Színházi előadás Déván

Noha a dévai művelődési központ nagyterme korántsem telt meg zsúfolásig, mint februárban, a beregszászi Illyés Gyula magyar nemzeti színház társulatának előadása mégis közönségsikernek örvendett.

Akárcsak két hónappal korábban, a kárpátaljaiak ezúttal is vígjátékkal léptek fel, Anton Pavlovics Csehov három egyfelvonásos komédiájával.

Egy gyászoló özvegy, megboldogult férjének egy arrogáns hitelezője, egy hamisítatlan papucsférj, aki felesége parancsára szabadelőadásokat tart, valamint egy hipochonder földesúr, egy hisztis vénlányt, és már készen is van a csehovi (tragi)komédia.

Amelynek „a medve” című első részében Vidnyánszky Attila rendező sajátos szemszögből mutatta be az orosz lélek szélsőségeit. Egyedi rendezői szemszögből és kiemelkedő színészi teljesítménnyel fordíttatta az erélyes özvegy és a nőgyűlölő hitelező közötti ellenszenvet erős szerelemévé, a közönséget is jól megnevettetve ezáltal. A dohányzás ártalmairól szóló második jelenetben madárijesztőnek tekinthető vékony kopasz papucsférj tartott monológot. Amely meg is nevettette, el is gondolkodtatta a közönséget.

Végül a leánykérőben viszont a sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány-perszonifikációja játszott főszerepet, melyben az eleinte szelíd, halk és udvarias házikisasszony pitiáner okok nyomán éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki.

A dévai közönség – mely akárcsak februárban vajdahunyadi vendégekkel egészült ki – ismét vastapssal jutalmazta a beregszászi színészek produkcióját, s Vidnyánszky Attila rendezői tehetségét. Stílusát, színpadi nyelvét, melyet ő maga „költői színháznak” nevez, a hagyományos értékek és a mai fogyasztótársadalom igényei közötti egyedi ötvözet.