Elkerülhető világjárvány?!

Elkerülhető lett volna a világjárvány, amennyiben idejében intézkedtek volna. Ehelyett hibás döntések születtek, melyek révén a koronavírus-járvány világméretűvé terebélyesedett, legalábbis egy független szakértőkből álló testület jelentése szerint, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kérésére készített tanulmányt.

Az első fertőzéseket ugyan 2019 decemberében jelezték Kínában, a koronavírus azonban csak 2020 januárjában indult el külföldi „hódítóútjára”, Európába tavaly februárban köszönt be, s márciusban kapcsolt sebességbe. Kevesebb, mint másfél év alatt több mint 160 millió embert fertőzött meg világszerte (azaz a világ összlakosságának valamivel több mint 2%-át – szerk. megj.), közülük 45 milliót Európában (ez az összlakosság olyan 6%-át jelenti – szerk. megj.), s több mint 3,3 millió halálos áldozatot szedett (a világ összlakosságának 0,047%-át – szerk. megj.), melyből több mint egymilliót Európában (ez 0,13%-a az összlakosságnak – szerk. megj.). Legalábbis az országok közölte hivatalos adatok szerint, melyeket sokan megkérdőjeleznek, 6,9 millióra becsülve az áldozatok valós számát világszerte. Még ha csak a hivatalos adatokat vesszük figyelembe, akkor is nagy a veszteség, bármilyen háború, amely ennyi áldozatot szedne egy év alatt, kétségtelenül történelmi katasztrófának minősülne. (Koronavírus-mentes időkben a világon évente 17,8 millióan szív, vagy keringési betegségben halnak meg, 9,5 millióan rákban, 6 és félmillióan pedig légzőszervi betegségekben, ebből 2,5 millió a tüdőgyulladás – mindez a WHO adatai alapján – szerk. megj.) A koronavírus ostromállapotba kényszerítette Európát, az USA-t és számos más országot, kijárási tilalmakat rendeltek el a hatóságok, a gazdaság visszaesett, milliók élete pedig teljesen megváltozott. A járvány mindent felülírt, drasztikusan megváltoztatta Európa – és a világ – arculatát és prioritásait, szinte minden téren.

A WHO megrendelésére készült tanulmány szerint megfelelő intézkedésekkel mindez elkerülhető lett volna. A tanulmány készítői (Independent Panel for Pandemic Preparedness and Response) nem kímélték megbízóikat, keményen kritizálták a WHO-t, mert nem hirdetett korábban nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet. Erre csak tavaly január 30-án került sor, a koronavírust pedig hosszas huzavona után, március 11-én nyilvánította világjárványnak. Addig inkább minimalizálta a járvány jelentette veszélyt, s csak akkor riadózott, amikor a fenyegetés nyilvánvaló lett. Valahogy úgy, mint a szovjet hatóságok 1986-ban, a csernobîli atomkatasztrófa idején.

A tekintélyes londoni Financial Times közzétette tanulmány azonban a világ fejlett országait is jócskán elmarasztalja, mert egy egész hónapot vesztegettek el azzal, hogy jóformán semmit sem csináltak. Az európai és észak-amerikai országok gyakorlatilag elvesztegették 2020 februárját, amikor jelentős lépéseket tehettek volna a vírus terjedésének megfékezésére és a globális egészségügyi, társadalmi és gazdasági katasztrófa megakadályozására. Mindenekelőtt szigorú utazási korlátozásokat kellett volna bevezetni, hiszen a huszonegyedik századi modern közlekedés révén a járvány is sokkal gyorsabban terjed, mint bármikor korábban. Márciusban, amikor végre felfogták a válság súlyosságát, őrült tülekedés kezdődött az egyéni védőeszközök, a terápiás szerek és egyéb berendezések beszerzésére.

Holott egy nemzetközi együttműködésen alapuló gyors válasz megelőzhette volna a globális katasztrófát.

Utólag könnyű okosnak lenni. Akkoriban viszont nehéz volt előrelátni a következményeket, arról nem is beszélve, hogy tavaly februárban a demokratikus európai és amerikai országok lakossága aligha fogadta volna el gazdasági tevékenysége és megszokott életmódja drasztikus korlátozását, amikor a vírus épp, hogy megjelent, és senki sem sejthette, mekkora méretet ölthet a járvány.