmegőrzést segítő lakásszigetelők felhasználásával megnőtt az építkezések és bontások, a külső és belső lakás-átalakítások, renoválások száma. Ennek törvényszerű velejárója a mind több és több törmelék, kidobott fürdőszobai berendezés stb. Bár még manapság is látni úton-útfélen hagyott, a háztartási szemeteskukák mellé kitett építkezési hulladékot, az illetékesek szerint egyre többen járnak el szabályszerűen, megnőtt a lakosságban a polgári öntudat.

Mit kell tennie annak, aki meg szeretne szabadulni a házépítésből, vagy -átalakításból származó törmeléktől? „Alapvető feltétel, hogy legyen érvényes szerződése háztartási hulladékszállításra a Retimmel, illetve ne legyenek hátralékai a vállalatunkkal szemben – kezdte a tájékoztatást Livian Hotico, a temesvári köztisztasági vállalat sajtóreferense. – Ha nincs szerződés, azt percek alatt meg lehet kötni, és ha elhárult ez az akadály, akkor az Oituz utcai irodánkban kitölt egy megrendelői ívet, amiben megadja a nevét, címét, telefonszámát, megjelöli a helyet és a napot, ahová és amikor szüksége van a konténerre. A részletekről, a további eljárásról a kollégák tájékoztatják. A magánszemélyek általában a hét köbméter űrtartalmú tartályokat kérik, nagyobb építkezéseknél, vállalkozásoknál van szükség a 11, vagy 22 köbméteresekre.” A szóvivő kiemelte, hogy a számlázás csak akkor kezdődik, amikor a konténert letették a megrendelő háza előtt; amikor megtelt, értesíteni kell a Retimet, és másnap elszállítják, a számlát pedig hazaküldik. „Az összeg tartalmazza a konténer bérleti díját, ami körülbelül napi nyolc lej, a fuvardíjat, illetve a szemétdíjat, ami a törmelék mennyiségétől függ. Viszonyításként mondom, hogy például egy hétköbméteres, teli konténerért 230 lejt kell fizetni. Ebben benne van minden szolgáltatás, a megrendelőnek az ujját se kell mozdítania” – magyarázta.

Azonban jó előre kell szólni, mert így is előfordulhat, hogy két hetet kell várni egy konténerre. A Retimnek körülbelül száz ilyen tartálya van, de szinte mindet kibérelték, főleg az építkezési vállalatoknál – amelyek nem saját autóval szállítják el a törmeléket – vannak használatban. „Robbanásszerű ismertségre tett szert ez a szolgáltatásunk, naponta átlagosan tíz igénylést jegyezünk fel” – magyarázta Hotico.

Aki egy köbméternél kevesebb törmeléket „termel”, mondjuk, leveri a csempét a fürdőszobában, kicseréli a vécé- vagy a mosdókagylót, annak természetesen nem kell konténert rendelnie. Havonta egyszer ingyen átadhatja a Retim ilyen rendeltetésű gyűjtőpontjain azt, amit kidobásra szánt, mindössze neki kell odaszállítania; ezek a lerakatok az A. Imbroane utca 70. szám, a Torontáli út 94. szám, az I. Maniu utca 67. szám, és a December 1. utca 6. szám alatt találhatók. „Ott felírják az adatait, nehogy valaki egy háznyi törmeléket napi rakományonként szállítson el…” – tette hozzá a Retim illetékese.

Kérdés, ezt hol tüntetik elMindezek ellenére nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szemeteskukák mellé, vagy lomtalanításkor tilos kitenni az építkezési törmeléket. „Ezt a szemeteskocsik nem szállítják el!” – nyomatékosította Hotico. Hogy mégis miért fordul elő ilyesmi a szolgáltatás egyre ismertebbé válása ellenére, beszélgetőpartnerem a következő magyarázatot találta: „Egyesek abszolút nem tájékozódnak, nem olvasnak újságot, nem hallgatnak rádiót, nem néznek tévét, mások attól tartanak, hogy horribilis összegeket kell fizetniük, egy réteg pedig lustaságból, arcátlanságból választja azt, hogy így szabadul meg a törmeléktől.”

Ilyenkor a hulladék ott is marad, amíg a közrendészet (a közösségi rendőrség), vagy a környezetvédelmi rendőrség rajta nem kap valakit, akit megbüntet (néha a lakástulajdonosi társulást), és el nem szállíttatják a szemetet. Az építkezési és lakás-átalakítási hulladék egyébként a Temesvár melletti paráci szeméttelepre kerül, ahol „újrahasznosítják”: a szeméthegyek között kanyargó utat kövezik ki belőle, hogy a Retim autói közlekedhessenek. A hulladéktároló kapacitása még sok tonna törmeléket megbír, mondta Hotico, viszont az Európai Unió előírása alapján, 2009. január elsején be kell zárni. A gizellafalvi regionális hulladéktároló építése viszont addig nem fog megkezdődni, úgyhogy a megyei tanácsnak kell ideiglenes megoldást találnia arra, hogy hol tároljanak bárminemű hulladékot.

Pataky Lehel Zsolt


Hunyad

Elvész útközben?

Építkezési törmelék a Maros partján, Piskitelep határában. Ott vannak, ahol a part szakadA temesvári régiós központ becslése szerint a megfelelő törmelékkezelés aránya lineárisan növekszik évi 10%-kal, s az idei 40%-ról 2013-ig eléri a 90%-ot.

Noha az utóbbi években az építőipar valóságos felvirágzásnak indult, s gomba módra szaporodnak az újonnan épített vagy átalakított ingatlanok, az ebből származó törmelék kezelése még gyermekcipőben jár. Hunyad megyében például egyetlen EU-s színvonalnak megfelelő építésitörmelék-lerakóhely sincs, sőt, a törmelék-lerakodás jogi szabályozása sem született meg, ismertette a helyzetet Elena Bădescu, a megyei környezetvédelmi hatóság vezetője.

Szakadék elvek és tények között

Amennyiben valaki építkezésre, régi épület lebontására vagy csupán lakása átalakítására vállalkozik, építési engedélyt kell szereznie az adott település önkormányzatától.

Ezzel együtt a hatóság ki is jelöli a törmelék elhelyezésére szánt helyet, ahova elvileg el kellene szállítani a hulladékokat. Ez külön helyszín, az építkezési törmeléket ugyanis tilos a háztartási szemét gyűjtőhelyére, a városi szemétlerakóhoz szállítani.

Nos, az építkezési törmelék tárolására szánt külön helyszín létezik a legtöbb Hunyad megyei városban. Általában a városi szeméttelepek mellett ástak egy külön gödröt. Ezek közül egyik sem felel meg az EU-s szabványoknak, mégis léteznek. Az már más kérdés, hogy az építkezők mennyire tartják tiszteletben a használatukról szóló előírásokat: az utak s folyók szélén gyakran látni több tonnányi törmeléket, s az erdőknek is bőven jut belőle.

Erről pontos adatok nincsenek. Elena Bădescu becslése szerint az építkezők legfeljebb 25%-a kezeli szabályosan a törmeléket, miközben legalább háromnegyedük egyszerűen az út szélén vagy az erdőben hagyja. Falvakban nem olyan nagy a gond, hiszen az ottaniak korlátozottabb anyagi helyzete miatt az építkezések sem öltenek akkora méreteket, mint a városokban, másrészt nagyobb arányban történik az anyagok (betongerendák, téglák, cserepek stb.) újrahasznosítása. Az illegális törmelék-lerakás talán a Zsil-völgyi Aninószán ölti a legaggasztóbb méreteket.

Voichiţa Joian, a Hunyad Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség (Garda de Mediu) vezetője optimistább: szerinte olyan fele-fele arányban oszlik meg a szabályos és törvénytelen törmeléklerakás. Tapasztalata szerint nem is annyira a gyakori ellenőrzéseknek alávetett építkezési cégekkel van gond – hiszen esetükben a tervek alapján a törmelék is nyomon követhető –, hanem inkább az egyéni építkezőkkel, azokkal, akik saját maguk, netán barátaik, rokonaik segítségével végzik el a munkálatokat.

Nehézkes fellépés

Tavaly a környezetvédelmi felügyelőség 17 pénzbírságot szabott ki, idén pedig négyet azoknak, akiket rajtakaptak – vagy ha kivételesen ki tudják nyomozni, hogy tilos helyen rakták le az építkezési törmeléket. A legnagyobb pénzbírság 10 000 lej volt, általában azonban olyan 3000 és 5000 körüli összegről van szó.

A környezetvédelmi felügyelőség azonban csak 14 alkalmazottal rendelkezik: magyarán aligha tudják őrizni a megye egész területét, főleg, hogy az illegális törmeléklerakás többnyire éjszaka zajlik, szögezte le Voichiţa Joian.

Amennyiben a tetteseket nem sikerül rajtakapni, az önkormányzatok kötelesek saját költségükön – azaz közpénzen – elvégezni a takarítást. Ez Déván és Vajdahunyadon többször meg is történt: Déván a városközpontban is volt példa illegális törmeléklerakásról, Vajdahunyadon pedig a Rákosd felé vezető út melletti terület a „közkedvelt” rögtönzött szeméttelep. Csakhogy az önkormányzatok arra panaszkodnak, hogy a lakosság civilizációs szintje miatt néhány nap múlva újabb és újabb illegális törmelékre bukkannak a megtisztított helyen.

A fellépés hatékonyságát a környezetvédelmiek felkészületlensége is befolyásolja: megyei szinten egyelőre semmilyen felmérés nincs a törmelék mennyiségéről. A temesvári régiós központ tavaly májusban készített ugyan egy műhelytanulmányt, miszerint az Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyékből álló fejlesztési régióban olyan 2,5 millió köbméter tárolókapacitás szükséges az építkezési törmeléknek. Ez csupán becsült adat, ami jelentősen növekedhet az építési láz folytatásával, illetve csökkenhet az újrafeldolgozás fokozásával, szögezte le Elena Bădescu. A temesvári régiós központ becslése szerint a megfelelő törmelékkezelés aránya lineárisan növekszik évi 10%-kal, s az idei 40%-ról 2013-ig eléri a 90%-ot. Közben az újjáhasznosítás aránya is hasonló tempóban növekedne a tavalyi nulláról 60%-ra.

Fölöttébb ambiciózus kilátások, de hát grandiózus tervekből ugyebár soha sem volt hiány. A megvalósítással annál inkább, még ha aránylag egyszerű feladatokról is volna szó. A maradék pedig elvész „útközben”. Például utak, folyók mentén, vagy bent az erdőkben.

Chirmiciu András
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu