Már több mint egy éve hadakozik a világ a járvánnyal. Először csak kapkodva, tünetkezeléssel, mint a szájmaszk, kézmosás, távolságtartás, majd a szigorúbb karanténnal. Most már oltóanyaggal, amely immunissá tesz (tehet?) a fertőzéssel szemben. A végső megoldás az ellenszer felfedezése lenne. De az még (vajon meddig?) várat magára.
Marad az egyedüli racionális kapaszkodó az oltakozás. Barátaim, ismerőseim határon innen és túl reménykednek, hogy hamarosan eljuthatunk egy olyan beoltási hányadhoz, amely nyomán kialakulhat az úgynevezett nyájimmunitás. Amikor a többség védettsége gátat jelentene a vírus terjedésének. S annak eredményeként végre fellélegezhetnénk, s lassan beindulhatna a normális élet. A különböző országban élő családtagok találkozása, a rendszeres baráti összejövetelek, a társas esték, a színház, a sportrendezvények. Ha…
Szóval ennek a megvalósulásának a lehetősége két dologtól függ. Elsősorban a rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségétől, amely lehetővé teszi a társadalom többségének beoltását. Mint Izraelben vagy Nagy-Britanniában, sőt Szerbiában is. Ahol a népesség jelentős hányadát sikerült viszonylag rövid idő alatt immunizálni. Mert azok a kormányok idejében gondoskodtak a megfelelő mennyiségű vakcináról. Nem úgy, mint azok az államok, amelyek csak az EU-s beszerzési szerződéskötésektől függnek, ennek következtében bizony jócskán lemaradtak, hiszen mindeddig a lakosság tíz százalékánál alig többet sikerült beoltani. Ott igencsak akadozik a beígért és lekötött vakcina-szállítmányok érkezése, újra és újra kialakulnak a fertőzőgócok, fellángol a járvány. Tízmilliók hiába várják az oltóanyagot.
Másrészt viszont az utóbbi országokban a lakosság egy bizonyos hányadának ellenállása is hozzájárulhat a járvány elhúzódásához. Magánemberként mindenkinek szíve (és állampolgári) joga elhatározni, hogy beadatja-e vagy sem magának az oltóanyagot. Minden további nélkül igent mondanék ezen személyek elhatározására, ha elvonulnának remetének, ha hermetikusan bezárkóznának a házukba, lakásukba, mint a csiga. De mint a családnak vagy a társadalomnak tagjaként mindenkinek óriási a felelőssége, hiszen esetleges tünetmentes vírushordozóként bárkit megfertőzhet. Szüleit, nagyszüleit, barátait, ismerőseit, munkatársait. Lehetséges, hogy ő következmények nélkül megússza. De a környezete?
Tudom, vannak pártok, társadalmi csoportok, amelyek ilyen vagy olyan okból (párt- vagy személyes érdekből) az oltakozás ellen kampányolnak. Nem szeretnék velük semmilyen vitába keveredni. Kívánom, legyen nyugodt a lelkiismeretük. De legalább közvetlen családtagjaikra, barátaikra gondolhatnának.
Hozzászólások