Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 10.05
Illegális önkormányzati határozatok

Úri murisok

Írta: Pataki Zoltán, Chirmiciu András, · Irházi János
2010. március 22., 07.00 Hétfõ / Arad, Hunyad, Temes
A törvény értelmében a prefektúrák hat hónapon belül perelhetik az önkormányzatot, amely illegális vagy a legalitás határát súroló határozatot hozott – szándékosan próbálgatva a döntések legalitása fölött őrködő prefektúra éberségét, vagy inkompetencia miatt. 


Mai riportunkban utánanéztünk, hogy a kormánybiztosi hivatalok hány hibás határozatot fedeztek fel, miként állnak a perek.


Arad

Bátor próbálkozások


– Tavaly összesen 47 határozattal kapcsolatban merült fel a jogérvényesség kérdése, és kilenc ügyében folyik a per, de idén még nem találtunk illegális döntést, igaz, nem is telt el a hat hónap a legutolsó, decemberi tanácsülések óta – mondta a Nyugati Jelennek Horváth levente alprefektus. – Több alkalommal is előfordult, hogy az érintett önkormányzat félreértelmezte a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, és társulni akart magáncégekkel. Ehhez tudni kell, hogy a tanácsok kizárólag a köz- és magánszféra közötti partneri viszonyban, az úgynevezett ppp-rendszerben kezdhetnek gazdasági tevékenységet, ők azonban úgy kezelték a dolgot, mintha a hivatal is egy vállalkozás volna. Pedig szigorúan tilos kizárólag gazdasági alapokra fektetett tevékenységet folytatni magánvállalkozásokkal – magyarázta az alprefektus.

A vállalkozó kedvű polgármesterek és tanácsosok rendre a 215/2001-es vagy a 213/1998-as törvényeken botlottak át. Ha belátták hibájukat, és a prefektúra felszólítására visszavonták az ominózus határozatot, akkor elrendeződött az ügy, de ha nem vonták vissza, akkor az intézmény pert indított ellenük.

Benzinkút, kavicsbánya


A félreértelmezett kereskedelmi tevékenység csapdájába esett például Székesút, amely a Rompetrollal akart társulni egy benzinkút üzemeltetésére, de végül belátták a hibájukat, és visszavonták a határozatot. Hasonlóan tett a jelek szerint legvállalkozóbb kedvű és legtöbb gondot okozó Arad megyei község, Peleskefalva (Pleşcuţa) tanácsa is, amely tavaly januárban szeretett volna egy magáncéggel összefonódni kavicsbánya működtetésére, de ezek az ügyek nem kerültek a törvényszékre. A szélerőmű-parkban látott üzleti lehetőség három hegyaljai településen futott végig, valószínűleg nem véletlenül szinte egyszerre csaptak le rá. Világos, Kovaszinc és Ópálos szeretett volna tavaly márciusban és májusban hozott határozatokkal betársulni, de a 215-ös törvény kifogta a szelet a jószándékból. Igaz, a szélparkos-sort Keszénd (Chisindia) kezdte meg 2009 februárjában, de ők is fennakadtak a prefektúra rostáján. Peleskefalva egyébként egy kőbányába is betársulna, de ezt a határozatot csak azután vonták vissza, hogy a prefektúra elindította a pert. A község egy tavaly decemberi határozattal is bajba került, mert megszavazták egy olyan tanácsos mandátumát, akinek összeférhetetlenségi problémái akadtak, sőt, azt a határozatot is kénytelenek voltak visszavonni, amelynek alapján pluszüléspénzt akartak osztani maguknak. Petru Pogan peleskefalvi PSD-s polgármester a legönfeláldozóbb címet is megkaphatná, hisz tavaly februárban felelősséget akart vállalni az iskolabusz sofőrjére kirótt büntetésekért. Természetesen a községi jegyző ezt törvényesnek ítélte, meg is szavazták, de a prefektúra felszólítására aztán visszavonták a határozatot.

Nagyszintye is törvénytelenül társult volna a kolozsvári Benefic Kft.-vel, végül ők is hátraarcot fújtak.

Telekügyes perek, pluszpénzek

Jelenleg is folyik a per Fakerttel, ahol a tanács megszavazta egy, saját köztulajdonában lévő telek átsorolását saját magántulajdonába, majd árverésen értékesítette. Menyházán a megyei önkormányzat kezelésébe adtak telket, ennek a pere is folyamatban van, a másik menyházai ügyben viszont már döntés is született, s ennek értelmében a község nem vezethet be külön parkolási díjat.

A közalkalmazottaknak a betöltött tisztségért 0-25% között adható pluszjuttatás, de a tapasztalatok szerint ezt egy ideje nem utalják ki, vagy ha igen, akkor nulla százalékkal. Pereg, és természetesen Peleskefalva ezt másképp gondolta, mert az előbbi visszamenőleg akarta kifizetni a juttatást, az utóbbi pedig meg akarta adni nem csupán a tisztségért járó 25%-ot, hanem a bérezési skála alapján járó 25%-ot is. A két település közül egyedül Nagypereg pereskedik, s miután első fokon veszített, most fellebbezett. S ha már pluszjuttatásokról volt szó, Sajtényban megszavazták, hogy ruhákkal, számítógépekkel, gyógyszerekkel, orvosi szolgáltatásokkal honorálják a közalkalmazottak önfeláldozó munkáját, de vissza kellett vonniuk a határozatot.

Személyi nyilvántartó Halmágycsúcson

A kifogásolt tanácsi határozatok listájának ékköve Halmágycsúcs, ahol az önkormányzat tavaly megszavazta saját személyi nyilvántartó létrehozását. A dolog furcsasága, hogy nem akarták visszavonni a határozatot, peres útra terelődött a dolog, de első fokon a prefektúra nyert.

S még néhány település, amelynek meggyűlt a baja a prefektúrával: Zabrány bírságok megszabásáért, Szépfalu lakáseladásért, Marosaszó (Ususău) a teherforgalom kitiltásáért, Sofronya belterületnek külterületté való nyilvánításáért, Dézna külön őrző-védő díjszabás bevezetéséért, Selénd a hulladékgyűjtés közbeszerzési pályázat nélküli kiadásáért, Vinga a postahivatal bérleti díja miatt, Sikula az alpolgármester leváltásáért, Sebes a 2010-es helyi adókért.

Horváth Levente szerint habár a megyei szinten meghozott önkormányzati határozatok mennyiségét tekintve, a problémás ügyek száma elenyésző, gondot jelent, hogy a jegyzők nincsenek kellőképpen felkészülve, így átengednek törvénybe, szabályokba ütköző határozattervezeteket is.

– De hogy még kevesebb legyen az illegális határozatok száma, tavaly ismét elkezdtük a jegyzők időszakos fejtágítóinak szervezését. Menyházán volt egy ilyen, s szeretnénk idén is folytatni – jelezte Horváth, hogy fő céljuk a megelőzés.


Hunyad

Megtámadott határozatok
Telekügyek az élen


Tavaly Hunyad megyében csak hat, helyi tanácsok által elfogadott határozatból lett bírósági per. A bírósági eljárás beindítására csak akkor kerül sor, ha az adott helyi tanács nem tesz eleget a prefektúra felszólításának, s nem módosítja a törvénybe ütköző jogszabályokat, magyarázta Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa.

A prefektúrának ugyanis valamennyi tanácsi határozat törvényességét meg kell vizsgálnia. Nem azok indokoltságát, hanem törvényességét. Ha szabálytalanságot észlelnek, felszólítják az adott önkormányzatot a határozat kijavítására, amit a legközelebbi tanácsülésen kötelező megtenni. Amennyiben nem teszik meg, akkor a prefektúra a bíróságon támadhatja meg a határozatot.Ha a prefektus törvénytelennek ítélt bármely határozatot, annak alkalmazását automatikusan felfüggesztik, legalábbis amíg a bíróság nem dönt ellenkezőképpen. Tulajdonképpen ebben rejlik a prefektus hatalma.

Hunyad megyében számos ilyen eset volt az évek során, legtöbbször viszont a helyi tanácsok eleget tettek a prefektúra felszólításának, s módosították a törvénytelen passzusokat, összegezte tapasztalatát a jogász végzettségű Dézsi Attila, aki 2005 és 2009 között Hunyad megye alprefektusa volt. S aki prefektusként 2010 januárja óta két törvénytelen határozat ügyében szólította fel az önkormányzatokat, hogy változtassák meg azokat. Az önkormányzatok pedig eleget tettek a prefektus követelményének.

Hasonlóképpen zajlik az eljárás a polgármesteri határozatok esetén is. 2007–2008-ban, vagyis a választási kampány előtti időben például Cornel Resmeriţă, Lupény – szekus-besúgó – polgármestere futószalagon hozott törvénytelen szociális jellegű rendeleteket. Magyarán választási alamizsnát. Miután a helyhatósági választásokon újabb mandátumot szerzett, már nem folyamodott ilyesmihez.

Déva a prefektúra másik kiemelkedő „kliense”. A legtöbb törvénytelen határozat ugyanis a városoktól származik, s mindenekelőtt telekügyekkel kapcsolatosak. Belterületi telkek eladása, bérbeadása, vagy koncessziója, kisebb mértékben adóügyek – ezek a kényes területek, ismerteti tapasztalatát Hunyad megye első magyar prefektusa a tizenkilencedik század óta. Déva és Lupény a törvénytelen tanácsi határozatok bajnokai, noha polgármesteri rendeletek terén Vajdahunyad is társul hozzájuk.

A leghíresebb prefektúra által megtámadott határozat 2006-ban volt, amikor Mircia Muntean liberális polgármester kezdeményezésére a dévai tanács megszavazta a korábban fiatalok lakásépítésére kiosztott földtelkek visszavonását, majd egy olasz cégnek való koncesszióját. Olyan szakértői vizsgálat alapján, amely szerint a városszéli telek alkalmatlan lakásépítésre, noha – láss csodát – szintén lakásépítésre koncesszionálták az olaszoknak. Ráadásul úgy, hogy a szakértői vizsgálat – mely alapján meghozták a tanácshatározatot – a határozat után néhány nappal született meg! Arról nem is beszélve, hogy a telkeket jócskán a piaci ár alatt adták koncesszióba!

Az ügyből komoly probléma lett, s a D.A. Szövetség Hunyad megyei széteséséhez vezetett. A liberális dévai városvezetés semmiképpen sem volt hajlandó visszavonni a határozatot, a PD által jelölt akkori prefektus pedig a bíróságon támadta meg.

A DNA-ra gyakran beidézett Mircia Muntean legújabb szemet szúró húzása, amelyről lapunk is beszámolt múlt héten – két toronyblokk és 10 parkolóhely megépítése zsebkendőnyi területen, pontosabban a római katolikus temetőből illegálisan kisajátítandó telken –, jó eséllyel pályázik a prefektúra által visszafordítandó határozatok közé. 


Temes

Állóháború prefektúra és városháza között

Az utóbbi évek során hagyományosan rossz viszony alakult ki a Temes Megyei Prefektusi Hivatal és a Temesvári Polgármesteri Hivatal között a megtámadott tanácsi határozatok miatt. Ovidiu Drăgănescu volt prefektus a közigazgatási bíróságon „elgáncsolta” a Temesvári Gyermekpark felújítását célzó tanácsi határozatot (a központi fekvésű park azóta tovább pusztul...), utóda, Mircea Băcală pedig egy év alatt már több önkormányzati döntés végrehajtását függesztette fel, közülük a gigakalória-drágítás és a tranzitdíj bevezetése verték fel a legnagyobb port.

Botrány a kamionokra kivetett tranzitdíj körül

Egy tavalyi városi tanácsi határozat szerint 2010. január 1-jétől egy napra 200 lejes tranzitdíjat kell fizetniük a Temesváron átmenő, 7,5 tonnánál súlyosabb járművek tulajdonosainak. Nem kell tranzitdíjat fizetniük a Temes megyében bejegyzett járművek, illetve a Temesvárra áruval érkező, vagy a városba áruért jövő járművek után. A díjból befolyt összegeket kizárólag a városi utak karbantartására használnák fel.

A prefektus szerint a 7,5 tonnánál nehezebb kamionok számára bevezetendő temesvári tranzitdíj ellentmond az Európai Unió szabályozásainak. A prefektus azt kifogásolja, hogy csak a Temes megyén kívülről érkezett kamionok számára kötelező a díj kifizetése, ami szerinte diszkriminációt jelent. „A Temes megyei cégek kamionjai után nem kell tranzitdíjat fizetni, ez hátrányos megkülönböztetés a megyén kívüli vagy külföldi székhelyű fuvarozók számára” – állítja a prefektus. Az EU-szabályozások tiltják bármilyen adó vagy díj diszkriminatív kivetését, márpedig Románia Alkotmánya szerint az uniós szabályok “felülírják” a helyi rendelkezéseket. Mircea Băcală a közigazgatási bírósághoz fordult a temesvári kamion-tranzitdíj ügyében. 

A tranzitdíj-ügy kapcsán Gheorghe Ciuhandu polgármester levelet intézett az európai illetékesekhez, amelyből az alábbiakban idézünk: „A temesvári városatyák 2008-ban aláírták az Európai Közlekedésbiztonsági Kartát és vállalták a közlekedési balesetek és az áldozatok számának csökkentését. Az intézkedések közé tartozik a kamionforgalom kitiltása a városok területéről. Temesvár területén naponta 6000 túlsúlyos gépjármű halad át, amelyek szennyezik a környezetet, rontják a lakosság életének minőségét, baleseteket okoznak és rongálják az utcák burkolatát. A városnak 14 000 műemlék épülete van, amelyeknek védelmét kötelességünk biztosítani.” 

„A tranzitdíj kivetéséről szóló tanácsi határozat hatályát felfüggesztették a bírósági per idejére – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Flavius Boncea városházi szóvivő –, de a közlekedési bizottság döntését, amelynek alapján a 7,5 tonnánál súlyosabb járművek számára kitették a tiltó táblákat a város bejáratainál, nem függesztheti fel a prefektus. A tranzitdíjat nem kérheti senki, de a tiltó táblák érvényben vannak és a rendőrség megbüntetheti a kamionosokat”. A Fuvarozók Országos Szövetsége (FORT) elnöke tiltakozásul leszerelt egy ilyen korlátozó táblát a város Lugos felőli bejáratánál és kamionblokáddal fenyegetőzött, de a tiltó táblák újból a helyükre kerültek.

Nagyváradon tárgyalják a „gigakalória-ügyet”

Tavaly nyár óta folyik az eleinte választási ízű vita Mircea Băcală temesi prefektus és a temesvári önkormányzat között a Colterm által szolgáltatott hőenergia 15%-os drágításával kapcsolatban. Az önkormányzat a hőenergia drágításáról a gigakalóriánkénti 162 lejről 187-re még tavaly augusztusban hozott határozatot, ezt a prefektus a bíróságon próbálta semmissé nyilváníttatni, s miután a bírák alapfokon elutasították a Prefektúra keresetét, az intézmény jogászai fellebbeztek. A fellebbezés nyomán továbbra is érvényben marad a hőenergia „tavalyi” ára, 162 lej/gigakalória. A napokban az is kiderült: a Temesvári Lakótársulások Szövetsége (FALT) a „gigakalória-per” más városba való költöztetését szorgalmazta, így a fűtésdrágítás ügyét másodfokon Nagyváradon fogják tárgyalni.

Három temesvárit és három vidékit

Daniela Baranga, a prefektúra szóvivője a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: jelenleg három temesvári határozat, illetve egy-egy lugosi és újmosnicai tanácsi határozat végrehajtása ellen indított pert a prefektusi hivatal, mert a határozat vagy annak valamelyik alpontja ellentmond a törvényes rendelkezéseknek. Van még egy újszentesi építési engedély is, amelyet törvénytelennek tart a prefektus, ezért a közigazgatási bírósághoz fordult.

Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester úgy véli: a prefektusi hivatal egyetlen célja az ellenzéki polgármester és önkormányzat lejáratása, szándékosan gördít akadályokat a városatyák kezdeményezései elé. Mircea Băcală prefektus viszont azt állítja: csak a törvénytelen városi tanácsi határozatokat támadja meg a bíróságon. Tény, hogy a temesvári polgármester és a prefektus háta mögött más-más politikai erők állnak. Az sem lehet pusztán a véletlen műve, hogy Mircea Băcală a megyei önkormányzat egyetlen határozatát sem támadta meg egy évvel ezelőtti beiktatása óta.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu