Pénzalapok

Fekete felhők gyülekeznek a Romániának szánt EU-s pénzalapok fölé. Méghozzá két irányból: országunkban a lehangolóan alacsony felhasználási ráta felől, illetve a Nyugaton véget nem érő gazdasági világválság irányából.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Bukarestbe küldött minapi levélben fejezte ki aggodalmát Románia rendkívül alacsony lehívási arányával kapcsolatosan. Az óvatos diplomáciai hangnemben írt szöveg valós üzenete azonban egyértelmű figyelmeztetés: Brüsszel hatékonyabb együttműködést vár el Romániától. EU-tagsága négy és fél éve alatt Románia csupán a rendelkezésre álló 31 milliárd euró 3,5%-t használta fel! Lengyelország ugyanabban a négy és fél éves időszakban szinte teljesen felhasználta a számára elkülönített 68 milliárdot, Varsóban alig maradt valami morzsa 2012-re és 2013-ra.

Ilyen körülmények között a 2014-ben kezdődő következő hétéves pénzügyi ciklusban Brüsszelben nehéz lesz megindokolni a Romániának elkülönítendő összegeket. Minek adjunk pénzt Romániának, ha úgy sem kell neki? Főleg, hogy a kontinens nyugati felén, a donor országokban is egyre súlyosabb a helyzet. Görögország, Írország és Portugália jelentős pénzügyi támogatásra szorul, Spanyolország és újabban Olaszország helyzete is egyre aggasztóbb. A 10 millió lakosú Görögország és Portugália megmentése is komoly teher, mi lesz, ha a 40 milliós Spanyolországot, netán a 60 milliós Olaszországot kell kihúzni a gödörből? Akkor bizonyára sokkal mélyebben kellene a zsebbe nyúlni, ami tovább szűkíti az EU pénzforrásait. Arról nem beszélve, hogy a nyugatiak, élen Németországgal kezdik megelégelni mások megsegítését – az észak-európai népek szemében a dél-európai szemlélet, korrektség és törvényesség sok kívánnivalót hagy.

Emil Boc kormányfő (mintegy felfedezve a spanyolviaszt) fokozott szigorúságot követelt tegnap minisztereitől az uniós pénzalapok lehívása ügyében, hiszen nemzetközileg is fokozódik a verseny, miközben szűkülnek a pénzforrások. Az utóbbi időben megnövekedett leszerződtetések ellenére Románia aligha tekinthető versenyképesnek.

De ha e szigorúság, akárcsak az utóbbi két és fél évben, megreked deklaratív szinten, a felzárkózás nagy vesztesei maradunk.