Népszavazás

Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik szerint a közvélemény elé néhány napja odadobott új téma, az ország új területi felosztása csak azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet súlyos gondjainkról.

De azoknak is igazuk lehet, akik azt állítják, hogy e furfangos módszerrel próbál Băsescu megszabadulni Boc úr miniszterelnökségétől, akinek nem lehet csak úgy, minden ok nélkül útilaput kötni a talpára, de ha a kormány valóban felelősséget vállal az új megyékért, tartományokért, vagy szupermegyékért, abba biztosan belebukik.

De abba is belebukhat, ha nem jut el idáig, hisz a koalíció kisebbik részével nem is közölte tervét – az RMDSZ nem nyolc, hanem 16 régiót akar, s a magyar nemzetiségű képviselőket aligha tudják majd meggyőzni, hogy ne csak törvényjavaslatukból, de még a gondolataikból is űzzék el a Székelyföldet.

Ilyen területi egység, ilyen szó nincs is, mondják az oltyánföldiek, mócországbeliek, moldvaiak, bukovinaiak, bánságiak, máramarosiak stb., mindegyik történelmi régió létezik, csak Székelyföld nem, ahogy székelyek sem léteznek.

Ezt, kérem, még Ceauşescu sem merte mondani, bár e térség és Erdély elrománosításáért ő is mindent megtett, amit tudott.

A fát azonban csak gyökerestől lehet kiirtani, a mi gyökereink pedig a történelem viharai ellenére is erősek maradtak.

A jelenlegi Hargita megye lakosságának 84,6 százaléka még mindig magyar a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, Kovászna megyében pedig 73,8 százalék a magyarok aránya, ezt nem tudják elviselni a román nacionalisták, hatalmon lévők, ellenzékiek egyaránt.

Ha viszont létrehozzák a Központi régiót, amelybe Hargita és Kovászna megyén kívül a brassóiak (mint központ) is hozzátartoznának, Maros, Szeben, Fehér megye szintén, az új régióban a magyarok aránya már csak 29,9 százalék lenne.

Csakhogy Bukarestben elfelejtették, hogy Románia Strassbourgban 1995-ben aláírt egy keretegyezményt, amelyben vállalja, hogy területi egységein belül nem változtat az etnikai arányokon.

És azt is, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint az ország területi felosztása, meg kellene kérdezni a népet is, mit szól hozzá.

Most valóban lenne értelme egy referendumnak.

Amelyben a bukarestiek elmondatnák, hogy akarnak-e egy Dunáig érő metropolisban élni, a székelyek azt, hogy lemondanak-e a Székelyföldről, s az aradiak is kifejthetnék, hogy Körösközieknek vagy bánságiaknak akarják-e tartani magukat.