Ami elromolhat, az el is romlik

Mindenki ismeri Murphy örökérvényű törvényét – és senki sincs védve ellene –, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Előbb, vagy utóbb, de biztos, hogy elromlik. Rendszerint a legváratlanabb pillanatokban, amikor nemhogy felkészültünk volna, de gondolni sem gondoltunk rá, még véletlenül sem.

És ott állunk megfürödve. A szó szoros értelmében. Például, amikor a fürdőszobában minden figyelmeztető előjel nélkül kettétörik egy alig tíz centiméteres hosszúságú rézcső – a vízvezeték szerelő ajánlatára vásároltuk, mert kvázi ez garantáltan jó minőségű, jobban bírja a strapát – és a nagy nyomással kizúduló meleg víz percek alatt elönti az alig 46 négyzetméter alapterületű lakást, a konyha kivételével. Úsznak a szőnyegek, a szertespriccelő vízből még a telefonkészülékekbe is jut. A szomszédokból verbuválódott felmentő sereg vedrekkel, lavórokkal, lapátokkal, rongyokkal felszerelkezve meri, szedi, gyűjti a vizet a tölgyfaparkettáról, tologatja a bútorokat, menti a menthetőt. Közben a pincében sikerül elzárni a főcsapot. A munka szemmel láthatóan jobban halad, a víztől súlyos csöpögő szőnyegek a kádba kerülnek, néhány perc és a segítőkész szomszédok elégedetten egyenesíthetik ki derekukat: megnyerték a csatát!

A szomszéd tömbházban lakó, a kétségbeesett SOS hívásra lélekszakadva érkező vízvezeték szerelő (szerencsére még otthon volt) is befejezte a javítást. Értetlenül forgatta kezében a kicserélt, törött alkatrészt: – Úgy nézem, gyártási hiba miatt törött el a masszív rézcső, más magyarázat nincs – morfondírozott félhangosan. (Pár nap múlva a biztosító szakembere, aki bizonyára sok hasonló esetet látott, tapasztalt már, alátámasztotta feltételezését az ominózus alkatrészt nézegetve.)

… Eltelt néhány nap. A parketta mindkét szobában alaposan kiszáradt, anélkül, hogy felpúposodott volna, csak a csövön kizúduló víznek leginkább kitett négyzetméternyi hall burkolatának domborulata emlékeztet a rossz álomra (a szakértők szerint a száradás arányában idővel vissza fog húzódni, de addig eltelik még egy kis idő). No meg az egyik vezeték nélküli telefonkészüléknek ártott meg a váratlan zuhanyfürdő: a hívott fél nem hallja a hívó hangját… No, majd a szakember megoldja a nem túl vészesnek tűnő problémát. Ha egyáltalán talál az ember fia vagy lánya ilyen szakembert. A Romtelecomnál felvilágosítják, hogy ők nem vállalnak poszt garanciális javítást (nem egész egy hónapja járt le a készülék garancia ideje), de készségesen elirányítanak xy utcába, xy szolgáltatóhoz… Csakhogy az xy szolgáltató szakembere éppen nyári szabadságát tölti július elsejéig. Pihenhet nyugodtan, nem kell félnie a konkurenciától, mert sem távol, sem közel egyetlen, telefonjavítással is (figyelem: nem mobiltelefonról, hanem fix telefonról van szó!) foglalkozó cégnél sincs szakember egész Aradon, aki vállalná. Vagy vár a károsult, vagy vesz egy új készüléket… De azt hiszem inkább vár, mert azt olcsóbban megússza, mint a csőtörést. Remélhetőleg!