Mégis?

Gazdasági vagy politikai kérdés-e az energiaellátás jelene és jövője?

Is-is. A gazdaság és a társadalom nem lehet meg energia nélkül, politikai döntés dolga is viszont az, hogy miként, miből állítják elő. A tavaszi japán földrengés, a fukusimai atomerőmű-katasztrófa utáni helyzet egyértelműen rámutatott a politikum szerepére. Több országban visszavontak nukleáris programokat, Németország drasztikusnak mondható intézkedésekre szánta el magát az atomerőművek leépítése terén. Pedig valamikor, az 1950-es években, amikor még nem, vagy távolról sem ennyire élesen tevődött fel a szénhidrogének kifogyásának súlyos kérdése, és nem volt drága az olaj, világszerte ezt kiáltották ki a jövő tiszta és olcsó energiájának.

A lakosság manapság, az atomerőmű-katasztrófák következményeitől való félelmében szinte egyöntetűen áll ki a nukleáris energia felhasználása ellen, s a politikusok tekintélyes része is csatlakozott ehhez az állásponthoz.  

Ilyen körülmények között kissé meglepő az egyesült államokbeli KPMG, a világ egyik legnagyobb konzultációs és audit cége globális energetikával foglalkozó intézetének mostanában közzétett tanulmánya, amely szerint az atomenergia az egyetlen olyan költséghatékony alternatíva a folyamatosan növekvő árú szénnel, gázzal, olajjal szemben, amely maradéktalanul megvalósítható. A fukusimai katasztrófa fényében a biztonsági kockázatok természetesen mérlegelendők, mindent összevetve azonban a gazdasági szempontok egyértelműen a nukleáris erőművek mellett szólnak. A fosszilis (és erősen szennyező) tüzelőanyagok, a szén, olaj, gáz helyettesítésére a víz, a szél, a biomassza, a tenger (dagály), a nap és az atom tulajdonságait kihasználó lehetőségeket emelik ki, ám ezekkel, megállapításuk szerint, középtávon legalábbis, az atom kivételével nem lehet elegendő mennyiségű villamos energiát előállítani, mert vagy nincs rá megfelelő technológia, vagy nagyon drága. Az atomenergia költsége 55-100 angol font megawattóránként, a szélenergiáé, például, 130-200 font, atomerőművet építeni a hatalmas költségek és a hosszú beruházási idő mellett is megéri.

Hogy túléli-e az atomenergia békés célú felhasználása a Fukusima okozta sokkot, netán egyenesen másodvirágzásnak indul, az a kormányzatok döntése lesz. Meg természetesen a gazdasági nyomásé.