Mérséklet és radikalizmus

Széleskörű hajtóvadászatot indított el Ausztria az iszlám terrorizmus megfékezésére a múlt heti bécsi iszlamista merénylet után. Razziákat tartottak, több, mint 30 szélsőséges muzulmánt tartoztattak le, fundamentalista mecseteket zárattak be, megerősítették a határvédelmet stb.

Eső után köpönyeg. Ausztria bekeményített, de csak utólag. A vérengzést képtelen volt megelőzni, számos figyelmeztetés ellenére. Az Ausztriában született, Észak-Macedónia volt jugoszláv köztársaságból bevándorolt családból származó albán nemzetiségű merénylő Ausztriában radikalizálódott. Tavaly néhány hónapig börtönben is ült, mivel elkapták, amikor Szíriába szándékozott távozni, hogy önkéntesen harcoljon a szélsőséges Iszlám Állam (ISIS) oldalán. Állítólagos „jó magaviselet” és deradikalizáción való részvétel nyomán azonban korábban szabadult a börtönből. A hatóságok továbbra is megfigyelés alatt tartották. A „megfigyelés” annyira komoly volt, hogy terrorista ámokfutását nem tudták megakadályozni, noha a nyáron a szlovák titkosszolgálatok is figyelmeztették az osztrákokat, miután Szlovákiában akart lőszert vásárolni. Mi több az osztrák állam 900 eurós szociális segéllyel és lakástámogatással jutalmazta a jómadarat!

Komoly bűnlajstroma ellenére az osztrák hatóságok egyszerűen nem gondolták, hogy az iszlám fundamentalista albán nemzetiségű fiatalember terrorista merényletet hajt végre. A balkáni származású muszlimokról amúgy sem számítottak volna ilyesmire, legalábbis eddig. A bécsi volt ugyanis az első terrorista merénylet, melyet balkáni muszlimok követtek el.

Az évszázados oszmán uralom idején iszlámra áttért balkáni muzulmánok összehasonlíthatatlanul jámborabbak és mérsékeltebbek, mint a Nyugat-Európát az utóbbi 40 évben elárasztó közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók. Ez jóformán mindig is így volt, távol az iszlám közel-keleti magterületétől, keresztény környezettel körülvéve, a balkáni muszlimok mindig is lazábban vették a vallást, ritkán utasították el a sertéshúst, az alkohol fogyasztása pedig általános volt, sosem volt jellemző rájuk például az arabok buzgósága. Az Oszmán Birodalom balkáni árváit tekintették távolról a legmérsékeltebbnek a világ összes muszlimja közül, le is nézik őket emiatt a többiek, különösképpen az arabok.

A Jugoszlávia szétesését övező véres háborúk azonban megviselték a bosnyákokat és albánokat. Körükben is reiszlamizáció zajlik. Boszniában például ezernél több – 1992–95-ös testvérháborúban lerombolt, illetve teljesen új – mecset épült újjá szaúd-arábiai pénzből, és további száz török pénzből, Szarajevóban pedig (szintén szaúdi pénzből) több nagy „iszlám-pláza” létesült, ahol számtalan bolt mellett imaterem is van, viszont egyetlen alkoholt szolgáló kocsma sincs. Albániában, Észak-Macedónia albánok lakta vidékein és különösképpen Koszovóban gomba módra szaporodnak a mecsetek, noha az albánok még a bosnyákoknál is lazábban veszik az iszlámot.

Egyre több bosnyák és albán zarándokol el Mekkába, immár olyanok is vannak, akik elutasítják az alkoholt és disznóhúst, az utcákon pedig egyre több a lefátyolozott, tetőtől talpig beburkolt nő. Érdekes jelenség, zömében fiatalabb nőkről van szó, kiknek édesanyáik hasonló korban még miniszoknyát viseltek a liberális jugoszláv időkben. Akkoriban lefátyolozott nőkkel csak nagyritkán lehetet találkozni, legfeljebb idős asszonyokkal eldugott falvakban, manapság viszont a bosnyák hölgyeknél gyakran felbukkanó fátyol inkább a városi fiatalság és azon belül is főleg a felsőfokú végzettség jele! Az albánok körében viszont a lefátyolozott nők még mindig ritkaságnak számítanak.

A sajtóban olyan hírek is felröppentek az utóbbi években, hogy bosnyákok és albánok is harcoltak Szíriában és Irakban az ISIS oldalán, a ritka hírek azonban csupán maroknyi önkéntest említettek. (Az ISIS oldalán harcoló bulgáriai, görögországi, romániai vagy észak-macedóniai törökökről viszont még hír sincs). Ellenben a nyugat-európai milliós nagyságrendű arab, pakisztáni, afgán vagy színes bőrű bevándorlók köréből ezrével mentek önkéntesen Szíriába harcolni. Nyugat-Európa bevándorló muszlimjaira a fokozatos radikalizálódás jellemző, főleg a fiatalokra, tömegek követik a szélsőséges irányzatokat, számtalan terrorista merényletet szerveztek. Végül is az iszlám mag területeiről származnak, ahol a vallási fanatizmus évszázados gyökerekkel rendelkezik.

A balkáni muszlimok viszont elzárkóztak az iszlám fundamentalizmustól. Különösképpen az albánok, kikre inkább a maffiózó szervezkedés a jellemző. A külföldi diplomaták például gyakran nevezik a kulisszák mögött Koszovót maffiaállamnak, a többi balkáni nép körében pedig elterjedt a közmondás, miszerint „az albán nem egy nemzet, hanem egy maffia”. Az albán alvilág kegyetlensége hírhedt Európában, ahol a szicíliai és csecsen maffiák nagy vetélytársaként tartják számon, amely rettegésben tart bármely más nemzetiségű alvilági csoportosulás. Végül is az albánok klán-szervezetét a fél évszázados kommunista diktatúra sem tudta megtörni, s a vérbosszú mindig is elterjedt maradt köztük, az albán anyaországban és a volt Jugoszlávia területén egyaránt. Már amennyiben Albániát anyaországnak lehet tekinteni, a volt Jugoszlávia albánjai (Koszovó kb. 1,8 millió, Észak-Macedónia kb. félmillió) ugyanis erősen lenézik, amolyan másodrangú albánoknak tekintik a kb. 2,5 millió albániai nemzettársaikat, noha utóbbiak nem győzik bizonyítani, hogy ők is ugyanolyan igazi albánok, mint a beképzelt koszovóiak. A Nyugat-Európába vándorolt kb. egymilliós albánság majdnem kivétel nélkül az egykori Jugoszláviából származik.

Talán az osztrák hatóságokat is hasonló megfontolások vezették volna, amikor lazán kezelték az albán fiatalember radikalizmusát? Maffiózóknál gyakoriak a véres leszámolások anyagi megfontolásokból, viszont ismeretlen a vallási meggyőződésből elkövetett vérengzés. Vagy inkább a felelőtlen bevándorlás következményei váltották ki a váratlan helyzetet. Balkáni szülőföldjükön az albánok (vagy bosnyákok) aligha találkoznak a radikális iszlámmal, mecsetjeikben nem hirdetnek ilyesmit, viszont Nyugat-Európában már kapcsolatba kerülnek az iszlám törzs-országaiból származó vallási fanatikusokkal. Nyugaton számos mecset az iszlám fundamentalizmus melegágya, ahová a balkáni mérsékeltek is betévedhetnek. És megfertőzödhetnek szélsőséges nézetekkel.