Keresztényellenesség

Írta:
2023. november 28. 17:15 (kedd) /

A történelmet ismerők, a keresztény hívők tudják, de az átlagember is hallott egyet s mást a korábbi keresztényüldözésekről. Az egykori Római Birodalomban három évszázadon keresztül, Nagy Konstantin császár uralkodásáig mindennaposak voltak a keresztény kivégzések: a keresztre feszítés, az arénákban a vadállatokkal való felfalatás, avagy az őrült Néró császár „szórakozása” a szurkos zsákokba kötözött felgyújtott keresztényekkel való esti kivilágítás. Nem ismeretlen a francia forradalom idején az egyház elleni terror sem. Ezektől nem sokkal különbözik a muzulmán terrorszervezetek által jelenleg is használatos lefejezés. 

De aki azt hiszi, hogy a jelenkori keresztényüldözés csak muzulmán országokban létezik, az nagyot téved. Már többször szóba került az, hogy Nyugat-Európa egyes államaiban hogyan próbálják (többször sikerrel!) betiltani, „elsikkasztani” a keresztény ünnepeket, eltüntetni a keresztény jelképeket (keresztek, szobrok). Mint teszik azt rendszeresen Franciaországban, Hollandiában, Németországban.

Mondhatnánk, ez a keresztényellenesség vészesen (és gyorsan!) közeledik felénk is. Igaz, nálunk – a kommunista ateizmus korában meg azt követően is – több évtizedes „hagyománya” volt annak, hogy büntetlenül meggyalázzák, elpusztítsák keresztény jelképeinket. A sok száz esetből csak megyénkben kiragadva példaként a máriaradnai kegytemplom kálváriáját, vandalizálását, tönkretételét. Vagy az aradi Nepomuki Szent Jánosa-szobor többszöri megcsonkítását, amelyet a templomba kellett bemenekíteni a vandálok elől. Nemhogy senkit sem büntettek meg, de az illetékesek sokszor még nyomozást sem indítottak a tettes(ek) felderítésére. 

Most olvastam az újabb hírt: Ausztriában a Salzburger Nachrichten lap számolt be arról, hogy idén egy osztrák faluban (Plainfeld) az illetékesek nem akarják megengedni a Mikulás megjelenését és ajándékosztását a helyi óvodában. Az évszázados szokás megszüntetésének indoka: a „sokszínűség” megteremtése, és a „kulturális különbségek” megszüntetése. Mert a Mikulás hagyományos katolikus püspöksüveget visel kereszttel, és piros köpeny van rajta. Bár a felháborodott szülők tiltakoztak a 14 éve hivatalában lévő polgármesternél a Mikulás-járás betiltása ellen, a pedagógusok (?!) mégis azt fontolgatják, hogy a gyermekekkel szavaztatják meg azt, hogy hajlandóak-e elfogadni az édességet a Mikulástól. Figyelem: négy-hatéves gyermekekről van szó, ők kellene, hogy erről voksoljanak! (Normális ez a világ?)

És ugyanide tartozik az is, amelyet Stofán György világhálós írásában olvastam arról, hogy a keresztényüldözés már Magyarországra is „begyűrűzött”. Ő konkrétan a vallási szimbólumok meggyalázását, az ünnepségek megzavarását, templombejáratok felgyújtását említi. Illetve azt, hogy eddig minden bírósági feljelentést követően felmentő ítélet született. Tanulságos eset a legutóbbi, a Nagykovácsiban egy természetvédelmi területen álló kereszt felgyújtása is. A hívek szerették volna újraállítani a helyi gyülekezet tulajdonát képező keresztény jelképet, de a terület vezetősége nem adott rá engedélyt. Stofán György szerint ez „mind-mind a keresztényüldözés szegmense”.

Ezek az esetek nagyon hasonlítanak a törökkori végvárak történetéhez. Minden egyes végvár behódolásával az ellenség közelebb került a legnagyobb erődítményhez (Buda), amely végül elesett. Számunkra ez az erődítmény maga a keresztény vallás. Minden korlátozó intézkedéssel közelebb kerülnek annak betiltásához. Tanulság: erélyesebben kellene fellépni jelképeink, hagyományaink védelmében, minden hitünk elleni támadást vissza kellene vernünk. 

Nem tudjuk, vagy nem akarjuk?

Hozzászólások