Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 12., 04.05
Horgászsarok

Horgásszunk wagglerral

2014. január 02., 20.17 Csütörtök

Nehéz egyértelműen meghatározni, mi is a waggler. Az úszók egy speciális fajtája? Van-e egyedi teste? Mitől olyan utánozhatatlan? Tulajdonképpen wagglernak nevezhetünk minden alulról rögzített csúszós úszót. 

Ezért van annyiféle formája, alakja, és készül olyan sokféle anyagból. Nincs benne semmi titokzatos, és mégis… Elég, ha megismerjük a wagglerral való horgászat technikáját, és máris megoldást találunk sok olyan helyzetre, amikor minden más csődöt mond.

A waggleroknak két alapvető típusa van: az egyenes és a külön testtel rendelkező. A waggler szára általában tollból, nádból vagy műanyagból, teste balsafából vagy parafából, betétje pedig vékonyabb tollból, nádból vagy műanyagból készül, némelyik waggler pedig teljes egészében balsafából van. A wagglerok különféle méretekben készülnek: a legkönnyebbektől (2 gramm) a legnehezebbekig (15-18 gramm). 

A horgászatban csaknem mindig az a cél, hogy a csalit minél közelebb dobjuk a halakhoz, és ott is tartsuk. Ha messze vannak, nehézséget okozhat a megfelelő távolságra dobás. Ha viszont erős szél fúj, nehéz a szereléket az etetett hely fölött tartani. A waggler hatásos megoldást kínál ezekre a problémákra. Először is, az aljánál nagy súllyal ellátott úszó szinte nyílként repül a cél felé. Így lehetővé válik a pontos dobás nagy távolságra is. Másodszor, mivel a zsinór az úszóhoz alul kapcsolódik, az úszótól a horgászbotig teljes hosszában a víz alatt tartható, így nem hat a szerelékre a szél. Az is előfordulhat, hogy a megfeszített zsinóron kell ellenőrizni a szerelék úszását, például ha közepes vagy gyors sodrású folyóban horgászunk. Ha ilyenkor is wagglert használunk, minden egyes alkalommal el fog merülni, ha visszatartjuk a szereléket. Az egyszerű hagyományos úszó itt jobb, mint a waggler.         

A waggler kiválasztásakor négy lényeges tényezőt kell figyelembe venni: a halak távolságát, a szél erejét, a vízmélységet és a halak félénkségét. A halak tartózkodási helye – ha a halak három-négy horgászbotnyi távolságra vannak, könnyebb wagglerra (2, 3 vagy 4 grammosra) lesz szükség. Ha távolabb sejtjük őket, válasszunk nehezebb úszót (8 grammostól 18 grammosig). Én általában a nehezebb úszót használom, mert megkönnyíti a dobást.

A waggler szerelése szerintem nagyon egyszerű. A főzsinórra kössünk egy felső ütközőt és fűzzünk fel egy gyöngyöt, egy forgókapcsot, majd egy újabb gyöngy és ütköző következhet. A forgókapocsra fogjuk rákapcsolni a wagglert. És következhet a súlyozás. A súlyokat úgy válasszuk ki, hogy bedobás után a waggler bóbitája, illetve festése 2-3 centiméterre látszódjon ki a vízből.                            

Nem hagyhatom ki a waggleres horgászatból a bot és a zsinór fontosságát.

Nem lehet a waggler minden előnyét kellőképpen kihasználni, ha nincs megfelelően összeválogatva az egész felszerelés. A horgászbotnak eléggé erősnek kell lennie ahhoz, hogy távoli dobáskor kiemelje a zsinórt, és elég rugalmasnak ahhoz, hogy bevágáskor a zsinór ne szakadjon el, vagy a halat ne veszítsük el. Kisebb tavakon és csatornákon a 3,6-3,9 m hosszú, kellően lágy spiccel rendelkező bot a megfelelő. A nagyobb tavakon és folyókon való horgászáshoz nagyobb dobóerejű (3,9-4,5 méteres) bot szükséges. Az orsó legyen klasszikus, álló dobú peremfutó orsó, amivel könnyebb messzire dobni, mint egy ugyanolyan zárt dobú orsóval. A zsinór legyen lágy és legfeljebb 0,16-os.

Boldog újesztendőt és jó fogást kívánok minden kedves horgásztársamnak!

Kádár Tibor

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu