Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2021. szeptember 28., 01.44
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Zöldtérkép

Arad
Vész-foltok


Zöldtérkép szempontjából Arad megye egyetlen fekete foltja maga a megyeszékhely, amely jelenleg is dübörgő iparosításával, az építkezésekkel, urbanizációval a környezetvédelmi hatóság legnagyobb gondját jelenti. A szakemberek szerint minden más megyei probléma elszigetelt eset.

Levegő

Szép, de rossz beleszagolniArad megyében, vidéken nincsenek különösebben szennyező gyárak, erőművek, ezért a levegő minősége mindenhol elfogadható. Annál katasztrofálisabb a helyzet a megyeszékhelyen, ahol, habár a feketén-szürkén füstölgő vállalatok már rég bezártak, a porkoncentráció a száraz napokon, időszakokban bizonyos pontokon rendre messze túlhaladja a megengedett határértéket. A mérések szerint a túllépés megközelíti a 70 százalékot, ezen napok száma a 20-at is eléri egy hónapban. A legporosabb a Hegyalja (Podgoria) tér és környéke, a vasútállomás és az UTA közötti szakasz, a Választó (Şaguna) utca, Kórház tér, Sportcsarnok környéke. De ha úgy vesszük, gyakorlatilag az egész városban porral szenynyezett a levegő, a gépkocsik által kibocsátott gázok – pl. kén-dioxid – pedig csak súlyosbítják a helyzetet. Még akkor is, ha egyre kevesebb az ócska, füstösen pöfögő autó, busz. De külön “helyi érdekességnek” számít a hő- és elektromos erőmű (CET), amely, habár az utóbbi években szerelt szűrőket kéményeire, ez kevés a szigorú normák betartásához. A CET meddőhányójáról pedig, erősebb szél esetén, akár több tonna por is kerül a város levegőjébe. A cégre, polgármesteri hivatalra többször is kiszabott büntetés azonban nem oldja meg a kérdést, akárcsak a 2,2 millió tonnás, hatvan hektáron húzódó meddőhányó rendszeres locsolása. A megoldás, a “műhegy-vonulat” földdel való letakarása, fásítása. Ám hogy erre mikor kerül sor, senki nem tud konkrét választ adni, tény viszont, hogy a vállalat 2013-ig kapott határidőt a bajok orvoslására. A tulajdonos városi önkormányzat viszont a forrást kellene hogy megtalálja a munkálatokhoz, de most sürgősebbnek bizonyult a szilárd tüzelésű kazánok átállása gázfűtésre, mert környezetvédelmi beruházás helyett erre vesznek föl világbanki hitelt.

S ha már a levegőnél tartunk, ebbe a kategóriába tartozik a fokozódó zajszennyezés is. A környezetvédelmiek mérései alapján a legzajosabb részei a városnak a Radnai út (Maniu), a Hegyalja és az UTA tér, a Brâncoveanu utca, a Váralja negyed és a kispiac környéke.

Víz

A vizes élőhelyet bemutató központ a csálai erdőbenArad megye a maga 7654 négyzetkilométeres területével az ország egyik legjelentősebb vízkészletével rendelkezik, a két legjelentősebb folyó a Maros és a Fehér-Körös. A Maros hozama, éves átlagban, körülbelül 190-200 köbméter/másodperc, s ha ez elegendő is lenne a nagyobb felhasználáshoz, a víz minősége ezt megakadályozza, hisz Arad megye “vonalvég”, a folyó ide hozza Maros, Fehér, Hunyad megyék szennyét. Ezért a Maros vizét csak ipari vagy mezőgazdasági célokra használják. A Fehér-Körös vízhozama átlag 14-16 köbméter/másodperc, hasonlóan csak gazdasági célokra használják.

Annál jobb a helyzet a föld alatti vízkészlettel. A Maros mentén kiváló minőségű – ugyanakkor nem utolsósorban állandó hőmérsékletű –, és óriási mennyiségű a föld alatt található készlet, itt van a megye össztartalékának 25 százaléka. A szakemberek vigyáznak is erre a vagyonra, hisz a megyében összesen 91 helyen figyelik a készletek minőségét. Évente Arad megye lakossága és ipara kb. 40 millió köbméter vizet használ, ennek 90%-át a föld alól szivattyúzzák. Súlyos gond, hogy a háztartásokból, iparból folyókba visszajutó víz – ami nem éri el a felhasznált mennyiség felét – bő háromnegyede elégtelen tisztítás után ömlik be, tovább szennyezve a Marost vagy a Körösöket. A 2003 után tapasztalt iparfejlődés nyomán pedig a vegyi anyagok koncentrációja is emelkedett. A Bodrogi úti szennyvíztisztító rekonstrukciója még tart, s hogy csak egy konkrét példát említsünk, a strandról tisztítatlanul folyik a Marosba a szennyvíz.

Jelenleg a megyében a lakosságnak alig több, mint fele – kb. 245 ezer ember – jut vezetékes vízhez, csatornához pedig 23 százalék.
Sajnos, azonban egy úgynevezett öko-bomba is ketyeg a megyeszékhely közelében, mert mai napig nem világos, hogy a glogováci vegyipari kombinát működése ideje alatt mennyire szennyezte a környék talaját, ebből mi és mennyi szivárgott a föld alatti vízkészletbe. A rendszerváltás után a környezetvédők többször is megkongatták a vészharangot, de az utóbbi időben mindenki hallgat róla. Tény, ettől a szennyezéstől csak a természet védheti meg a várost.

Talaj

A fenti alcím megtévesztő, mert a szakhatóság havonta kiadott elemzéseiben ennél a fejezetnél rendre az szerepel, hogy “talajvizsgálatot nem végeztek”. Hogy miért, arra nincs hivatalos válasz, tény, hogy egy megye talajtisztaságának felmérése nem egyszerű és olcsó feladat. Ettől függetlenül, tudomásunk szerint kirívó talajszennyezés – a már említett vegyipari kombináton kívül – nem történt, kisebb “foltok” azonban ezrével találhatók a megyében. Ilyenek például a kőolajfúrások Pécska, Tornya, Zimánd, Zádorlak környékén. A kitermelést beszüntetett, vagy még működő kutak környékén a talaj hatalmas körzetben tocsog az olajtól. Csak zárójelben: az uniós előírásoknak megfelelően itt teljes talajcserére lenne szükség, ám a kérdést a hallgatás fala övezi. A kőolajjal szennyezett terület összesen 30 hektár. De szennyezett a talaj (és a víz) a borossebesi bőrfeldolgozók tájékán, a berzovai egykori uránbánya egyik, be nem fedett meddőhányójánál (a radioaktívan szennyezett talaj a megyében 7 hektárt tesz ki), az engedély nélküli, nagyobb sertéstelepek körül (összesen 93 ha), és hasonlóan környezetrombolók a homokbányák (összesen 504 hektáron), ezekről a közelmúltban részletesen írtunk, már nem térünk vissza rá.

Arad megyében a mezőgazdasági terület zöme, körülbelül 200 ezer hektár, minőség szempontjából III. osztályú (agyagosodás, túlzott sótartalom, stagnáló nedvesség jellemzi). Az I. és II. osztályú szántóföldek aránya nagyjából megegyezik, 14-16%. A levegőben terjedő, majd földre szálló szennyező anyagok a megyében 350 hektárt fednek be. A túlzott sótartalom 33 000 hektárt, a savasság 111 000 hektárt, a stagnáló nedvesség 150 ezer hektárt érint, hogy csak néhány példát említsünk.

Szemét

A hulladékgazdálkodásról készült tanulmány rámutat, hogy tulajdonképpen senki sem tudja, mennyi a szemét a vidéki települések környékén található 111 szeméttelepen – ezek gyakorlatilag falu- vagy városvégi gödrök –, nem is beszélve az illegális “kupacokról”. Kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóságnak (APM) leadott adatok kizárólag a becsült értékek alapján, hasra ütve kerültek papírra, mert a helyszínen soha senki nem mért, legalább hozzávetőleges pontossággal. Az általános szabvány pedig, hogy egy városi lakos napi 0,9, egy vidéki pedig 0,4 kg szemetet termel. Ezért aztán nem véletlen, hogy az APM úgy tudta, a megyében, például, 2002-ben vagy 2004-ben évi több mint 160 ezer tonna szemét keletkezett, miközben a valóságban 2002-ben mindössze 50 ezer, két évre rá pedig 70 ezer tonna. Ezzel ellentétben, a megyeszékhelyen lenyomták a mennyiségeket. A polgármesteri hivatal 2005-ben kb. 20 ezer tonna utcai szemét keletkezését továbbította a tanulmányt végző cégnek, miközben az APM-nek csak 18 ezret jelentett. Az anomáliák ellenére azonban, amióta a Polaris Holding Aradon átvette a szállítást, az ASA pedig mér, az adatok sokkal pontosabbak, megbízhatóbbak.

Ennek ellenére, hulladékgazdálkodásban a megye az országos átlag fölötti sebességre kapcsolt.

Más kérdés, hogy az elkövetkező évtizedben a megye polgármesterei számára a hulladékgazdálkodás kevésbé mennyiségi kérdés, hisz a települések zöme még az erre vonatkozó szabályzattal is adós.

A megyeszékhelyen kívül csak Menyháza, Kisiratos, Gyorok, Konop és Fönlak aktualizálta az erre vonatkozó okmányokat, a közüzemi szolgáltatásokat felügyelő hatóság, az ANRSCUP 110/2007-es határozata alapján. S habár Arad megye tíz városában – és néhány községben – már működik a szervezett szemétgyűjtés, a szolgáltatás vidéken mindössze a lakosság 4,1 százalékához jut el. A többiek égetnek, patak partjára borítják vagy a falu szélére, egy gödörbe hordják a háztartási hulladékot.

Nem véletlen, hogy a megyei hulladékgazdálkodási terv, mert mindenkinek körmére ég lassan a gyertya, rendkívül szigorú és szűk határidőket szab a megoldásokra. Az egyik legkeményebb, hogy 2009. július 16-ig be kell zárni és “ökologizálni” (=földdel letakarni, beültetni) 111 vidéki szemétgödröt, valamint a pécskai és szentannai telepeket. Ellenkező esetben a hatóság és a prefektúra drasztikus pénzbírságokat szab ki. A megoldási elv egyszerű: a megye szemetét az egyetlen EU-konform tárolóba, az aradi ASA-telepre kell szállítani direkt módon, vagy transzfer-állomásokon keresztül.

A konkrét tervek azonban mai napig ritkák. Kivétel, például, Borosjenő, amely az ECO elnevezésű, uniós alapokra is számító programon keresztül 876 ezer eurót költ egy komposztáló és transzfer-állomásra, nem véletlen, hogy 2016-ig kapott derogációt a hulladékgazdálkodás megoldására. A telep a környék papír- és műanyag-hulladékát fogja válogatni, összepréselni, értékesíteni. De pozitív példaként említhetjük Lippát, amely több szomszédos községgel, faluval egy 938 ezer eurós projekt keretében fogja megoldani a szemételhelyezést, vagy Székudvart, ahova szemétválogatót terveznek, több mint félmillió eurós költséggel. Kürtösön a szolgáltatást végző cég már nem használja a városi szeméttelepet, egyenesen az ASA-nál ürítenek, ezért annak bezárása, a szakemberek szerint, zökkenőmentesen megoldható; erre még öt évük van. Nagylaknak viszont 2012-ig kell környezetbarát módon lefedni a telepet, miközben Borossebes 2014-ig, Kisjenő és Pankota 2016-ig kapott haladékot.

Az igazi zöld: az erdők

A megyében gond, hogy hiába védik számtalan övezetben a növényeket, állatokat, hiába alakítottak ki dendrológiai parkokat, ezek a nagyközönség körében alig ismertek, szervezett látogatottságuk pedig – a mácsai kivételével – a nullával egyenlő. A legnagyobb gonddal és a legtöbb pénzzel az erdészeti vállalat a Maros árterületének vizes élőhelyét védi, rendre sikeresen pályázik uniós keretekre, és a fejlesztésnek még nincs vége. Ebből a szempontból ez lehet a megye egyetlen turisztikai vonzereje, az erdészeti vállalat máris szervez motorcsónakos kirándulást Arad–Pécska–Nagylak útvonalon. A két, említett védett területen kívül a megyében még 19 rezervátumot tartanak nyilván.
A környezetvédelmiek felmérése alapján az erdők állapota viszonylag jó. A megyében kb. 240 ezer hektárt borít erdő.
Irházi János

Hunyad
Volna mit látni

A Zsil völgyeÁtfogó jelentést követelt Dan Pricăjan Hunyad megyei prefektus február derekán a környezetvédelmi felügyelőségtől. – Tisztán akarom látni, hogy  milyen stádiumban vannak az EU-s normák elérését szorgalmazó projektek, mit csinált a felügyelőség, hány büntetést osztott ki stb. – szórta a villámokat a prefektus. Nahát, ha valóban látni akarná, lenne mit lásson!

2004-ben még Georgeta Barabás akkori környezetvédelmi igazgató egymilliárd eurót és 4-5 évet emlegetett – ennyit tartott szükségesnek a legsürgősebb Hunyad megyei gondok orvoslására. A pénz jó része el is fogyott, a megszabott idő úgyszintén a vége felé közeledik, de a “nagy projektek” eddig csupán néhány faültetési akcióban és vesszőkerítés-fonásban merültek ki.

Klotyóvizet isznak halak, emberek

Hogy maradjunk a házunk táján, elsősorban nézzük meg az ivóvizünket. Négy vidéki településen nagy kínnal-bajjal, jelentős késéssel kezd vége felé közeledni a SAMTID-program keretében történő ivóvíz- és csatornahálózat-felújítás. A megye két nagyvárosát érintő ISPA-program azonban bő kétéves késésben van. A végső határidő szerint 2009 decemberéig kell felújítani Déva és Vajdahunyad ivóvíz- és csatornahálózatát, valamint a szűrőállomásokat. Ez utóbbiak ugyanis évek óta a maga “natúr voltában” engedik be a szennyvizet a Marosba – magyarán vécéink tartalma mindenféle tisztítás nélkül “táplálja” a Maros élővilágát. A 34 millió eurós ISPA-támogatással történő felújítás e hónapban végre elkezdődik, így remény van arra, hogy két-három éven belül a halak is, mi is tisztább vizet igyunk.

“Szelektív” hulladékgyűjtés

“Öko-sziget” Déván. Az önkormányzat két héttel korábban 30 000 lejt költött lakótelepi szemeteskukák ilyenfajta házikóba való menekítéséreMég mindig a saját házunk táján maradva lássuk, mi történik a napi, legalább egy kosárnyi szemetünkkel. Jelenleg 12 szemétlerakat működik a megyében, melyek közül az utolsót 2015-re kell felszámolni. Alternatíva azonban még mindig nincs. Az elmúlt években indult ugyan néhány halvány próbálkozás környezetbarát szemétfeldolgozók létesítésére, de egyelőre minden csak terv szintjén létezik. Egyedül a műanyag palackokat feldolgozó gyár indult be, de a nyersanyagként szolgáló palackok begyűjtése is szervezetlen maradt.

A hulladéktárolókra visszatérve: legutóbb 2007 januárjában nagy hűhóval zárták be a Vajdahunyad határában bűzlő telepet. Azóta a Cserna-parti város szemetét a természetvédett területként nyilvántartott (!) Aranyi-hegy lábához szállítják.

A szelektív hulladékgyűjtés pedig még mindig álom maradt. Az elektronikus hulladék begyűjtését célzó önkormányzati akciók során alig néhány tonna gyűl össze. Az emberek nehezen szokják meg, hogy a rossz tévét ne csak úgy “kidobják az ablakon”.

Az idei tanévben néhány nevesebb iskolában a “jó imidzs” kedvéért háromféle szemetest vásároltak minden osztály számára, hogy a diákok külön kukába dobják a papírt, a műanyagot és az ételmaradékokat. Aztán délután a takarítónő ugyanabba a zsákba üríti ki a három kuka tartalmát...

Fával üthetik a fű nyomát

Most már lépjünk ki az otthonunkból, iskoláinkból. Elvileg a levegőre, füvek, fák közé, hogy kiszellőztessük a négy fal között senyvedő tüdőnket. Pedig e szervünk számára az igazi megpróbáltatás csak a kinti “jó levegőn” kezdődik. A “tüdő-barát” EU-s normák szerint megkövetelt, egy lakosra jutó 12-14 négyzetméternyi zöldövezet helyett ugyanis a dévaiaknak, például, sovány 1,8 négyzetméterrel kell beérniük. És a polgármesteri hivatal naponként tovább nyirbálja a zöld felületet, a környezetvédelmi felügyelőség szeme láttára. A szomszédos Vajdahunyad valamivel jobban áll. 2005-től évente 1,5 millió lejt költenek zöldövezetek kialakítására, fásításra. El is nyerték tavaly a környezetvédelem terén az országos nagydíjat.

A béka lelki békéje

Ha zöldet keresve kimenekülünk a városból, nem fogad jobb kép a településszéli erdőben sem. A környezetvédelmi felügyelőség tavaly közel százezer lejnyi büntetést rótt ki az építővállalatokra, elsősorban a hulladékuk helytelen (többek közt erdőszéli) tárolása miatt. De a cégek legtöbbje így is büntetlen maradt.
Zöld-keresésünkben maradnának a természetvédett területek. Egyike ezeknek a dévai Várhegy, amelynek egytizedét már közel négy éve, a siklóépítés idején megkopasztották – gyomirtóval. Állítólag azért, hogy a viperák ne bántsák a munkásokat! Legalábbis ezt mondta annak idején Florin Oancea alpolgármester.
A megyeszékhelytől távolabb eső erdők, hegyek sem menekülhettek a “civilizáció” elől. A Párengen, a Sztrázsán tavasszal nem tud annyi kikerics nőni, ahány üveg, palack, dagadó szemeteszsák tűnik elő az olvadó hó alól. Az egymás hegyére-hátára épített menedékházak klotyóiról pedig jobb nem beszélni.

Talán a Retyezát Nemzeti Parkban (RNP) észlelni némi természetbarát magatartást. E terület igazán jó menedzsmentjének köszönhetően bekapcsolódott a Natura 2000 programba és nemrég elnyerte a Pan Parks-rendszer védjegyét is. A hatóságok, a politikum mégis görbe szemmel néznek erre, mert az RNP vezetősége, komolyan véve a környezetvédelmet, mai napig nem adta áldását a park tövében elhaladó, a Zsil völgyét Herkulesfürdővel összekötő 66A országút megépítésére. Hallottam, hogy Urikány önkormányzata kiadta az építkezési engedélyt az útra vonatkozóan, de nem tudom, milyen alapon, mert környezetvédelmi engedélyük nem volt és nem is lesz, amíg nem egyeznek ki a Retyezát Nemzeti Parkkal a környezet reális védelmét illetően – nyilatkozta a napokban Elena Bădescu, a megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója. A megye politikusai azonban ezúttal nagy egyetértésben Băsescu elnökkel azt hangoztatják, hogy a Zsil völgye fizikai nyitása “fontosabb, mint a leveli békák lelki békéje”.

Buja erdőket ígérnek

A Zsil völgye mentális nyitása azonban már kevésbé szívügye a helyi hatóságoknak, akik szívesen szemet hunytak afölött, hogy a bezárt bányák felszíni fejtéseivel károsított területeinek rehabilitálására szánt dollármilliókból a megbízott cég vesszőkerítéssel fonta körül e területeket. Pedig némely telek közvetlen életveszélyt jelent a lakosságra nézve. És ott van példának okáért a még működő korojesdi szénfeldolgozó üzem, amelynek több ezer tonnás hamulerakatát bármikor elmoshatja a víz – állítja Elena Bădescu.

Nem rózsásabb a helyzet a megye északi részén működő Minvest bányavállalat meddőhányóinál sem. Fásításukat 15 éve ígérik... A dévai 21 hektáros meddőhányón az elhangzott ígéretek alapján már rég buja erdő kellene  hogy zöldelljen. Talán idén mégis történni fog valami. Ezúttal ugyanis a Világbank pénzén kellene elvégezni a fásítást 3,5 millió lejből.

Salak-anyag

A vajdahunyadi meddőhányóknál viszont még csak szóba sem jött a “zöldesítés”. Az EU-s előírások szerint a környékbeli ércbányászat és kohászat nyomán 50 év alatt felgyűlt salaknak 2010-re el kell tűnnie a föld színéről. A kombinát még privatizálása előtt, 2002-ben bérbe adta a meddőhányót egy cégnek, feldolgozás végett. Azóta állandósult e téma körüli cirkusz, ugyanis a cég csupán az ócskavasként értékesíthető fémdarabok kihalászására összpontosít, a salak felelőtlen összetúrásával. Olyannyira, hogy 2007 augusztusában 80 millió köbméternyi salak indult omlásnak, veszélybe sodorva a környéken dolgozókat, de a meddőhányó aljában folyó Cserna patak élővilágát is. S hogy mi volt erre a válasz? Négy hónapra a történések után leváltották a megyei környezetvédelmi felügyelőség igazgatóját és a vajdahunyadi salak kitermelésével foglalkozó cég tulajdonosának feleségét nevezték ki a felügyelőség élére...

S hogy még egy pillantást vessünk a XX. század nagy örökségeként Hunyad megyére szakadt nehézipar maradványaira: a vajdahunyadi kombinát pusztakaláni társának “sírján” a fémtolvajok “jóvoltából” legalább negyedévente kilyukad egy-egy vegyszeres tartály, amely állítólag csak “nagyon kis mértékben szenynyezi a környezetet”.

A Hunyad megyei környezetvédelmi ügynökség által végzett tavalyi felmérések alapján a Zsil völgyében a talajfelszín- és vízmintákban a megengedettnél jóval magasabb koncentrációban találtak ólmot, nikkelt, kadmiumot. Hasonlóak az adatok Vajdahunyad, Déva, Ribica és Csertés környékén is. Elena Bădescu szerint a megye fő szennyezője még mindig a kohászat, a bányaipar, az építőelemeket gyártó cégek, illetve a 4000 főnél több állatot nevelő tyúkfarmok. De a felelősség ezeken kívül még nagyon sok intézményvezetőt, politikust és egyszerű polgárt terhel. Többek között a prefektust...
Gáspár-Barra Réka

Temes
Tabutéma a környezet szennyezettsége?

Autómentes nap Temesváron. Mélyet lélegeztünk…Temesváron nap mint nap tapasztaljuk a környezetszennyezés jól érzékelhető jeleit: sárosak, szemetesek az utcák, a zaj szinte már elviselhetetlen, nyáron mindent belep a por, a levegő gyakran fullasztó, nehezünkre esik még lélegezni is. Jogunk van hozzá, hogy megtudjuk: milyen veszélyeknek tesszük ki magunkat, ha ilyen környezetben élünk. Ezért furcsállom, hogy a Temes Megyei Környezetvédelmi Hivatal (Agenţia pentru Protecţia Mediului Timiş) igen szűkmarkúan méri a környezetünk állapotáról szóló információkat. Nem hajlandók interjút adni, csak írásban elküldött kérdésekre válaszolnak, szintén írásban, azokra is nagy késéssel.

A világhálón közzétett tanulmányok, jelentések sok mindent elmondanak a szakembereknek, akik a különböző kódokat (PM10, A2, III. osztályú vízminőség stb.) olvasni tudják. A Temes megye környezetének állapotáról tavaly decemberben kiadott jelentés azért tartalmaz néhány érdekes adatot.

Lélegezni kell, ezért talán a legfontosabb mutató számunkra a levegő szennyezettsége.

A levegő vegyi összetételét Temesváron három automata megfigyelő állomáson folyamatosan mérik. A levegőben található részecskék minőségének és mennyiségének megállapítására bizonyos időközönként a megye 24 pontján mintákat vesznek, ebből nyolcat Temesváron, 16-ot a megyében. Ezenkívül Temesvár központjában mérik az ún. PM10 mutatót, ami egy bizonyos méretnél kisebb, a levegőben lebegő részecskék mennyiségét jellemzi. Utóbbi mérések 71%-a során a PM10 mutató meghaladta a megengedett értéket. A Nyugati Régió csúcsértékét is Temesváron mérték: 105,65 mg/mc, ami 211,3%-a (több mint kétszerese) a szabályozásokban megállapított maximális értéknek. A jelentés a légszennyezés kiváltó okai  közül a közúti közlekedést, a megfelelő szűrőkkel nem rendelkező égető berendezéseket, a lakótelepek szomszédságában levő gyárak szennyezését, valamint a szeméttárolókat emeli ki.

A zajszennyezést mindössze 9 Temes megyei helyszínen mérték tavaly decemberben, közülük kettőt kérésre: a Iulius Mall bevásárlóközpont parkolójában és a vejtei vasúti felüljárón egyaránt 70 dB feletti a zajszennyezettség! A legnagyobb zajszennyezést az 59-es országúton, a Temesvár–Metro áruház szakaszon (73,8dB) mérték.

Ami a vizek állapotát illeti, a jelentéstevők a Bega-csatorna több ponton mért vízminőségét a II–III. osztályba sorolják, a Temes vízminősége valamivel jobb, az I–III. osztályba sorolható. A legszennyezettebb Temes megyei folyó az Aranka, ahol Nagyszentmiklós környékén III–IV. osztályú vízminőséget mértek. Az Arankában az egészségre különösen veszélyes oldott fémek (réz és ólom) is találhatók.

Több erdő kellene

Az erdősítés javítana környezetünk állapotánTemes megyében 81 668 hektárra csökkent az erdős terület, ami a megye egész területének mindössze a 11%-a. Összehasonlításképpen: országos szinten 26,7% az erdős területek aránya, az Európai Unióban ennél is magasabb, 32,5%. Adam Crăciunescu, a Mezőgazdasági Egyetem Kertészeti és Erdészeti Fakultásának tanára szerint az idők folyamán az alföldi erdők jelentős részét kivágták, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket nyerjenek, még a Maros árterületének egy részén is kiirtották az erdőket. Az erdők hiánya oda vezetett, hogy a megye jelentős területei védtelenek maradtak a nyugati szelekkel szemben, nyaranta a szélsőséges hőmérsékletek és az orkán erejű szelek pusztítanak. Crăciunescu véleménye szerint a megye nyugati részén, Nagyszentmiklós, Detta és Temesmóra környékén a rossz minőségű földeket erdősíteni kellene, de a nagyvárosokat, így Temesvárt is erdősávokkal kellene védeni. Az erdősítés hatására a városokban három C-fokkal csökkenne a nappali hőmérséklet és mérséklődne a szárazság, mert az erdők elősegítenék az esőfelhők kialakulását. Ösztönző lenne, ha az erdősített területek tulajdonosai életjáradékot kapnának annak fejében, hogy az erdészek rendelkezésére bocsátják területeiket. “Ahhoz, hogy Románia elérhesse az uniós szintet, kétmillió hektár erdőt kellene telepíteni 2035-ig. Temes az erdőhiányos sereghajtó megyék közé tartozik, ahol az erdős terület nem éri el a 16%-ot. Még ezt a szintet sem lesz könnyű elérni.” Az erdészeti egyetem tanára úgy véli, hogy a visszaszolgáltatások miatt fokozódott a válsághelyzet, mert a magánkézbe került erdők tulajdonosai irtották az erdőt, de nem ültettek semmit a kivágott fák helyébe. Temes megyében biztató jelek is vannak: tavaly közel 500 hektárnyi területet sikerült erdősíteni. Temesvár északi-nyugati határában 60 hektáros erdősávot terveznek létrehozni a település védelmére, az ültetések már elkezdődtek.

Halálra ítélt szemétdombok

Környezetbarát hulladéktelepek kellenek Már az uniós csatlakozás előtt azzal “riogattak” bennünket, hogy előbb-utóbb valamennyi hagyományos szeméttárolót be kell zárni és helyettük környezetbarát hulladéktárolókat kell létesíteni. A 2005/349. kormányhatározat alapján a zsombolyai és a temesság-paráci szeméttárolót még idén, a dettait jövőre, a buziásit, lugosit és nagyszentmiklósit 2010-ben, végül a facsádi hulladéktárolót csak 2015-ben kell felszámolni. Vészesen közeleg a Temesvár szemete alatt roskadozó paráci szeméttároló bezárásának napja: 2008. december 31.

A Temes megyei regionális tároló megépítésének ügye évek óta húzódik. Először Temeskovácsi–Újszentes határában akarták megépíteni, mert a megyei tanácsnak ott állt rendelkezésére egy 60 hektáros terület. A helyi lakosok tiltakozó akciói nyomán ez a kezdeményezés meghiúsult. A jelenleg véglegesnek tűnő helyszínt körültekintően választották ki, a helyi önkormányzat és a lakosság beleegyezésével, jelentős kedvezményeket ígérve a gizellafalvi önkormányzatnak. A helyszín nem ideális, ennek megállapítására elég, ha rápillantunk a térképre: Gizellafalva jó 50 kilométerre van Temesvártól, a megye hulladékának 80%-át pedig a megyeszékhely “termeli”.

Variációk egy témára

Constantin Ostaficiuc megyei tanácselnök az önkormányzat legutóbbi plenáris ülésén beszámolt a gizellafalvi környezetbarát hulladéktároló megépítése, illetve a temesság-paráci szeméttelep bezárása előkészítésének menetrendjéről. Az ütemterv szerint az első szakaszban, a környezetvédelmi minisztérium költségén, elkészül a szakértői véleményezés és a gizellafalvi környezetbarát hulladéktároló megvalósíthatósági tanulmánya. Idén június 1-jéig elkészítik a tervpályázat kiírásához szükséges dokumentumokat. Ezek alapján kiírják a versenytárgyalást az első gizellafalvi hulladéktároló megépítésére. Ezzel párhuzamosan beindul a temesvári hulladékválogató állomás megépítésének előkészítése, mert a hulladéknak csak egy része kerülhet a regionális tárolóba. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2009. január 1-jén beindulhat a paráci szeméttároló bezárásának folyamata. A megyei elnök szerint van tartalékmegoldás is arra az esetre, ha késik a gizellafalvi tároló átadása. Lugos és Buziásfürdő szeméttárolója átmeneti időszakra befogadhatná a temesvári szemetet is.
Marius Popovici alelnök úgy véli, ha idén nyáron nekifognak a munkálatoknak, az idei év végéig el is készülhet a hulladéktároló, mert a létesítmény nem különösebben munkaigényes. A hulladéktároló egész területét egy különleges fóliával el kell szigetelni a környezettől, meg kell oldani a hulladékból keletkező szennyvíz elvezetését és tisztítását, mindez néhány hónap alatt megoldható. Az új szeméttároló működésbe helyezéséig meg kell oldani viszont a szelektív hulladékbegyűjtést, mert az újrahasznosítható anyagokat nem szállíthatják a környezetbarát tárolóba.

Daniela Mincă, a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője azt állítja, hogy az útszélre kidobott szeméthegyekért legtöbbször nincs kit felelősségre vonni: a földterületeket főleg olaszok vásárolták fel, akik ilyen esetekben elérhetetleneknek bizonyulnak. Mincă szerint a polgármesteri hivatalokat sok esetben nem is érdekli a környezetvédelem, 25 Temes megyei helységben nem neveztek ki környezetvédelmi felelősöket, 44 községnek pedig nincs szerződése köztisztasági szolgáltatást végző céggel. Ilyen helyen a szemetet egyszerűen elégetik vagy elássák, mindkettő törvénysértésnek számít.

A főfelügyelő azonban elsősorban a lakossági beidegződéseket teszi felelőssé a mindent elborító szemétért.
Pataki Zoltán

Fehér
Szedegetik

Valamilyen formában Fehér megyében is mindanynyian hozzájárulunk környezetünk szennyezéséhez. Kezdve ott, hogy eldobjuk a papírt vagy a cigarettacsikket az utcán, vagy éppen a folyóvizekbe hajítva az olyan hulladékokat, mint például a pillepalackok – mint tudjuk, ezek nem bomlanak le, így akár száz éven keresztül is megtarthatják eredeti formájukat. De ha már a gépkocsinkba ülünk, akkor is hozzájárulunk a levegő szennyezéséhez.

Téli csendélet NagyenyedenTavaly a Fehér megyében működő hulladékbegyűjtő cégeknek 2112 tonna papírt és kartont, 268,5 tonna pillepalackot, 73 tonna fáradt olajat, 67 t használt gumiabroncsot, 230 akkumulátort és 181 590 tonna fűrészport sikerült újrahasznosítás céljából értékesíteni.
Ami a veszélyes hulladékokat illeti, különösképpen az egészségügyből származókat, sajnos, a megyében jelen pillanatban sincs megfelelő engedéllyel rendelkező vállalat, amely ezeket szállítani és tárolni tudná, ezért egy Szeben megyei cég foglalkozik a szállítással és megsemmisítéssel. 186 kórházból, egészségügyi központból vagy éppen magánrendelőből, szerződés alapján 2007-ben 23,7 tonna veszélyesnek minősített hulladékot szállítottak el. Eddig ezeknek a megsemmisítését helyben is meg tudták oldani, de mivel az Enyeden és Balázsfalván működő hamvasztók már nem felelnek meg a jelenlegi elvárásoknak, be kellett zárni őket. A még működő egyetlen krematórium, a gyulafehérvári 2008 végéig kapott haladékot, utána ennek az ajtajára is lakat kerül. Ugyancsak szebeni cég szállítja el a megyéből az iparban használatos, legveszélyesebbnek nyilvánított hulladékokat, festékféléket, lakkokat, olajszűrőket, azbesztlemezeket és vegyszerek csomagolóanyagát.

A marosújvári levegő a legporosabb

Ami a levegő szennyeződését illeti, a megyei környezetvédelmi hivatal havonta végez el méréseket a városokban, a legutóbbi szerint sem Gyulafehérváron, sem Enyeden vagy Zalatnán nem haladja meg a megengedett kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ólom- koncentrációt. Habár a gépkocsi-nyilvántartási hivatalnál tavaly több mint 7000 járművet írattak be a forgalomba, a hivatal képviselői szerint ezek betartják a törvény által előírt normákat és legkevesebb euro hármas katalizátorral rendelkeznek. Szászsebesen a legnagyobb problémát még mindig a formaldehid jelenti az itt működő gyár miatt, de a mérések szerint nem haladja meg a megengedett 0,012 milligram/köbméter koncentrációt. Mindemellett a formaldehidgyár bezárásáról bírósági döntés is született, az osztrák befektető azonban nem enged olyan könnyen a magáéból, nem szeretné látni, hogyan vész kárba a több mint 10 millió eurós befektetése, ezért foggal-körömmel ragaszkodik hozzá és minden ilyen jellegű döntés ellen fellebbez. Ami a levegőben jelen lévő porokat illeti, a statisztika szerint ebből a szempontból Marosújvár a legszennyezettebb város 12 gramm/négyzetméter/hónap koncentrációval, Enyed valahol a lista közepén található 9,8 grammal, míg a legtisztább levegőt az abrudbányaiak szívhatják: itt csak 6,9 gramm port mértek négyzetméterenként.

Verespatakról külön regényt lehetne írni, a már több éve folyó harcnak, úgy látszik, nem lesz egykönnyen vége, hisz a Roşia Montană Gold Corporation már nagy összegeket fektetett be a környéken, felvásárolva az ott lakóktól a házaikat.
 
Enyeden a patakon nem egyszer látni úszkáló pillepalackokat, habár eléggé rendszeresen takarítják a medret. Pedig a patakot átszelő hídon román és magyar feliratú tábla figyelmezteti a lakosságot, hogy ne szennyezze a vizeket.
Szakács Bálint

A negatív sztár

Tény, hogy zöld-szempontból régiónk legismertebb települése Verespatak. A település azután vált híressé, hogy a kanadai Gabriel Resources cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km˛-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Major ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42,82 km˛ területet használna, és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Resources belefogott a házak felvásárlásába is.

Az ellenreakciók nem késlekedtek.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében a Román Ortodox Egyház is ugyanezt tette.
A nemzetközi civilszervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.

A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.

Megosztott média

2005-ben a Gabriel Resources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Caţavencu, illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.

Tavaly aztán, határozatlan időre felfüggesztette a verespataki aranykitermelés hatósági engedélyeztetési eljárását a környezetvédelmi minisztérium – ezt akkor Korodi Attila környezetvédelmi miniszter jelentette be Bukarestben, a bánya ellenzőinek nem kis örömére.

A felfüggesztés oka az, hogy a Roşia Montană Gold Corporation új urbanisztikai engedélye, amelyet 2007. július végén állítottak ki, tartalmilag megegyezik az előzővel, amelyet a bíróság felfüggesztett. A közigazgatási bíráskodásról szóló módosított törvény 14. cikk (5.) bek. értelmében (az 554. számú 2004. évi törvényt módosította a 262. számú 2007. évi törvény) az előzőleg felfüggesztettel azonos tartalmú közigazgatási okiratok a jog szerint felfüggesztettnek tekintendők.

Korodi kijelentette, amíg nem oldódnak meg az urbanisztikai engedéllyel kapcsolatos problémák, nem tudják összehívni az engedélyeztetési folyamattal foglalkozó technikai elemző bizottságot.

Nem véletlen, hogy ezt követően a civil szféra is Korodi mellé állt, főleg, miután a közelmúltban az RMGC pert indított ellene.
A kanadai–román RMGC február elején perelte be a román környezetvédelmi minisztériumot, valamint személy szerint Korodi Attila tárcavezetőt is, amiért felfüggesztették a verespataki aranybányaterv környezeti hatásvizsgálati eljárását. A zöldek kiállnak a felfüggesztés jogossága mellett, és érintett félként kérik felvételüket a perbe, ahol egy közös ügyvéd képviseli álláspontjukat. A környezetvédők méltatlan nyomásgyakorlásnak és lejáratási kísérletnek minősítik a miniszter személye ellen indított eljárást.

“Veszélyes precedenst teremthet Románia számára egy tisztségviselő személyes meghurcoltatása azért, mert betartatja az érvényes jogszabályokat. A zöld mozgalomnak nemcsak akkor kell felemelnie hangját, amikor a hatóságok munkájában talál kifogásolnivalót, hanem akkor is, amikor a különböző érdekcsoportok agresszív nyomásgyakorlással próbálják megfélemlíteni tisztségviselőinket” – állítja Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

A román környezetvédelmi tárca múlt év szeptemberében függesztette fel az engedélyeztetési eljárást, miután a gyulafehérvári bíróság érvénytelenítette a tervek szerint ciántechnológiát alkalmazó bányavállalat településrendezési engedélyét.
  
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: DenPync / Vasárnap, 2020. március 01., 17.52 Válaszoljál rá!

Zithromax I.V. http://abuycialisb.com - cialis for sale D And Amoxil Cialis Keflex Similar Medications

Hozzászólt: DenPync / Péntek, 2020. február 14., 02.00 Válaszoljál rá!

Cialis Brand 20 Mg http://abuycialisb.com - Buy Cialis Cialis Originale Svizzera tadalafil cialis from india Levitra Original Precio

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu