Régiók

A jelenlegi hatalom szerint az idei esztendő meghatározó lesz Románia átalakítása szempontjából: év végére létre akarják hozni a régiós rendszert, amely a kormányzó Szociáldemokrata Unió elképzelése szerint – konkrétumokat legutóbb egy csütörtök esti tévéadásban láthattunk – nyolc régióból fog állni.

Az első kérdés, ami felmerül: miért van szükség a régiókra, miért kell, az eddigi, több mint négy évtizede funkcionáló jelenlegi területi-közigazgatási rendszert egy másikkal felváltani, amikor köztudott, hogy egy átszervezés mindig nagyon sok gonddal, frissen felmerülő problémákkal, kiadással, sokak elégedetlenségével jár?

A fő szempont az lenne, hogy az új rendszer előnyösebb legyen a réginél. Azt szokták emlegetni elsősorban, hogy régiók nélkül nem közelíthetők meg az Unió Strukturális Alapjai, az ország nem (de legalábbis kisebb mértékben) számíthat regionális és kohéziós támogatásokra. Románia az Európai Unió tagja, az EU pedig a régiós rendszert választotta, amihez minden tagországnak alkalmazkodnia kell. Az Európai Régiók Bizottsága tavaly februárban kiadott közleményének 38. pontja megállapítja: valamennyi európai intézmény egyértelműen elismeri, hogy a többszintű kormányzás megteremtése szükséges az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú célkitűzéseinek és a stratégia hét kiemelt kezdeményezésének megvalósításához. Márpedig a régiók megteremtése egy új kormányzati szint bevezetését jelenti, a központi kormány átadja a régióknak jelenlegi hatáskörének tekintélyes részét – legalábbis ma mindenki így gondolja –, másként alakul a pénz leosztása, sokkal lazábbá válik a Bukaresttől való függőség, jobban megvalósul a területi önkormányzás és önrendelkezés.

A régiók tehát a hatalom nagyon is esedékes decentralizációjának eszközei.

Romániában tulajdonképpen nem is a regionalizálás szükségességét kérdőjelezik meg, hanem annak konkrét végrehajtását. A Boc-kormány – amely a három „magyar megyét”, Hargitát, Kovásznát és Marost külön régióban szerette volna látni – ilyenfajta törekvéseit az (akkor kormányon levő) RMDSZ ellenállása hiúsította meg. A mostani USL-projekt leszögezi: nem lesz etnikai alapú átszervezés, a Közép régióban az említett három megyén kívül Brassó, Szeben és Fehér szerepelne.  

A bennünket közvetlenül érintő régió egyébként Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyékből állna.

Az elképzelésen túl azonban még szinte minden egyéb tisztázatlan, és kétség sem fér hozzá, hogy megvalósulásáig nagyon sok vita és összemenés szemtanúi leszünk.