Arányosság

Európai csúcsot döntött a minap a CFR: a vonat nem kevesebb, mint 9(!) órát késett Konstanca és Nagyvárad között. Nyáron, tökéletes közlekedési viszonyok között, amikor még a téli hóvihar sem hozható fel mentségnek! Ráadásul nem is gőzmozdony húzta a vonatot, habár 100 évvel ezelőtt, aligha késett volna ekkorát. 

A vasúti forgalom zsúfoltsága sem mentség, hiszen az utóbbi években drasztikusan csökkent a szerelvények száma.

A vasútnak mégis „sikerült” beállítani a negatív csúcsot. Annak a vasútnak, mely évek óta folyamatosan emeli a jegyek árát, s melynek alkalmazottai hangosan követeltek béremelést, többször is sztrájkoltak e célból. Annak az állami tulajdonú vasútnak, amely (és a mindenkori kormányok) számára az infrastruktúra fejlesztése másodlagos, az átszervezést és a reformot pedig kizárólag a leépítésekben látja. És mit nyújt cserébe? Színvonalasabb szolgáltatásokat biztosan nem.

Sajnos a vasút nem egyedi példa az állami szektor követelései és szolgáltatásai közötti szakadékra. Az arányosság nyomait más téren is nagyítóval kell keresni.

2007–2008-ban az állami bürokrácia megduplázódott, létszám és bérszint szempontjából egyaránt. Vajon a kedves olvasó úgy látja, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaik is arányosan emelkedtek? A hangos követelések nyomán az igazságügyben a bérek még nagyobb mértékben növekedtek, a Gorbunov-féle bűnözők mégis szabadlábra kerülnek, a nagy korruptak perei pedig évekig húzódnak, noha a DNA rég elkészítette a vádiratot. Arányosság?

Az egészségügyre fordított állami pénzek egymilliárd euróról 4 milliárdra emelkedtek az utóbbi 10 év alatt. A szolgáltatások színvonala emelkedett ugyan, négyszeresére viszont aligha (igaz, a költségek is nőttek), s olyan emberi hanyagság okozta tragédiák, mint a napokban a bukaresti szülészeten is előfordulhattak.

A tanügyben is emelkedtek a bérek, még a 2008-as kampányban beígért 50% nélkül is. Az iskolák állapota is javult, a lakosság mégis babonás, több, mint 40%-a azt hiszi, hogy a nap kering a föld körül, s egynegyede a horoszkópot tudományosan megalapozottnak tartja!

Mindezek olyan területek, ahol az utóbbi tíz évben, sztrájkok és szakszervezeti nyomásra, emelkedtek – néhol lényegesen – a bérek, javultak a munkakörülmények. A teljesítmény viszont…

Talán ezen is el kellene gondolkodni, lehetőleg még a következő hangos bérkövetelés előtt.