Átszervezés

Április 1-jétől az Országos Posta Ügynökség döntése értelmében nagyszabású átszervezést hajtottak végre a regionális postaigazgatóságoktól lefelé az egyszerű falusi kirendeltségekig. Utóbbiak közül takarékossági meggondolásból sokat felszámoltak. 

Éppen ezért vannak kiakadva a simonyifalvi nyugdíjasok is, lévén, hogy a helybeli, volt községháza épületében működött egyszemélyes kirendeltséget is áthelyezték Vadászra. Mivel nincs iroda, a nyugdíjasok egy része nem tudja, hol fizetheti be a kézbesített nyugtáknak az ellenértékét. Hosszas érdeklődés eredményeként egyik kézbesítő világosított fel: Simonyifalván továbbra is Ivanics Katalin teljesít szolgálatot, nála lehet befizetni a telefon-, a villany-, illetve bármilyen, haza kézbesített számlát. Itt ugyanis a postai helyzet csak annyiban változott, hogy a Borosjenőről érkező postaautó itt nem áll meg, hanem csak Vadászon, majd onnan megy tovább Tőzmiskéig, ahol visszafordul Borosjenőre. Állítólag a tőzmiskei kirendeltséget is megszüntették volna, ha nem lenne Vadásztól távolabb 5 kilométernél. Az átszervezés felől az Arad megyei aligazgatóságon is érdeklődtünk, onnan azonban a Temesvári Regionális Igazgatóságra tanácsoltak, nyilatkozni senki nem tudott vagy nem akart. Mert ugye, az átszervezés még folyamatban van, nem végleges.

Tehát a postán áll a bál. Az újabb átszervezésnek a hatékonyságát a simonyifalvi, egyszemélyes kirendeltség megszüntetésével példázhatnánk leginkább. Ez a volt községháza épületében, egy szobában működött. Ezt az épülettel együtt, a község önerőből felújította, lakbért bizonyára nem kért a postától. Az egyetlen villanyégő által elhasznált áramot talán fizették, de ezen kívül csak annyi többletkiadása volt a postának, hogy a Borosjenőről érkező autó itt is megállt a küldeményekkel. Amelyeket, a nyugdíjakkal együtt, ezután a kézbesítőnek Vadászról kell átszállítania, kerékpárral (csak ki ne lessék útközben a sok pénzzel).

Tehát a postának a villanyégő fogyasztása mellett az autójának az újraindítására elhasznált benzint kellett volna megfizetnie, miközben Tőzmiskéig az autója Aradról indulva, Borosjenőt, Apátit, Simonyifalvát és Vadászt érintve, mintegy 117 kilométert fut. Ha viszont Aradról Kisjenőt érintve indulna Tőzmiskére, nem lenne több 58 kilométernél.

Hogy miért történik mégis fordítva?

Mert az autók azért vannak, hogy minél többet fussanak, az országos vezérigazgatók viszont azért, hogy szervezzenek, sőt átszervezzenek.