Manipuláció

22 évvel a marosvásárhelyi Fekete március után ismét etnikai ellentéteket próbálnak szítani ugyanott, s akárcsak akkor, szintén az oktatás kapcsán. Nem volt elég rémisztő az akkori esemény, melyben 3 magyar és 2 román vesztette életét, ismét a tűzzel, az etnikai tűz szításával játszanak? 22 év után még mindig felvetődhet ilyesmi a román politikában?

Hogyne próbálkoznának etnikai uszítással, amikor nagy a tét, pénzről és hatalomról van szó, válaszolták többen is magas rangú magyar politikusaink közül.

1990-ben nagy volt a tét. Sokan valódi rendszerváltást követeltek, 1990 elején rendszeresek voltak a hatalmuk átmentésére törekvő kommunisták és szekusok elleni megmozdulások, melyek később a híres Egyetem térré terebélyesedtek. Március 11-én a temesvári kiáltvány nyolcadik pontja egyértelműen követelte a szekusok és pártaktivisták kizárását a közéletből, veszélyeztetve a vezető pozícióba került klikk pénzügyi és hatalmi kilátásait. Valamivel sürgősen el kellett terelni a közvélemény figyelmét a temesvári nyolcadik pontról, a magyar kártya pedig kézenfekvőnek bizonyult. A felülről megszervezett diverzió révén (ez manapság már világos) a társadalmi feszültség a kommunisták–demokraták síkról a magyar–román szintre terelődött.

A helyzet most sem sokkal különb. Az 1989 utáni vezető réteg hatalma, vagyona és immár szabadsága is veszélyeztetve, noha most nem az utca kérdőjelezi meg, hanem az igazságügy. Minisztert, volt miniszterelnököt, üzletembereket, rendőrfőnököt, szakszervezeti vezetőt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korrupcióért, egy volt PSD-s minisztertől egymillió eurót koboztak el illegálisan szerzett vagyonából, vámosok, rendőrök, bírók és számos politikus ellen pedig eljárás zajlik, sokan közülük előzetes letartóztatásban várják a bűnvádi pert és ítéletet

Egyvalami a 22 év alatt azonban lényegesen változott. A népet nem lehet olyan könnyen manipulálni, mint 1990-ben, még magyar kártyával sem.

Már nem viselkedik birkanyájként.