Szíria

Szíria, ez a nagy történelmi múltú és tragikus jelenű közel-keleti ország jó ideje a külpolitikai rovatok vezető hírei között szerepel. Pusztító polgárháború sújtja, amelynek egyik újabb fejleménye volt a mérgesgáz-bevetés augusztus 21-én, és ennek nyomán majdnem másfélezer ember, köztük sok gyermek halála.

Égbekiáltó bűn, hördült fel Amerika, amelyet meg kell torolni.

Lássuk előbb, valóban használtak-e gázt, s ha igen, kik, mondták az óvatosabbak, akik még emlékeznek az iraki háború kezdeteire és persze azt is tudják, vagy legalábbis sejtik, mit jelentene egy ilyen megtorlás, amelynek tekintetében távolról sincs egyetértés. A világ legfejlettebb 19 országát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak Szentpéterváron pénteken befejeződött találkozóján egyértelműen kiderült, hogy az Egyesült Államok beavatkozási terveit nem mindenki támogatja, bár közös nyilatkozat született a Szíria elleni katonai beavatkozásról, ám azt ténylegesen, fegyveresen jószerével csak Franciaország támogatná, mások legfeljebb csak ENSZ-jóváhagyás esetén. Nincs teljes egyetértés magában az Államokban sem, amelynek elnöke kikérte a Kongresszus véleményét, noha önhatalmúlag is dönthetne – valószínű, hogy már döntött is, ha netalán a Kongresszus elutasítaná az ötletet, mint ahogy az Nagy-Britanniában történt. Az ENSZ-főtitkár viszont leszögezte: az alapokmány 51. paragrafusa értelmében csak önvédelem indokolja a fegyveres beavatkozást, vagy a Biztonsági Tanács jóváhagyása. A BT-ben viszont a vétójoggal bíró Oroszország és Kína határozottan ellenzi a megtorlást (előbbinek haditengerészeti támaszpontja van Szíriában és hatalmas fegyverüzleteket bonyolít az Aszad-rezsimmel). Az EU külügyminiszterei ellenben mostani vilniusi összejövetelükön egyértelműen kiálltak Washington mellett. Az egyre népszerűbb Ferenc pápa szombatra a Közel-Kelet és az egész világ békéjéért hirdetett ima- és böjtnapot, s a római Szent Péter teret szombaton este megtöltötte a felhívásra érkezett tömeg – nincs tehát egyértelmű pró és kontra.

A józanabb politikusok azt hangoztatják: ha a szíriai hatalom valóban vegyi fegyvert vetett be népe ellen – amit az Egyesült Államok bizonyítottnak tekint –, akkor nemzetközi bíróság elé kell állítani a vétkeseket. A világ valóban nem nézheti ölbetett kézzel a humanitárius katasztrófát, ahogy a brit kormányfő nevezte, hogy Szíriában milliók váljanak hajléktalanná, menekültté. Megoldás kell. Hogy az csak újabb hatalmas pusztítást okozó fegyeres lehet, abban sokan és joggal kételkednek.