Oroszország az iszlám terrorizmus célkeresztjében

Írta:
2024. június 26. 16:29 (szerda) /

Ismét lecsapott Oroszországra az iszlám terrorizmus. Miután márciusban az Iszlám Állam fegyveres terroristái közel 140 civilt mészároltak le Moszkva egyik külvárosában, hétvégén Dagesztán tartományban támadtak meg két orosz ortodox templomot, egy zsinagógát és egy rendőrőrsöt. A muszlim terroristák összesen 20 személyt gyilkoltak meg, közülük 15 rendőrt, egy ortodox pópát és négy civilt.

Dagesztán (perzsa nyelven hegyvidéket jelent) autonóm köztársaság a Kaukázus többi részéhez hasonlóan Oroszország puskaporos hordója. Rengeteg apró nép lakja, az orosszal együtt nem kevesebb, mint 31 hivatalos nyelve van, ami világrekord, sehol máshol sincs ilyen etnikailag sokszínű közigazgatási egység. Az egymástól gyökeresen eltérő nyelvek ellenére a dagesztáni kis népecskékre több közös vonás jellemző: muszlimok, szaporák és eltökélten oroszellenesek. A tizenkilencedik században a szomszédos csecsenekkel együtt évtizedeken keresztül élet-halál harcot vívtak a térség meghódítására érkezett cári csapatok ellen, ezekről a harcokban személyesen részt vevő Lev Nyikolajevics Tolsztoj is sokat írt. Szöges ellentétben az iszlámot lazán vevő, elvilágiasodott Volga menti tatárokkal és baskírokkal, a kaukázusi muszlim népek keményvonalas muszlimok, sőt, az iszlám fundamentalizmus sem ritkaság.

A hétvégi terrorista akcióval a helyi iszlám fundamentalisták egyértelműen megüzenték Moszkvának, hogy ki az úr Dagesztánban: célpontjaik – orosz ortodox templomok és zsinagóga, illetve rendőrőrs – az orosz nemzet és az orosz államhatalom jelképei. Holott Dagesztán az Orosz Föderáció legkevésbé orosz tartománya, lakosságának kevesebb, mint 3,5%-a orosz nemzetiségű, csupán a szomszédos Csecsenföldön alacsonyabb az arány. Sőt, az oroszok száma megfeleződött az utóbbi ötven évben, a helyi iszlám szélsőségeseknek azonban így is sok. A 15 rendőr lemészárlásával pedig azt üzenték Putyinnak, hogy az orosz karhatalom is tüske a szemükben.

Oroszország hivatalosan már nem igyekszik minden áron Ukrajnára és a Nyugatra kenni a terrorista merényletet, mint a márciusi moszkvainál. Nehéz is lenne, amikor három terroristáról kiderítették, hogy a helyi járáselnök fiai, illetve unokaöccse. Akik inkább a tizenkilencedik századi legendás szabadságharc újjáélesztéséről ábrándozhatnak. Fiatal lakosságából kifolyólag a Kaukázus vidéke sokszorosan fölülreprezentált az Ukrajnában harcoló orosz csapatokban, Dagesztán pedig azon belül is az elsődleges besorozási térség! Ami vörös posztó a harcias hegyvidéki muszlimok szemében: ha már úgy is fegyvert fognak, miért Ukrajnában gyilkoljanak Putyin nagyhatalmi rögeszméiért, inkább szülőföldjük felszabadításáért küzdenek a sokak szerint megszállónak tekintett oroszok ellen. Terrorista rajtaütésükkel felbátorítják a hasonlóan gondolkodó, erőtől duzzadó dühös fiatal fundamentalistákat, illetve bebizonyítják, hogy az orosz államhatalom gyenge és sebezhető. 

Akárcsak a márciusi moszkvai merényletnél, most is nyilvánvaló, hogy Putyin rendszere képtelen megvédeni nemcsak saját lakosságát, hanem immár karhatalmi erőit is. Az orosz titkosszolgálatok rengeteg időt és energiát fordítottak a politikai ellenzék és az egyszerű máskép gondolkodók megfigyelésére és elhallgattatására, megfigyelik például azokat, akik virágokat helyeznek el Navalnîi sírjánál, büntetőeljárások sorozatát indították el azok ellen, akik nemtetszésüket fejezték ki a választáson a szavazólapokon írt kommentekkel, a békét követelőket pedig azon nyomban elviszik. Akárcsak a kommunista időkben az utóbbi évtizedben az orosz karhatalom célja a társadalom megfélemlítése volt, a valós veszély elhárítása viszont háttérbe szorult. A szélsőséges iszlám pedig lecsap a magas labdára.

Hozzászólások