Nyitásra ösztökélnek

A megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok is noszogatják a polgármesteri hivatalokat, hogy az uniós előírásokat betartva, nyissák meg a korábban bezárt állatpiacokat, vagy működtessék tovább a meglévőket. A kereslet-kínálat azonban változó, és a pénzhiány is elgondolkodtatja az üzemeltetőket.Mai riportunkban állatpiaci körképet skicceltünk.HunyadSzorul a hurok?Hunyad megyében amúgy sem jelentősek az állatvásárok, egyetlenegy sem működik heti rendszerességgel, többnyire kéthetente vagy havonta rendeznek, ismertette a helyzetet Ghighi Bunea állatorvos, a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársa.Még így is 11 településen tartanak hatóságilag engedélyezett állatvásárokat. Pusztakalán, Puj, Hátszeg, Algyógy, Szászváros, Bácsi, Dobra, Marosillye, Marosnémeti vagy a mócföldi Lapugy (Lăpugiu) például ilyenek. A Zsil völgyében viszont egy sincs, igaz, a bányavidék nem széles körű állattenyésztéséről híres. Brád évek óta szándékszik szervezni állatvásárt, az önkormányzatnak mégsem sikerült engedélyeztetni. Mégsem adják fel, s továbbra is tervezik a megemelt követelményekre szabott engedély megszerzését.A folyamatos szigorítások nyomán nem kizárt, hogy kevesebb állatpiac marad, véli az említett állatorvos. Az EU-s előírásoknak megfelelően a romániai rendeletek is egyre több követelményhez kötik az állatvásárok engedélyezését. Néhány évvel ezelőtt a 62-es rendelet szorított a csavaron: 3 állatpiac nem felelt meg a követelményeknek, ezeket megszüntették. Májusban további egészségügyi szigorításokat hoztak. Az állatpiacokat immár külön bekerített helyszíneken kell tartani, állandó állatorvosi felügyelet alatt, mindenütt biztosítani kell a fertőtlenítést, s hasonlók. Augusztus végéig mind a 11 Hunyad megyei működő állatvásárnak meg kell felelnie ezen követelményeknek, különben nem engedélyeztethetik működésüket. Mivel mindez jelentős anyagi beruházással jár, egyáltalán nem kizárt, hogy némelyek kiesnek a rostán.Ráadásul egy új rendelet értelmében az év eleje óta tilos sertéseket eladni az állatvásárokon. Ami jelentős mértékben csökkenti a rendezvények vonzerejét, hiszen a marhák, juhok és szárnyasok mellett a disznók a forgalom jelentős részét képezték.TemesCsökkenő érdeklődés A megye számos településén működnek heti vagy havi rendszerességgel állatpiacok – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Daróczy Csaba, az Állatgészségügyi Igazgatóság aligazgatója. Temesváron a kisállatpiacok mellett a Mehalában nagyállatpiac is működik, a városok közül Buziásfürdőn, Dettán, Facsádon, Lugoson és Zsombolyán, a községek közül pedig Bálincon, Csákon, Gyertyámoson, Lieblingen, Lovrinban és Újmosnicán tartanak állatvásárokat. Az Európai Unió szabályozásai által előírt követelményekről május 27-én átiratot küldtünk az érintett polgármesteri hivataloknak, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeknek sürgősen tegyenek eleget. A legfontosabb elvárások a következők: az állatpiac körzete legyen fertőzésgócoktól mentes, a létesítményt el kell keríteni, egyetlen bejárattal kell rendelkeznie, biztosítsanak egymástól elválasztott területeket a lovaknak, szarvasmarháknak, sertéseknek stb. Az állatpiacon belül legyen vezetékes víz, szennyvízelvezetési lehetőség, mosdó, a takarmányok számára raktározási lehetőség, a beteg állatok elszigetelésére alkalmas hely, szerződtessenek állatorvost és biztosítsanak számára a működéshez szükséges helyiséget. „A következő időszakban ellenőrizni fogjuk az uniós követelmények betartását, és ennek függvényében adjuk ki az állategészségügyi engedélyeket – nyilatkozta lapunknak Daróczy Csaba –, úgy vélem, hogy nem olyan szigorúak a követelmények, hogy a polgármesteri hivatalok ne tudják őket teljesíteni. Nem hiszem, hogy az állatvásárokat azért be kellene zárni, mert nem felelnek meg az EU-s szabályozásoknak.”Az állategészségügyi aligazgató által még működőként nyilvántartott állatvásárok közül néhány már megszűnt. „Zsombolyán bezártuk az állatvásárt és nem áll szándékunkban újra megnyitni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaba Gábor zsombolyai polgármester. – Nem az uniós követelményektől ijedtünk meg, egyszerűen nincs már igény az állatvásárra. Kevés a ló, szarvasmarha a környéken, az érdeklődés megcsappant az állatvásárok iránt.”AradFeléleszthetetlenA pénzhiányba és az érdektelenségbe látszik belefulladni az állategészségügyi igazgatóság kezdeményezése, hogy ahol lehetőség van rá, nyissák meg újra az állatpiacokat. A szakhatóság még körlevelet is küldött, az ügyet támogatja a prefektúra is, az eredmények azonban egyelőre váratnak magukra, mostanáig csupán Pécska jelezte, hogy kész partner lenni az ügyben.A nagyobb községek, a vidéki városok polgármesteri hivatalainak zöme viszont azonnal az anyagi források hiányával, más prioritásokkal indokolja várakozó álláspontját. Tény, a működési engedély megszerzése már sokkal bonyolultabb, szigorúbbak az állategészségügyi szabályok, nincs úgy, mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor szinte elegendő volt rámutatni egy elkerített részre, hogy itt lesz az állatpiac. Az állatpiac működtetőjének, a polgármesteri hivatalnak szerződést kell kötnie egy szabadfoglalkozású állatorvossal, aki az állandó felügyeletet biztosítja, a bejáratnál feljegyzik a bevitt állatokat, tulajdonosuk nevét, távozáskor pedig az új tulajdonos adatait, bizonyítani kell, hogy a bevitt állat egészséges, bejegyzett, ellenőrzött. A jelenlegi előírások szerint az állatpiacon kizárólag az otthon, nem üzletszerűen tenyésztett állatokat lehet eladni, az adásvétel a piac belterületén történik. Csak lovak, birkák, kecskék, szárnyasok, szarvasmarhák cserélhetnek gazdát, a sertéskereskedést a korábbi pestisjárványok miatt már korábban megtiltotta az igazgatóság. A kapunál jelen kell lennie a település mezőgazdasági irodája képviselőjének is.Jelenleg Arad megyében csak Pankotán és Halmágycsúcson működik engedélyezett állatpiac. A többit – Bélhagymás, Kisjenő, Lippa, Vinga, Nagylak, Borossebes, Borosjenő – a sertéspestis terjedésétől tartva már 2007-ben bezáratta az állategészségügyi igazgatóság.  Az igazgatóság adatai szerint egyelőre nem tolonganak a polgármesteri hivatalok, Pécska viszont a média felé is jelezte, hogy saját forrásból, anyagokból megpróbálják rendbe tenni az állatpiacot. Antal Péter polgármester a Nyugati Jelennek elmondta, habár tudják, hogy már nincs akkora kereslet az állatpiac után, mint korábban, igyekszenek megfelelő körülményeket teremteni és megkapni az igazgatóság engedélyét. Hasonló terveket szövögetnek Nagylakon is, Bélhagymás pedig szintén megkezdte az engedélyeztetési folyamatot.A rentabilitást Marius Jurcă lippai polgármester is megkérdőjelezte. Ő úgy véli, habár a lippai lenne az egyetlen állatpiac a Maros völgyében, nem tudja, hogy megéri-e, lesz-e annyi bevétel az árusoktól, hogy legalább a fenntartási költségeket fedezze. Az állatlétszám, a forgalom a bezárás előtt is csökkenő tendenciát mutatott, a gyér érdeklődés megkérdőjelezte a lippai állatpiac rentabilitását.De nincs konkrét terv a megnyitásra Borosjenőben sem, ahol a polgármesteri hivatal a kevés pénzt inkább iskolákra, óvodákra költené, Borossebes pedig attól fél, úgy járnak, mint 2007-ben: rengeteg pénzt fordítottak a piac rendbetételére, de a járványok miatt aztán a szakhatóság bezáratta, vagyis ablakon kidobott pénz volt a felújítás. Más kérdés, hogy miközben a szakhatóság törvényes keretek közé próbálja terelni az állatkereskedelmet, a megyében tucatnyi helyen, százával cserélnek gazdát a bejegyzetlen, beteg állatok, gyakorlatilag virágzik az ellenőrizetlen feketekereskedelem. Jól bizonyítja ezt az állategészségügyi igazgatóság által a közelmúltban kiadott közlemény, miszerint a megyében csak hivatalosan 402 beteg lovat tartanak nyilván, s ezek közül a legtöbbet, 110-et pont Pankotán, ahol engedélyezett piac is működik. A hírre pedig, hogy az igazgatóság összeszedi és levágatja a beteg állatokat, a tulajdonosok időlegesen „elsétáltatták” állataikat, mert 103-at egyszerűen nem találnak.